Reális Zöldek Klub - A reális zöldek a nagy aktivitású hulladékokról

REÁLIS ZÖLDEK KLUB

Feljegyzés
Dr. Lázár János miniszter úr részére

A feljegyzés készült Kern Tamás a MINISZTERELNÖKSÉG STRATÉGIA ÉS TÁJÉKOZTATÁSI ÁLLAMTITKÁRSÁG, helyettes államtitkárának a felkérésére

Tisztelt Miniszter Úr!
A reális zöldek a nagy aktivitású hulladékok – kiégett fűtőelemek – bodai programjának azonnali leállítását javasolják. A 800 méter hosszúságú, 4 méter széles és 4 méter mély vizsgáló árok megépítésének nincs ésszerű magyarázata.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységét Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató pécsi kötődésű személy a MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság által 400 millió forintért készített tanulmány szerint teszi.
Szakmailag semmi értelme a tervezett vizsgáló árokban mérésekkel valamit is igazolni a jövőt illetően, a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezése szempontjából. A bodai program leállítása rövid távon hathatósán a rezsicsökkentés szolgálatába állítható!
A keletkező radioaktív hulladékok kezelésének és az paksi atomerőmű mind a hat blokkjának leszerelésére tervezett költségek nemzetközi összehasonlítást tekintve túl-tervezettek. A reális zöldek állítását alátámasztja a Rothschild-bankház véleménye.
A Rothschild-bankház összeállításából csak a blokkok üzemelése során keletkező radioaktív hulladékok kezelésének és a blokkok leszerelésének költségeire vonatkozó adatokat emeljük ki és összehasonlítjuk az RHK Kft által vélelmezett, a jelenleg üzemelő blokkokra vonatkozó költségekkel, ez eltérés jelentős.
A bankház szakértői szerint a radioaktív hulladékok kezelésének és leszerelésének költsége 2013. évi reálértéken számolva megawattóránként 2,1€, vagyis 310 Ft/€ árfolyam mellett 651 Ft.
Hatvan üzemév alatt az új blokkok 1,14 Mrd megawattóra „áramot” képesek termelni, így, az előző bekezdésben megjelölt költségek összege 742 Mrd Ft.
Az RHK Kft a jelenleg üzemelő négy blokk 50 üzeméve alatt keletkező radioaktív hulladékok kezelésének és a blokkok leszerelésének költségét 2013. évi bázisáron 1 671 Mrd Ft-ra kalkulálja. Ezekkel a blokkokkal a tervezett üzemidejük alatt 0,75 Mrd megawattóra „áramot” lehet termelni. Ez azt jelenti, hogy a Rothschild-bankház által megadott 651 Ft/MWó fajlagos költséggel számolva a hulladékkezelés és leszerelés költsége mindössze 488 Mrd Ft kellene, hogy legyen.
Az USA-ban a Nukleáris Hulladék Alapba a fogyasztók áramszámláira terhelt költségből évente 750 millió USD, vagyis, 2013. évi HUF/USD árfolyamon számolva 190 Mrd Ft folyik be. Az USA atomerőműveinek áramtermelése 53-szorosa az első négy paksi blokkénak, így a PAE-nek évente 190/53=3,6 Mrd Ft-ot kellene befizetnie a KNPA-ba. Az első négy paksi blokk radioaktív hulladékainak kezelési és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezési költsége 1671/3,6=464 Mrd Ft-ba kellene, hogy kerüljön, szemben a prognosztizált 1 671 Mrd Ft-nál.
Az eddig felsorolt adatokból érzéklehető, hogy a KNPA-t nagyon bőkezűen látták el pénzforrásokkal, avagy, a Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató partner a MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság hazát károsító/meglopó tevékenységéhez.

A kis- és közepes - ill. a nagyon kis-aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolók beruházási költségeinek felhasználására is pazarlóan folyik. Korrupciómentes országban ezeket a hulladékokat általában felszíni tárolókban helyezik el. Egy köbméter bruttó tárolótér beruházási költsége kb. 300 €, vagyis 93 000 Ft. Mohovcében (Mohiban) egy tároló helyen 80 000+80 000 köbméter térfogatú tárolót építettek 8 milliárd Ft-ért. Bátaapátiban a PAE ugyanilyen típusú hulladékainak 170 000 köbméter tárolótér kiépítése és végleges lezárása 109 Mrd Ft-ba fog kerülni. Az irracionálisan magas költségeknél is nagyobb probléma, hogy a tulajdonképpen geológiai típusú Bátaapáti tárolót a fent megnevezett radioaktív hulladékok végleges lerakására használjuk, holott a finnországi Onkaló-hoz hasonlóan a kiégett fűtőelem kazetták és nagy aktivitású hulladékok átmeneti tárolására, esetleg végleges lerakására is alkalmassá tehetnénk.
A reális zöldek szerint a kiégett fűtőelemek mélygeológiai hazai végleges lerakásának tervét fel kell adni, Magyarország 130 reaktoréven át úgy alkalmazhatna 2000÷2400 MW atomerőműves kapacitást, hogy kiégett fűtőelemek nem maradnának a területén.
Amennyiben mégis huzamosabb idejű —100-130 év — átmeneti tárolásra kell készülni, akkor ezt minden szempontból veszélytelenebb megoldani Bátaapátiban, mint Bodakon.
Három dolgot kellene sürgősen megtenni. Azonnal tárgyalásokat kezdeményezni az Oroszországi Föderációval az első négy blokkon kiégett fűtőelemek visszaszállításának felújításáról és megvizsgálni az átmeneti tárolás lehetőségét Bátaapátiban. Új, felszíni tároló helyet keresni a nagyon kis-, kis- és közepes-aktivitású atomerőműves radioaktív hulladékoknak.

Taktikailag Paks II kiégetetteknek az oroszokkal reprocesszálás céljából történő visszaszállítására a tárgyalások megkezdését a reális zöldek nem javasolják.
Taktikailag miért korai?
- dönteni még van kb. 15 év
- KNPA gyűjtése 10 év múlva kezdődik. KNPA-ra biztosan szükség lesz. Kérdés, hogy mennyit. Mi van, ha akár 5 évig is úgy gyűjtjük, mintha nálunk lenne a tárolás?
- elindult az orosz 800 MW-os nátriumhűtésű gyorsneutronos reaktor MUX üzemanyaggal
- tavaly év végén beindult a MUX üzemanyagok nagyüzemi előállítása
- a MUX-okhoz kiégett üzemanyagok is kellenek
- a kiégett MUX-okkal befejeződik az üzemanyag-ciklus, ugyanis ezek már alacsony aktivitásúak, s lerakásuk nem jelent gondot
- az oroszok tervezik, hogy a gyorsneutronos reaktorok 1200 MW teljesítménnyel kereskedelmi termékek legyenek, amelyek MUX-ot igényelnek
- TEÓRIA: a kiégett hazai üzemanyagok - bridzs nyelven szólva - fel fognak magasodni. Ha nem is kapkodnak érte, alacsonyabb kiadás mellett lehet visszaadni, mintha most állapodnánk meg. A RZK szerint semmit sem vesztünk, ha várunk.

A reális zöldek a fentiek tudományos megalapozásához szükséges tanulmány elkészítését 100 millió forintra becsüli, amennyiben a reális zöldek lehetőséget kapnak a tanulmány elkészítőinek a kiválasztásában.

Budapest, 2016. január 28.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke