Tapsoltak, mint egykor tapsoltak Rákosi elvtársnak
Dátum: 2008. September 21. Sunday, 20:32
Rovat: Vízügyek
A Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság gondozásában 2001 októberében készült el a Folyóinkkal való gazdálkodásról….2002. című összeállítás.
Az összeállítás elkészítésében a fentiek vettek részt.
Látható a fentiekből, hogy az összeállítás szerkesztője Láng István akadémikus.
11 személy közreműködött az összeállítás elkészítésében.
4 lektorálták.
18 megtárgyalták és véleményezték.
Hogy a 18 vélemény mi volt arról nincs a reális zöldeknek ismerete.
A reális zöldek úgy tudják az összeállítás alapját képezte a zöld, illetve kék folyosó tervnek, amelyet később a FIDESZ kormányzás bukását követően Vásárhelyi tervnek kereszteltek a szocik. A szocik keresztelője a lényegen semmit sem változtatott a lényegen, már mint azon, hogy a Vásárhelyi terv úgy hibás, ahogyan azt a FIDESZ kormányzásának a végén előimádkozták a fenti hölgyek/urak.
Idézünk az összeállítás előszavából, mert ebből kiderül miért állítják a reális zöldek az összeállításban résztvevőkről, hogy tapsoltak, mint egykor tapsoltak Rákosi elvtársnak.
„A bizottság munkatervének egyik kiemelt feladata volt egy kísérleti jellegű folyógazdálkodási modellterv elkészítése a Rába folyóra.” Idézet vége.
Most egyik másik idézet következik, amely megtalálható az Ikervári Vízerőmű Múzeum belépőjegyének hátlapján:
„Az Ikervári Vízerőmű Magyarország első közcélú vízerőműve. Épült 1895-96-ban. Az eredeti gépek Jonval turbinák, melyek két darab egyenáramú dinamót hajtottak. A termelt energiát egyszál körvezetéken Szombathelyre, illetve Sopronba szállították. Az eredeti gépeket 1925-ben kicserélték, és a magyar mérnökök által tervezett, GANZ gyár által legyártott iker FRANCIS turbinákat építettek be, melyek közvetlen tengellyel csatlakoznak a 3150 V-os, és 200 kW teljesítményű generátorokhoz. 70 évig üzemeltek ezek a gépek. 1995-ben négy darab turbina lett cserélve, s a meglévő vizes kamrába négy darab svéd gyártmányú KAPLAN turbina lett elhelyezve generátorral együtt. Így vált lehetővé a régi műemlék jellegű gépek megtartása, melyet mint a magyar mérnöki munka gyönyörű szép példányait az utókor számára megőrizzük. Ez látható a gépteremben.” Idézetnek itt a vége.
A reális zöldek kérdezi Láng István akadémikust és a többi az összeállításban közreműködő Hölgyet/Urat, valamint a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság tagjait: Hölgyek és Urak jártak Önök az Ikervári Vízerőmű Múzeumban?
Tudják-.e Önök azt, hogy a Bősi Vízerőmű hidraulikai modellt tekintve teljesen hasonló az Ikervári Vízerőmű kialakításához.
Ígérjük, ha válasz érkezik, honlapunkon közzé tesszük.
|
|