Nem mérik a teljesítményt
Dátum: 2008. August 18. Monday, 07:04
Rovat: Közéleti magazin


A Magyar Tudományos Akadémia 250 rendes tagja életfogytig fejenként havi 455 ezer bruttó díjazásban részesül, folyamatos teljesítménytől függetlenül, míg a levelező tagok 354 ezer forintot kapnak.




Tudományos igazságok kérdéseiben dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. (Alkotmány 70/G. § (2) bekezdés) Az Akadémiára vonatkozó törvény szerint az Akadémia joga és kötelezettsége, hogy
rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását.

A kötelezettség az Akadémiára nézve jogerősen kötelességet jelent.

Az Akadémia tudományos osztályai, bizottságai, ad hoc bizottságai, az Akadémia tagjai közzé tesznek értékelő jelentéséket, véleményeket, a reális zöldek álláspontja szerint ezek közzétételével az Akadémia a Törvényhozó elvárásnak még nem tesz eleget.



Az Akadémia Alapszabálya 1. § (1) bekezdése a következő áll: „Az Akadémia olyan köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, elősegítése. Az Akadémia véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalmi élet alapvető kérdéseiben.”



A reális zöldek elvárták volna az egészségügyről szóló népszavazás előtt, hogy a tervezett egészségügyi reformról az Akadémia köztestületi értékelést tesz közzé.

Az Akadémia köztestületi értékelés elmaradt, viszont megszólalt az elnök Vizi E. Szilveszter, népszavazás ügyében.

Vizi a FIDESZ álláspontja mellett kardoskodott.

„Egészségügy Magyarországon” címmel a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben összeállítást adott ki.

Az anyag kiadásának a felelőse Glatz Ferenc, az MTA elnöke.

A kutatás programvezetője Vizi E. Szilveszter.

Az „Egészségügy Magyarországon” című több kötetből álló kutatási összeállítás „Életminőség” kötete csupa olyan dolgozatot tartalmaz, amely a tudományos alapossággal a kormányoldal álláspontját igazolja, támasztja alá.



Nézzünk meg egy másik példát, a köztestületi döntés elmaradására.

A Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletében utalás található a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága jelentésére. A Bíróság hivatkozik arra a tényre, hogy 1989. július 23-án a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc Bizottsága jelentést adott ki, amelyben megállapítja, hogy nem rendelkezik elegendő ismerettel a Dunai Vízlépcsőrendszer környezeti kockázatainak a megítélésére.

Az ad hoc bizottság szerint a bősi építkezések befejezését követően egy legalább öt éven keresztül tartó megfigyelés mérési adataira lesz szükség a vízlépcsőrendszer ökológiai hatásainak megbízható előrejelzéséhez.”

A történet folytatása az, hogy 1992-ben az Országgyűlés felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát a Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi tájvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában az ökológiai kutatások koordinálására. Az Országgyűlés felkérésében kéri a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a helyi szakemberek tapasztalatait vegye figyelembe a kutatások összehangolása során.

A Vízlépcső története e szálára azért utalunk, mert az Akadémia honlapján a következő hírt jelent meg: „Új vezető az MTA Szigetközi Munkacsoportjának élén (2008.08.04.) 2008. július 1-től Láng István akadémikus helyett Lamm Vanda akadémikus látja el az MTA Szigetközi Munkacsoportjának elnöki teendőit.

A szigetközi környezeti kutatásokban 1992 óta vesz részt az MTA Szigetközi Munkacsoportja, együttműködésben a környezetvédelmi tárcával. A munkacsoport MTA intézmények, egyetemi tanszékek és tudományos kutatóintézetek munkatársainak munkáját fogja össze. A cél a bősi erőmű környezeti hatásainak nyomonkövetése, dokumentálása, a hágai eljárás lezárására vonatkozó kormányzati erőfeszítések környezettudományos megalapozása. A hosszú idő alatt Láng István akadémikus a munkacsoport elnökeként irányította a munkát. Tekintettel életkorára, tudományos vezetői feladatait fokozatosan átadja fiatalabb kollégáinak. 2008. július elsejei hatállyal felmentését kérte Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől a Szigetközi Munkacsoport elnöki teendői alól. Az MTA elnöke a kérésnek eleget tett, utódjául Lamm Vanda akadémikust, az MTA Jogtudományi Intézet igazgatóját kérte fel. Láng István a munkacsoport elnökhelyetteseként továbbra is közreműködik a szigetközi feladatokban, segítve a folyamatosság fenntartását. A munkacsoport titkári teendőit változatlanul Hajósy Adrienne látja el.”



Az Állami Számvevőszék 2001-ben kiadott jelentésben az áll, hogy 1993-2000 között az MTA Szigetközi Munkabizottsága tanulmányok készítésére egymilliárd hatvannyolcmillió forintot fordított.

A reális zöldek állítják ez az egy milliárd forint úgy szállt el adófizetők pénzéből jelentések készítésre, hogy az kapott csak megbízást jelentés elkészítésre, aki jelentésében alátámasztotta, hogy a Duna duzzasztása ökológiai agresszió a természettel szemben.(Zöldike)










A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=739