Fogalmuk sem volt a képviselőknek, hogy miről szavaztak
Dátum: 2008. September 22. Monday, 07:59
Rovat: Közéleti magazin


A Magyar Országgyűlés kénytelen volt a békát lenyelni. Szerződésszegő nemzetként a Magyarország nem fért volna be az EU-ba.



2008. szeptember 25-én lesz 11 éve, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett a magyar-szlovák vízlépcsőperben. A futball nyelvén szólva Magyarország a pert 7: 1 arányban elvesztette.

Katona Kálmán a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága elnöke a Magyar Nemzetben megjelent (2008.09.10.) írásban javasolta a duzzasztó (KILITI) beüzemelését.

A reális zöldek támogatja Katona javaslatát, megjegyezve azt hogy a duzzasztó valójában évek óta üzemel csak erről senki sem beszél.

A reális zöldek bizonyosak abban, hogy Nagymaros megépül.

Állítják a reális zöldek csak annak a politikai erőnek van esélye hosszabb távra kormányzásra berendezkednie, amely Nagymaros felépítését vállalja.

Nagymaros helyét 1942-ben a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetője Mosonyi Emil jelölte ki, annak a hivatalnak a vezetője, amely a Szent Korona intézményeként jött létre, amely Koronának a sugallata ma is hat.





A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, a BNV vitában hozott döntése szerint:

1. Magyarországnak nem volt joga az építési munkákat 1989-ben leállítani és ezt követően az 1977-évi szerződést, felbontani.

2. Csehszlovákia 1991 novemberében jogosult volt a C változatot saját felségterületén megépíteni.

3. Csehszlovákia azonban 1992 novemberében nem volt jogosult a jogosan megépített C változat egyoldalú üzembe helyezésére.

4. Az 1977 évi szerződés a Magyar Fél által 1992 májusában történő felmondása érvénytelen, a szerződés jelenleg is érvényes.

5. Szlovákia az 1977 évi szerződésből származó jogok és kötelezettségek természetes utóda.

6. A Bíróság kötelezi a Feleket a tárgyalások jóhiszemű felvételére és a jelenlegi helyzet figyelembevételével a szerződés céljainak megvalósításához szükséges valamennyi intézkedés megtételére.

7. A Felek eltérő megegyezésének hiányában a közös üzemet az 1977 évi szerződés szerint kell megvalósítani.

8. A Felek az egymásnak okozott károkat kötelesek megtéríteni.

9. A felek a tényleges beruházási és üzemelési költségek között mutatkozó különbségeket az 1977 évi szerződés alapelveinek megfelelően tartoznak, kiegyenlíteni.

Trianontól és Párizstól Hága abban különbözik, hogy Trianonba és Párizsba kényszerből, míg Hágába önként ment a magyar delegáció.

Hágában a legnagyobb pofont azzal kapta a magyar delegáció, hogy a Nemzetközi Bíróság, az 1997-ben megkötött szerződést érvényben lévőnek mondta ki.

A Bíróság Magyarországot szerződésszegőnek mondta ki. A Magyar Országgyűlés, 1992-ben hozott törvényt a szerződés egyoldalú felmondásáról, ezzel szerződésszegést törvényesített a Törvényhozó. Szerződőszegő nemzettel az EU tagállamai nem állnak szóba. 2003-ban Magyarország EU csatlakozása előtt az EU diplomáciai úton a Magyar Országgyűlésnek a tudomására hozta, hogy a szerződésszegő törvényt helyezze hatályon kívül. Ezt a békát a Magyar Országgyűlés kénytelen volt lenyelni, az 1992. évi XL. törvényt hatályon kívül helyezte. Mi tesszük hozzá, olyan szavazási eljárásban vonta vissza a T. Ház az 1992. évi XL. törvényt,, hogy a képviselők döntően nagy része azt sem tudta, mihez adta a voksát.








A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=775