Miért szakadt át a 10-es kazetta déli sarkának a felső része?
Dátum: 2020. October 04. Sunday, 15:05
Rovat: Média
A vörös iszap elhelyezésére szolgáló 10. kazetta építése még a rendszerváltozás előtt kezdődött meg. Korábban kilenc kazetta épült, amelyekbe a timföldgyártás hulladéka a vörös iszap került elhelyezésre.
A kazetták falának építéséhez az Ajkai Erőmű salakját és pernyéjét használták fel. Az ajkai szénféleségek eltüzelése révén keletkező salak/pernye kiváló kötőanyaga a salakbetonnak. Az erőmű salakjának felhasználásával készített salakbeton, jóval nagyobb terhelés elviselésére képes, mint akár a közönséges beton vagy az ajkai erőmű salakjának felhasználása nélkül tisztán kohósalak felhasználásával készülő salakbeton.
A rendszerváltás után az Ajkai Erőmű egyre kevesebb szenet fogyasztott el, a megújuló energia hordozóra részben fatüzelésére tért át, a 10. kazetta falának felsőrésze építéséhez döntő részben kohó salakot használtak fel.
A 10. kazetta falának felső része már sokkal kisebb terhelés elviselésére lett alkalmas, mint a kazetta falának alsó fele.
A szilárdságtanból ismert, hogy a legnagyobb terhelés a kazetta falának az alsó részére hat és a magasság függvényében a terhelés a kazetta belső falán lineárisan csökken.
A timföldgyártás a térségben a rendszerváltást követően megszűnt az alumínium kohók is felszámolásra kerültek.
Bauxit bányászata ugyan még folyik, de jobb minőségű bauxit Németországba kerül kiszállításra. Németországban, vízerőművekben megtermelt olcsó villany felhasználásával a timföldből alumínium készül, míg a maradék bauxitból itthon értékes az acél ötvözésére alkalmas fémek bányászata folyik, víz és lúg felhasználásával.
A fémbányászathoz felhasznált víz, és lúg – lúgos víz – a 9. és a 10. kazettában tárolt vörös iszap tetejére került, megnövelve a kazetta falának felső részén a terhelést, a terhelést tovább növelte az ez évi bő csapadék, az amúgy is gyengébb minőségű salakbetonból készült kazetta falának felső része átszakadt.
A kazetta felső részének a szakadását, tehát a katasztrófát közvetlenül a 2010-ben
Zay Andrea és Illés Zoltán tíz ember haláláért felelős!
Zay Andrea és Illés Zoltán felelőssége a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörös iszap kiömlésében nem vitatható.
A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010 nyarán ellenőrizte a 10. számú kazetta technológia állapotát, amely kazetta északi falán történt gátszakadás okozta a tragédiát.
Illés Zoltán szerint a kazetta fala szilárdságának az ellenőrzése nem feladata a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, az ajkai jegyző hatáskörébe tartozik.
A vörös iszap feletti víz lúgosságának értéke, annak méréssel történő megállapítása viszont az ellenőrző hatóság feladatába tartozik.
A kormányváltás után Illés Zoltán a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére munka tapasztalatok, mérési tapasztalatok nélküli mozgalmár társát, Zay Andreát nevezete ki. Zay Andreának nemhogy ellenőrzési, de még csak üzemeltetési tapasztalatai sem volt. Zay Andreának tisztában kellett volna lennie, hogy a vörös iszapot borító víz lúgosságának méréssel történő megállapítása a helyszíni ellenőrzés során meg kell történnie és annak pH értéke nem haladhatja meg a tizenkettőt.
A vörös iszapot borító víz lúgosságának méréssel történő ellenőrzésére 2010.év nyarán nem került sor. Ez súlyos mulasztás. A mulasztás tíz ember halához járult hozzá!
|
|