Szijjártó Péter mondta:
Dátum: 2020. August 15. Saturday, 17:52
Rovat: Közéleti magazin


A Duna olyan közös kincs, amely környezetbarát szállítmányozást tesz lehetővé, energia- és vízforrás, s fontos szerepet játszik a turizmusban, a gazdaságban és a mezőgazdaságban egyaránt.

1997-ben a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnökének a felkérésére a Reális Zöldek Klub előterjesztést készített, amelyben kifejezte, hogy a környezetvédelme szempontjából a legoptimálisabb a hajózási paraméterek biztosítása céljából a Vízlépcső Szereződésben szereplő beavatkozások elvégzése.

Javaslatunk süket fülekre talált.

https://index.hu/belfold/budapest/2011/08/15/szallodahajo-boom_budapesten/

A Duna budapesti szakaszán 120 év óta semmiféle fejlesztésre nem került sor.

A szálloda hajók kikötésének legnagyobb gondot az okozza, hogy Budapest magasságában, de gyakorlatilag a Duna teljes hazai szakszán a Duna vízszintje hat métert változik. Ez nemcsak a folyami hajózás számára nem kedvező, hanem a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában kiadott összeállítás szerint a magas partfalak bedőlését is eredményezi, utoljára Zebegényben történt.

Magyarország a Duna folyamon való szabad hajózást 1948-ban vállalta, akkor még államformánk köztársaság volt.(Belgrádi Egyezmény). A Belgrádi Egyezményt 2000-ben az első Orbán kormány országlása idején a Magyar Országgyűlés ismételten becikkelyezte.

A Belgrádi egyezményben vállaltuk, hogy a hajózási feltételek biztosítása érdekében fejlesztéseket végzünk, a Dunán a szabad hajózási feltételek biztosítása céljából.

A Duna budapesti szakasza 1900-ig épült ki, ahhoz a Főváros az elmúlt 120 év alatt semmit sem tett hozzá. Miközben minden Duna menti város, jelentős fejlesztéseket hajtott végre, még Belgrád is, amely város ugyan nem közvetlenül Duna menti város.

Magyarországon a dunai hajózás rendjének tárgyában 1949. április 29-én került kihirdetésre az 1949. évi XIII. törvény, amely a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában, Belgrádban, 1948. évi augusztus hó 18-ánapján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezését hirdette ki.

A Belgrádi Egyezmény

Szovjetunió, Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Köztársaság, Magyar Köztársaság, Román Népköztársaság, Ukrán Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság között jött létre.

A Duna Bizottság

A hajózás érdekében elvégezendő alapmunkálatok általános tervének a Duna menti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett javaslatok alapján való előkészítése, úgyszintén ezekre a munkálatokra vonatkozó általános költségelőirányzat összeállítása

A hajózás szabályozásának kér4désében az államok közös megegyezése alapján állapítódnak meg.

Ausztria felvétele a Duna Bizottságba automatikus lesz a békeszerződés megkötését követően.



II. Melléklet

A Gabcikovo – Gönyü szakaszról 1821-1701 fm voníal szakasz ennek a szakasznak megfelelő állapotban tartása különösen fontos.

Duna Bizottság a Duna hajózhatóságára vonatkozólag ajánlásokat fogadott el..

A Duna Magyarországot érintő szakászának paraméterei az 1850 fm-től 1433 fm-ig terjedően Budapest felett általában VI. b, Budapest alatt VI.c vízi út osztályban javasolt. Mélység az év kétharmadára vonatkozólag is determináltak valamint az űrszelvény is.

Magyarország

Magyarország a dunai hajózás kérdésben, ellentmondásosan viselkedik.

A vízlépcső vita keretében kifejezett magyar koncepció szerint a dunai hajózás tényleges igényei nem teszik szükségessé a fenti méretű hajóút kialakítását. A magyar fél kezdeményezte a Duna Bizottság fennálló hajóút paraméter ajánlásának a felülvizsgálatát. Ezt azonban a Duna Bizottság nem tűzte napirendjére.

A Pán – Európai Közlekedési Miniszteri konferencián 1997. július 23-25 Magyarország végül is Magyarország megerősítette az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) Belső Szállítási Bizottsága által előkészített és a Duna Bizottság ajánlásaival teljes mértékben összhangban lévő a nemzetközi vízi utakról szóló egyezményt.

A Duna az európai közlekedési korridorok VII. e lett.

Az ENSZ keretében létrejövő megegyezés Magyarországon a 68/1996. (VII. 9.) Országgyűlési határozat elfogadása előzte meg, valamint kormány rendelet kiadása.

A folyamat előkészítésnek tekinthető a közlekedési tárca által 1993-ban szorgalmazott a holland kormány támogatásával elkészült a Dunára vonatkozó környezeti és hajózási tanulmány.

A hajózási paraméterek eléréséhez szükséges paraméterek, beavatkozások mikéntjébe a politika változatlanul bele avatkozik.

Ez történt 1993. július 15-én a holland tanulmány szakmai témavitáján, de később is, amikor 1997-ben a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnökének a felkérésére a Reális Zöldek Klub előterjesztést készített, amelyben kifejezte, hogy a környezetvédelme szempontjából a legoptimálisabb a hajózási paraméterek biztosítása céljából a Vízlépcső Szereződésben szereplő beavatkozások elvégzése.

Javaslatunk süket fülekre talált.









A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7053