Csak Alsó-Szászországban 2025-ig 3500 turbinának a támogatása jár le, 4,3 gigawatt összteljesítménnyel. Ez nagyjából öt szénerőműnek felel meg. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal tanulmányt készíttetett a felmerülő problémákról. Ebből kiderül – ami egyébként is köztudott – hogy az üveg- vagy szénszál-erősítésű, 50-60 méteres műanyag lapátokkal nem tudnak mihez kezdeni. Már a szállításuk is rendkívül körülményes, ezért a helyszínen fel kell őket darabolni, ami viszont veszélyes porral szennyezi a környezetet. A tulajdonosoknak tartalékot kellett volna képezniük a berendezések lebontására és a táj helyreállítására, amit „természetesen” nem vagy nem elegendő mértékben tettek meg. 2038-ra 300 millió eurós hiányt jeleznek előre.

Öt és félmillió tonna betonról és egymillió tonna acélról van szó: ezek legalább valamilyen mértékben újrafelhasználhatóak, bár az építőipar nem nagyon fogadja el az így felkínált betontörmeléket. A transzformátorolaj, a hidraulika- és hűtőfolyadék viszont veszélyes hulladék. A legsúlyosabb problémát a lapátok okozzák. 2024-től évi 70 ezer tonnát kellene valahogyan eltüntetni. Még az elégetése sem egyszerű, mert a megolvadt üveg eltömíti az égetőkemencéket, és veszélyes por keletkezik. A szénszál viszont rövidzárlatot tud okozni.

Nem csak Németország viaskodik ezzel a problémával: egy szélerőmű élettartama 20-25 év. Európában ma 34 ezer turbina legalább 15 éves, 36 gigawatt összteljesítménnyel. Ebből 9 GW-nyi 20-24 éves, és 1 GW legalább 25 éves. Európában évente négyezer szélturbina-lapátot bontanak le, Amerikában nyolcezret.