Reális Zöldek Klub - Szili Katalin házelnök asszony nem vállalja ...

Szili Katalin házelnök asszony nem vállalja, de már az is előrehaladás, hogy Kerényi A. Ödönnek küldött válaszlevelében a Házelnök erre kitér.

Kapcsolódó írásunk megtalálható a honlapunkon „Kapolyi László képviselő talán vállalja.?” címmel.

Az Alkotmánybíróság a rávonatkozó jogforrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Kerényi A. Ödön nem jogosult az indítvány beterjesztésére.

Fogadjuk el az Alkotmánybíróság érvelését.

A reális zöldek álláspontja szerint az ügyben az Alkotmánybíróság is sáros, nem csak a politikusok, az Országgyűlés bizottságai, mint ez a Házelnök leveléből kiolvasható.

Miért sáros az Alkotmánybíróság is?

A Hágai Nemzetközi Bírság a Vízlépcsőszerződést, amelyet a Magyar Országgyűlés 1992-ben egyoldalúan felrúgott érvényben lévőnek mondta ki.

Az alkotmány sértő helyezet megszüntetésére a reális zöldek az alkotmánybírósághoz fordultak, a reális zöldek indítványát az Alkotmánybíróság lajstromba vette.

Történt mindez 1997-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének a kihirdetését követően. Ekkor Sólyom László volt az Alkotmánybíróság, a befogadó határozatot Lábady Tamás bíró adta ki a reális zöldeknek.1998-ban Németh János lett az Alkotmánybíróság elnöke. Németh elnök vezetésével az Alkotmánybíróság szavazott a reális zöldek beadványáról és azt formai okokra való hivatkozással visszautasította.

Szégyene a magyar politikai elitnek az Alkotmánybíróságnak, és tegyük hozzá a magyar tudományos elitnek is, hogy az alkotmányellenes helyezet a Vízlépcső ügyében az EU-ba való belépésünkkel szűnt meg.

Az EU nyomására volt kénytelen a Magyar Országgyűlés hatályon kívül helyezni azt a törvényt, amellyel a Vízlépcsőszerződést egyoldalúan felmondta.

A leginkább sáros az ügyben a reális zöldek álláspontja szerint Sólyom László.

Na már most az egész magyar politikai elit talpa alá nem lehet útilaput kötni, mert két garnitura lényegében nincs. De sokan vannak azok, akiknek ki kell takarodniuk a közéletből, hogy legyen eselye ennek az országnak jobb sorsra jutnia.

----- Original Message -----
From: kerenyia1@t-online.hu
To: system@sstem.hu
Cc: 'Juhos László'
Sent: Saturday, August 30, 2008 10:50 AM
Subject: Nagymaros AB Indítvány

dr. Kapolyi László képviselő úrnak

Kedves Laci!

Köszönöm, hogy módot adsz a tárgyi ügy megbeszélésére irodádban, a titkárnőddel egyeztetett időpontban, hétfőn, szeptember 1.-én 12 h-kor.

A hatékony tárgyalás érdekében mellékelem a következőket::

Az új AB indítvány általam átszerkesztett tervezete
Dr, Szili Katalin épp a mai napon, 08.30.-án kézhez kapott válasza levelemre, aki saját maga ugyan nem kezdeményezi az Indítványt, de levelét másolatban megküldi a Környezetvédelmi Bizottságnak. Az indokolás meglepő és diplomatikus, viszont jó indítást adhat az Indítvány egyéni, vagy javaslatod bizottsági elfogadtatása esetén még nagyobb nyomatékot adó bizottsági beterjesztéséhez az AB felé.
Az új AB Indítványhoz javasolt mellékletek: A Duna vízlépcsői és Magyarország című tanulmányom, és
Az ominózus AB Végzés másolata, kép formátumban

Feltételezem, hogy a dr. Simon Kálmánnak küldött iratok rendelkezésre állnak, de biztonságból magammal viszem azok másolatát is.

Örömmel és várakozással megyek a találkozóra.

Üdvözlettel

Ödön

----------------------------------------------------

Kapolyí javaslat tervezete

T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest
I. Donáti u. 35-45

579/J/2006/2

Tisztelt Alkotmánybíróság!
Hivatkozva az 579//20062 ügyben hozott Végzésre alulírott dr. Kapolyi László, országgyűlési képviselő terjesztem be az alábbi Indítványt.

INDÍTVÁNY
Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
című jogszabályt, mivel az :
1. Ellentétben áll a hatályos
„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”
című törvénnyel és így
az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy
„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”

2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.

A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti

semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.
Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk
"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"

A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében szereplő 47 gát közül a Kelheim és Sulina közötti nemzetközi szakaszon, amely a Duna Bizottság hatáskörébe tartozik 26 duzzasztási hely lett kijelölve. Ezek közül is e számozás szerint az Ausztria alatt,i Magyarország számára fontos Duna szakasz vízlépcsői a következők :
- a szlovák-magyar szakaszon: 39. Gabcsikovo;
- a magyar szakaszon: 40.Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad;
- a román –szerb szakaszon: 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;
-a román -bulgár szakaszon: 47. Turnu Magurele

Ezek közül már csak a 40., 41., 42., 43., és a 47. megépítése van hátra.
(A vízlépcsők mai helyzetéről a mellékelt rövid tanulmány ad áttekintést.)

Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította. A keletkezett magyar-szlovák jogvitában a hágai Nemzetközi Bíróság ítélkezett. Az ítéletet a két fél eltérően értelmezi és emiatt a végrehajtásra 10 év után sem jött létre megállapodás a magyar fél alkotmányellenes felfogása miatt, ami az alábbi Kormányrendet tükröz.

2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:
„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”

„3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”

3. Következtetés:

A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,
Részletes indokolás:
Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.

1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:
"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk
Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.
A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:

4. Kiegészítő mellékletek
4.1 Az AB Végzés
4.2 Tanulmány a Duna nemzetközi hajózást szolgáló vízlépcsőiről.

Javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, hogy a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozva megállapodjon szlovák féllel a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymaros Vízlépcsők ügyében hozott 1997. évi ítéletének végrehajtásában és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.
Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.
Budapest, 2008. 09.01

Tisztelettel
Dr .Kapolyi László
országgyűlési képviselő
Mellékletek

---------------------------------------------------------------

Szili Katalin válasza:

----------------------------------------------------------

A Duna vízlépcsői és Magyarország

-----------------------------------------------------

AB végzés:

--------------------------------------------------------

Stratégiai javaslat

a Nemzetközi Bíróságnak, Hágában, 1997. szeptember 25-én

a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer

(Magyarország/Szlovákia, továbbiakban felek)

ítéletének végrehajtására.

Bevezető:

Nem felel meg a ténynek a meghívó levélben megfogalmazásra került rész, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a Bős –Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban döntést hozott volna és ebből adódóan valakinek is, például a kormánynak, vagy a tárcaközi bizottságnak, stb. bárki másnak feladata lenne. A megjegyzés annak okán tesszük, hogy a 2006. szeptember 15-én sorra kerülő konzultatív jellegű megbeszélésre szóló miniszteri meghívó levél a Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatos bírósági döntést említ.

Valójában a Felek Nyilatkozatot terjesztettek a Bíróság elé, amelyben kérték a bíróságot, konkrét döntések meghozatalára. .

Nyilatkozat ( alávetési nyilatkozat) 2. cikke tartalmazza, a Felek kéréseit, amelyekben a Felek a Bíróságot döntésének meghozatalára kérik fel.

A Nyilatkozat a 2. cikken túlmenően még további négy cikket tartalmaz. Ezúttal csupán az 5. cikk (1) bekezdésére utalunk.

Magyarország a Nyilatkozatot 1993. április 7-én írta alá (Köztársasági Elnök).

.

A Nyilatkozat 5. cikkének (1) bekezdése a következő: „A felek a bíróság ítéletét véglegesnek, maguk részére kötelezőnek ismerik el, s azt teljes egészében és jóhiszeműen kötelesek végrehajtani.”

Javaslat a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos magyar –szlovák jogvitának holtpontról való elmozdítására.

A Felek kölcsönös bizalom erősítés céljából egymásnak kölcsönösen jóhiszeműségükről tegyenek tanúbizonyosságot.

Mit tegyen a magyar fél?

Magyar fél jóhiszeműségének a kifejezésére módosítsa a 1139/2004. (XII.11.) számú Kormány határozatot.

A 1139-es Kormány határozatból kerüljön törlésre „a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti” szöveg.

A Bíróság ítéletéből a fenti megállapítás nem vezethető le. A fenti megállapítás választási ígéret eredményeképpen került a kormány határozatba. A 2002-es országgyűlési választások előtt Medgyessy Péter az MSZP miniszterelnök jelöltjeként ígérte meg néhány vízlépcső ellenes zöld szervezettnek, hogy amennyiben a 2002-es választásokat követően ö lesz a miniszterelnök nem, épít alsó vízlépcsőt.

Mit kérjen a magyar fél a szlovákoktól cserébe?

A szlovák fél adjon át a bősi termelésből évi 100 GWh villamos energia Szigetköz Önkormányzatainak.

2005-ben Pozsonyban lefolyt magyar –szlovák tárgyalások keretében - a magyar felet civilek képviselték -, a szlovák fél erre már ígéretet tett.

Az évi 100 GWh villamos energia felhasználóinak a kijelöléséről a Szigetközi Önkormányzatok által, e célra létrehozott szervezet gondoskodna.

További teendő:

A magyar Kormány adjon garanciát szlovák Kormánynak, hogy a szlovák fél által átadott villamos energiát a Felek közötti elszámolásban elismeri.

Nemzeti energiagazdálkodás
Az Önkormányzatok „villamos energia” gazdálkodása a nemzeti energiagazdálkodás folyamatnak a kezdetét jelentené. A multinacionális energetikai szereplők számára jeleznénk, hogy a Szigetközben meglévő megújuló vízerő potenciálból termelt villamos energia közvetlenül Szigetköz lakosságát illeti.

Szigetközből kiindulva a fenti folyamat a Duna mentén tovább kiterjeszthető. Alapjául szolgálna a villamos energia ipari szektorban nemzeti társaság létrejöttének.

Emlékeztetünk arra, hogy a FIDESZ országlásának idején az Esztergom és Párkány közötti a Mária Valéria híd magassága a nagymarosi duzzasztás figyelembe vételével létesült.

A Duna „eredeti állapotának” megléte nem eredményezett Magyarország, azon belül Szigetköz számára jelentős többlet turizmust.

Budapest, 2006. szeptember 14.