Reális Zöldek Klub - Zsilip egy folyó medrének elzárására, kinyitására használható építmény

Azért készül/csinálják, hogy a folyók vizének a tömegáramát lehessen befolyásolni/irányítani.

A Vásárhelyi Terv keretében nem a Tisza folyóban, hanem a Tisza folyó mellet 12 zsilip létesült árvíz esetén a Tisza vizének a vésztározókban irányítása céljából, illetve az árvíz elmúltával a vésztározóból a víz Tiszába való visszaengedése céljából. Tehát fontos annak értése, hogy az árvíz elmúltával a vésztározó leeresztő zsilipén keresztül a szükségtárózóban lévő víz visszakerül a Tisza folyóba. Szó sincs arról, hogy aszály idejére a hat tározóban vizet lehetne tárózni.

Sajnálatos, hogy a Tisza folyó mellet épült tározók ügyében Áder János köztársasági elnök urat megvezették:

Áder János köztársasági elnök úr 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. A vízszint csökkentésére való utalás megfelel a ténynek, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni a reális zöldek szerint, nem felel meg a ténynek. Alföldön élő polgártársaink vágyát Hamvas Béla fejezte ki: „Az Alföld vízhiányban él. Aki tudja, hogy a víz milyen összefüggésben áll a munkával és a tevékenységgel, a vállalkozással és a képzelettel, sőt a vidámsággal és a gondolkodással, sőt az ismeretre való szomjúsággal és a bölcsességgel, az alföldi ember vérmérsékletéből mindent megért.”

Államelnökünk megvezetésére nem kerülhetett volna sor, a reális zöldek véleménye nagyobb nyilvánosságot kapott volna a médiában.

Cikk/Anyag: Levél Kondor Katalin Úrhölgy a MR Műsorvezető-szerkesztőjének

Levél Kondor Katalin Úrhölgy a MR Műsorvezető-szerkesztőjének

Magyar Rádió Rt.
Kossuth adó

Tisztelt Műsorvezető –Szerkesztő Úrhölgy, kedves Katalin

Vásárhelyi Pál halálára emlékezve azt tetszett mondani, hogy a Tisza szabályozás tervét Vásárhelyi Pál készítette el.
Valójában Vásárhelyi Pál a Tisza szabályozására egyetlen kiviteli tervet nem készített el, legalább is olyan tervet, amely alapján a konkrét munkát el lehetett volna kezdeni.
Vásárhelyi 1845-ben egy „Előleges javaslatot” készített, majd 1846 április 1 –re készült el a „Vásárhelyi Tisza-szabályozási tervként” ismert koncepció. Terv és koncepció közé nem tehető egyenlőség!

Ma, amikor az úgynevezett „tovább fejlesztett Vásárhelyi terv” végrehajtása, annak előrehaladása – mármint a kivitelezési munkák előrehaladása – vitatott ügy, fontos lett volna, hogy Vásárhelyi munkásságáról a Magyar Rádió Rt. műsoraiban sokoldalúan tisztességesen szóljon.
Sajnos sem sajtó, sem az elektronikus média, köztük a közszolgálati MR nem emlékszem, hogy Vásárhelyi munkásságáról tisztességesen szólt volna az elmúlt tíz évben.
Arról viszont sokat hallottunk, hogy a gátak méretét nem lehet az égig emelni.
A Duna-kör és a Védegylet képviselői kaptak lehetőséget folyó szabályozások ügyében szólni, míg szakemberek alig. A mozgalmárok számos megszólalásuk során bemocskolták Vásárhelyit, rásütve a mérnökre, hogy a gátak méreteit ö kívánta az égig emelni.
Valójában Vásárhelyi javaslatot tett a töltések keresztmetszeti méreteire is, amelyek mai szemmel akár megmosolyogtatók is lehetnének, hiszen azóta a töltések mérete helyenként az eredeti méretnek akár 8-10-
szeresére is növekedtek.
Duna-kör, Védegylet, mindkét társaságnak tagja volt Sólyom László.
A gátak építésével szemben mind két társaság sokat tett.
A Védegylet például még 2005-ben – ekkor még Sólyom László a Védegylet tagja – tüntetett a Táton a Duna gát megépítésével szemben.

A mai műsorban felolvasta a köztársasági elnök Sólyom László felhívását. Sólyom bíztatta a hallgatót menjen el szavazni és jogosítsa fel a képviselőt, hogy a képviselő a hatalmat gyakorolhassa. (Felszegi, a köztársasági elnök bíztatásának e részét kiemelte.)
Az Alkotmány szerint a pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Ha a pártok nem, akkor a pártok frakció sem, is így képviselőik sem gyakorolhatnak hatalmat. A képviselők a választótól törvényhozásra és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére kapnak jogosítványt.

Sólyom nemcsak gát ügyben tévedett köztársasági elnöknek történt megválasztása előtt, hanem köztársasági elnökként az Alkotmány értelmezésében is hadilábon áll, mint ez az általa elmond felhívásból levezethető.
Sólyomnak az alkotmány értelmezése területén gondjai vannak. Ezt érősíti meg, hogy a március 15- i kitüntetések ügyében három és féloldalas beadvánnyal az Alkotmány bíróság elnökéhez fordult, aláírási jogának megítélése kérdéskörében.
Akciója kapcsolatos szervezetünk díszelnökének, Mosonyi Emil munkásságát bemocskolásával.

Korábban Sólyom az Alkotmánybíróság elnökeként a médiavezetők felmentésének a kérdésében a köztársasági elnök aláírási szerepkörét formálisnak mondta, ma másképpen gondolja.

Miért mocskolhatta be Sólyom, Mosonyi munkásságát?
Megtehette, mert Mosonyi munkáságáról sem hangzott el egyetlen tisztességes műsor a Magyar Rádió valamelyik műhelyének tolmácsolásában, például a Névjegy c. műsorban sem. Vízlépcső ellenes riport alannyal annál több, legutoljára Herczeg Géza kapott lehetőséget, hogy vízlépcső ügyben féligazságokat mondjon a Névjegyben.

Utóiratként: Remélem a nemzeti színű zászlót a mikrofon asztalon volt, amikor a köztársasági elnök a felhívást a rádióban sugározták.

Budapest, 2006. április 8.

Kézcsókkal: Juhos László