Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia.
Mi Triesztben vettünk kikötőt.
Trianon után a nemzetnek legtöbbet a Duna Mozgalmak, a Duna Kör, ártott.
Magyarország határainak a sorsa másodízben nem Párizsban, hanem 1938/1941 folyamán dőlt el, amikor Magyarország, Németország, Olaszország védő szárnyai alatt elfogadta a bécsi döntéseket, csapataink bevonultak Dél vidékre, hadat üzentünk Szovjetuniónak.
Párizsban, 1947-ben Rajka környékén további határkiigazítást voltunk kénytelenek elviselni, meg azt, hogy szovjet érdekeltség lettünk.
A Duna maradt, de Szigetközben, Csallóközben nem volt állandó medre.
A megoldásról 1947-ben Párizsban határoztak, a kommunisták nem éltek a lehetőséggel.
A Párizsi békeszerződés (1947. február 10.) a Duna folyamon a hajózás szabad lehetőségétről rendelkezett.
Felkérte Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseletének a vezetőit, hogy egymással egyetértésben 18 hónapon belül minden szükséges tájékoztatást, segítséget adjanak meg a magyar kormánynak a Duna Budapest feletti szakasza hajózhatóságának a biztosítása céljából. (Külön költségforrás)
A 1948-as kommunista hatalom átvételt követően Gerő Ernő a Duna – Kör által képviseltek szerint járt el, „Nem kell Erőmű!”
Gerő Ernő vízlépcsővel szembeni elutasítása hátterében az ált, a vízlépcsőből csak évek múlva lesz a villany, neki pedig azonnal kellett a villany. Gerő széncsatára szólított fel.
2021 01 30 Újra Van Tengeri... by Reálzöldek Reális Zöldek Klub
