Reális Zöldek Klub - A Magyar Villamos Művek Tröszt

A Magyar Villamos Művek Tröszt, 1963-ban jött létre a francia EDF állami cég mintájára. A Tröszt felelőse lett az ország biztonságos „villannyal” való ellátásának.

A Tröszt vezetőinek és munkatársainak a kiválasztása - személyzeti politika -, a szakmai értés motiválta nem az MSZMP tagság.

Azzal az eltéréssel, hogy a pártonkívüli vezetők státusza, nyugdíjba vonulásukat követően csak MSZMP tagsággal rendelkezőkkel tölthetők be.
1963-ban az egyetemi éveim végeztével lettem a TRÖSZT munkatársa, nem voltam tagja a pártnak. Egy idő után a laborvezető lettem. Az egyik meghatározó feladatom az erőművek hatásfokának méréssel való ellenőrzése, nevezzük „kalória vadászatnak” volt. A hetvenes évek elején adódott a lehetőség, hogy osztályvezető lehetek, ha belépek a pártba. Az MSZMP-be nem léptem be, munkásőr lettem.

A Trösztnek három igazgatósága volt az energiagazdálkodás felelőse a Termelési Igazgatóság volt, amelynek egyik osztályvezetője lettem.
Ekkor kezdtem megérteni Tröszt Központ által folytatott és a tagvállalatoktól elvárt tevékenységet, annak révén, hogy rendszeresen kézhez kaptam, a szolgálati használatra készült anyagokat.

A Tröszt szervezetében az állam tulajdonosi jogt egy személy a TRÖSZT vezérigazgatója látta 1988-ig.
1988 után a törvényi elvárásnak eleget téve IGAZGATÓ TANÁCS lett a TRÖSZT állami képviselője.

az IGAZGATÓ TANÁCS tagjai a vállalatok vezérigazgatói/igazgatói lettek. Ekkor már nem csak a TRÖSZT KÖZPONT első embere használhatta a vezérigazgatói címet, hanem egyes tröszti vállalatok első embere is. Ennek hátterében a helyi pártszervezetek nagyzási hóbortja állt.
1992-ben a TRÖSZT Központ apparátusa frissítésre került.
Halz- Járosi duó lett a két vezér.

A volt MSZMP tagsággal rendelkező vezetők helyükön maradtak, fekete fenekű, mint volt munkásőr én lettem.
A politikai széljárást a hogyan tovább kérdéskörében az EGI fújta a TRÖSZT KÖZPONT számára. Az EGI- re a pártállam éveiben a TRÖSZT KÖZPONT csupán a hőszolgáltatás területén támaszkodott, stratégiai kérdések előimádkozását a TRÖSZT KÖZPONT mindig az ERŐTERV- től várta.

Halz József minden erejével a Rákóczi Szövetség létrehozására koncentrált. A szakmai irányítás Járosi Márton feladata lett, körülvéve a volt MSZMP párttag vezetőkkel.
Járosi első lépésként, a TERMELÉSI Igazgatóság szakszolgálatit felszámolta a TRÖSZT KÖZPONT és a vállalatai között a szakmai hidak megszűntek.

A pártállamban a hazai villamos energiagazdálkodás a nemzet szolgáltában állt, a rendszerváltás óta parciális érdekek határozzák meg.

A Halz - Járosi duó teremtette meg a lehetőséget, hogy a 1994-ben a Horn kormány Országgyűlési felhatalmazás nélkül megkezdhette a villamos energia iparág privatizációját.
„Ami a múltban történt az energetikában az mind rossz volt”állította Járosi Márton, 1992-ben.
A Halz – Járosi duónak fogalma nem volt az 1963-ban magalakult MVMT energiagazdálkodási premisszáiról:
• export-import szaldónak éves szinten, nulla értéken való tartása,
• az erőművekben fel kell használni az összes szilárd energiahordozókat, amelyet a bányászat az MVMT rendelkezésére bocsájt,
• fel kell használni az OKGT által az MVMT rendelkezésre bocsájtott folyékony szénhidrogén mennyiséget,
• el kell követni mindent, hogy a folyékony szénhidrogén gázzal történő kiváltása céljából,
• üzemviteli adottságoktól függően, a rendszer egyensúlyát figyelembe véve, kapitalista export is lehetséges.

Az MVMT felelős volt Magyarország biztonságos villamos energiával való ellátásáért.! Az MDF gazdaságpolitikai vezetői a villamos energia területére a következő célfüggvényt jelölték ki az MVM új vezetői részére:

• a KGST piac feladása, legyen vége a keleti villamos energia rendszerrel való párhuzamos járásnak,
• a magyar villamos energia rendszer minél előbb a nyugati rendszerrel járjon párhuzamosan. Hogy ez mibe került nekünk, Járosi még nem tartott rendezvényt.

Az olcsó szovjet import (kettő kopejka volt egy kilowattóra ára, almával fizetve) a rendszerváltást követően megszűnt.
Kapolyi jó üzleti érzékkel Ukrajna területén tulajdonosa lett egy szenes erőmű két blokkjának (2x 250 MW) és villamos energiát kezdett importálni Ukrajnából.

Miután a magyar villamos energia rendszer párhuzamos járása megszűnt a keleti rendszerrel, és a nyugatival jártunk már párhuzamosan Kapolyi szigetüzemben hozott be az országba villanyt.

Kapolyi a trianoni határokhoz képest megnövelte Magyarország villamos energia „határát”!
Ukrajna egy fogyasztói területe, benne a „Kapolyi blokkokkal ” szigetüzemben járt párhuzamosan a magyar, illetve nyugati villamos energia rendszerrel.

A Kapolyi villanyát a villamos művek vette át, valamennyi hazai termelő árához képest olcsóbban.

A Kapolyi villany olcsó ára tette lehetővé, hogy a villany lakossági ára Magyarországon a rendszerváltást követően lassabban nőtt, mint az európai átlag.
2002-ben a szocik ismét a kormányrúd mellé kerültek.
A „Clinton csapat” 2002 után a Balaton partján gyűlt egybe.
2002 után a balatoni vitorlás klub válik a neoliberálisok hazai fészkévé.
Kóka János, Hónig Péter, Hatvani György és hozzájuk csatlakozó legénység. Kóka testvérének Kenese közelében egy forintért part menti telekre volt lehetősége.
Hatvani György energetikai szakmai tudását nem kérdőjelezzük meg, de azt már igen, hogy Hatvani egyenlőséget tett a krumpli és a villany piac közé. Lásd a Reális Zöld valóság 2005. évi számát. „Krumpli és a villany” című írásunkat. A Reális Zöld valóság 2005. évi száma elérhető a honlapunkon.

„Krumpli és villany” című írásunk szerzője Juhos László, okl. energetikus szakmérnök. Idézzük a szerző írásának beharangozó mondatát: „Az energetika olyan terület, ahol a piaci mechanizmusok nem oldják meg a helyzetet, a piac nem fog olyan befektetéseket produkálni, amelyekre az országnak szüksége van.”

Nálunk és ez így van a negyedik Orbán Kormány országlására idején Magyarország biztonságos villamos energiával való ellátásáért a piac a felelős.

Az kormányzati energetika irányítása 28 éve nem volt olyan szétforgácsolt, mint szétforgácsolt lett a negyedik Orbán kormány országlásának az idejére.