Reális Zöldek Klub - 31 gázló a Duna hazai szakszám, 2020. december 12-én

Ha a kormány nem oldja meg a magyar Dunamedence kérdéseit a középkori magyar hatalom végzete ismétlődik meg.

Magyarország számára végzetes lesz, ha a Kormány nem tesz eleget a Dunára vonatkozó elvárásoknak. A párizsi békeszerződés (1947.vfebruár 10.) VII. rész „A DUNÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK” cím alatti 38. cikkelye kimondja a Dunán való hajózás szabadságának az elvét.

A Dunát és környezetét kilenc ország egyforma büszkeséggel vallja magáénak, azzal a biztos tudattal, hogy ez a völgy népeik otthona, éltetője évszádok óta. A több fővárost és világvárost teremtő folyó az általa összekötött népek jelképe lett. A Duna neve megjelent a népdalainkban a nemzeti imádságunkban a Himnuszban.

Őseinket felhozád
kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

A Duna-Majna- Rajna csatorna megnyitásával a Fekete- tengert és az Északi tengert összekötő, 3500 kilométeres transzkontinentális víziútrendszer keleti gerincévé vált.

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.

A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút.

A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.