Reális Zöldek Klub - Nagy Tibor: A biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának ...

Tisztelt Kollégák!

Régi vesszőparipám, a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartása kapcsán újabb információk jutottak el hozzám, amit a mellékelt anyagban foglaltam össze.

Most úgy gondolom, hogy ebben a témában ez az utolsó írásom, eredményt eddig nem sikerült elérni és a saját nyugalmam ennél sokkal fontosabb.

Ha az eddig leírtak alapján Paks környékén lakva egyáltalán lehet nyugalomról beszélni.

Üdvözlettel: Nagy Tibor

Gondolatok 2.

A biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának engedélyeztetése kapcsán

Az üzem közbeni karbantartást az erőmű régóta alkalmazza a tartalékkal rendelkező termelő berendezések esetén, az esetleges termelés kiesésből adódógazdasági kockázat felvállalása mellett.
A 2000-es évek vége felé (érthetetlen módon éppen a tervezett üzemidő végéhez közeledve) azonban felmerült a biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartásának bevezetési lehetősége is.

Az erőmű készíttetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, ami pozitív eredményt adott, vagyis megvalósíthatónak ítélte a biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartását, a nukleáris biztonság csökkenése nélkül, sőt annak minimális növekedésével.

A tanulmányban azonban van legalább két súlyos tévedés. A biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartása az anyag szerint alapvetően a karbantartási folyamatot érinti. Ebből vezették le az előírásoknak való megfelelést és a nukleáris biztonság növekedését is. Az természetesen nem kérdés, hogy az üzem közbeni karbantartás érinti a karbantartási folyamatot is, de a biztonság szintjének megítélése szempontjából annál sokkal lényegesebb az üzemeltetési folyamat érintettsége, mivel a karbantartásra kikapcsolt biztonsági berendezések hiányának üzem közben bekövetkező események esetén lehetnekigen súlyos következményei.

A másik súlyos tévedés az volt, hogy az átalakítást 2. átalakítási kategóriába sorolták, mivel véleményük szerint nem érinti a tervezési alapokat. A biztonsági berendezések üzem közben történő kikapcsolása (pl. karbantartásra) azonban nagyon is érinti a tervezési alapokat, ráadásul homlokegyenest ellentétes azokkal, az engedélyezési eljárás során tehát 1. átalakítási kategória lett volna indokolt, vagyispl. közmeghallgatást is kellett volna tartani.

A biztonsági berendezések üzem közbeni karbantartására a 2010-es évek elején a dízelgenerátorokat jelölték ki, az erőmű erre készített biztonsági elemzést, ami a megvalósíthatósági tanulmányhoz hasonló pozitív eredményeket hozott ki.

A dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartása véleményem szerint sem okozott volna jelentős biztonsági problémát, mivel ennek során a biztonsági rendszer berendezései normál villamos betáplálásról üzemképesek maradtak volna és szükség esetén eltudták volna látni a feladatukat. Probléma csak teljes feszültség kimaradás esetén lett volna, amikor a karbantartásra kikapcsolt dízelgenerátor miatt az adott biztonsági rendszernek nem lett volna üzemzavari villamos betáplálása, tehát az egész biztonsági rendszer üzemképtelenné vált volna. A villamosenergia rendszer azonban ma már meglehetősen stabil, így a teljes feszültség kimaradásnak igen kicsi a valószínűsége.

A dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartásának projektje azonban időben összeért a biztonsági hűtővíz vezetékek cseréjének rekonstrukciós projektjével, amit csak leállított blokk mellett, tehát jelentős termelés kieséssel lehetett volna végezni. Feltételezhetően ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartása helyett a teljes biztonsági rendszer üzem közbeni karbantartását kell megcélozni és engedélyeztetni. Ebben az esetben ugyanis a biztonsági rendszer üzem közbeni karbantartása alatt végezhetők el a biztonsági hűtővíz vezeték cserék is üzemelő blokk mellett, tehát termelés kiesés nélkül.

A teljes biztonsági rendszer üzem közbeni kikapcsolása azonban már súlyos biztonsági problémákat vet fel, mivel ellentétes az eredeti tervezési alapokkal. Az átalakítást azonban ennek ellenére „sikeresen” megalapozták. Igaz, hogy a megalapozásnál hibás kiinduló adatokat vettek figyelembe pl. a biztonsági hűtővíz rendszer közös ágának üzemképtelensége tekintetében és pl.figyelmen kívül hagyták azt a tervezési alapokban szereplő üzemzavart, amelynek során üzemanyag burkolat sérülés következhet be.Mindezek ellenére azonban a nukleáris hatóság az átalakítást 2. szintű átalakításként jóváhagyta.Az átalakítás 2. szintű minősítése többek között abból a szempontból lényeges, hogy az egész engedélyezési folyamat közmeghallgatás nélkül, tehát a nyilvánosság teljes kizárásával történhetett meg. Véleményem szerint ugyanis borítékolni lehetett volna a közvélemény álláspontját egy olyan kérdésben, hogy „támogatná-e az atomerőmű blokkjainak üzemeltetését a meghosszabbított üzemidőben akkor, ha üzemelő blokkon egy-egy biztonsági rendszert hosszabb időre kikapcsolnának karbantartásra, ami a tervezett üzemidőben rövid ideig sem volt megengedett?”. Ráadásul a kérdésre adott válasz alapvetően befolyásolta volna a bővítés megítélését is.

Az engedélyezési folyamattal kapcsolatosan pedig van még egy igen súlyos adalék. Információim szerint a nukleáris hatóság az engedély kiadása előtt független szakértővel is véleményeztette az erőmű által beadott engedélyezési dokumentumot. A független szakértő számos negatív véleményt fogalmazott meg, amelyek mindegyike szerepel az általam fentebb leírtak között és a korábbi anyagaimban is. Ezeken kívül volt még több fontos ellenvetésük, pl. hogy a valószínűség alapú kockázat értékelő program, aminek eredményeire gyakorlatilag az egész átalakítást alapozták, nincs megfelelően verifikálva és validálva.

Véleményem szerint a tervezési alapoktól ilyen mértékben eltérő átalakítás engedélyezéséhez megfelelően verifikált ésvalidált program sem lenne elégséges és elfogadható. A szakértő is kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy elfogadható-e determinisztikus alapon meghatározott kritériumok kikönnyítése valószínűség alapú módszerrel.

A független szakértő az általa feltárt súlyos hiányosságok felszámolásáig a hatósági eljárás felfüggesztését, majd azt követően új eljárás indítását javasolta 1. szintű átalakításként.
A független szakértő véleményét azonban a nukleáris hatóság figyelmen kívül hagyta és kiadta a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartásának engedélyét, amit néhány éve már alkalmaznak is és közben természetesen végzik a biztonsági hűtővíz rendszerek rekonstrukciós munkáit. A biztonsági rendszer többi berendezésének karbantartását egyébként ugyanúgy főjavítás alatt végzik, mint korábban, jelentősen csökkentve ezáltal az üzem közbeni karbantartást megalapozó elemzésekben felsorakoztatott előnyöket és növelve a hátrányokat.

Egy nukleáris létesítmény üzemeltetését és felügyeletét ennél azért sokkal komolyabban kellene venni. És a létesítmény ezt ki is fogja követelni magának.