Sólyom László a trianoni békediktátum által rögzített állapot megtartásának első
Dátum: 2008. October 13. Monday, 11:40
Rovat: Közéleti magazin
 A Magyar Köztársaság államfője Sólyom László a trianoni békediktátum által rögzített állapot megtartásának első számú szószolója.
A reális zöldek javaslata Sólyom László köztársasági elnöknek, kövesse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök példáját, tudjon szakítani korábbi álláspontjával, mint tudott szakítani Gyurcsány korábbi a költségvetésről vallott felfogásával.
A környezetvédelmi miniszter és a parlament szerint kell vízlépcső Nagymaroson
1988. október 6-7. (Hírforrás MTI)
Az Országgyűlés ülésszakán Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter úgy tájékoztatta a parlamentet, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert az eredeti terveknek megfelelően - tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt - meg kell építeni. A képviselők nyilvánosan, felállással szavaztak és elfogadták a miniszteri előterjesztést.
A reális zöldek bizonyosak abban, hogy a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetője Mosonyi Emil által 1942-ben kijelölt vízlépcső Nagymaroson felépül.
Trianoni béke parancs Kárpát medence vízrendszerét a status quo, az eredeti állapot megtartására kötelezte Magyarországot és az utódállamoknak egyaránt.
Az utódállamok a trianoni diktátumnak nemcsak ezt a cikkelyét nem tartották be, hanem számos más cikkelyét sem, például a kisebbségekre vonatkozó cikkelyeket.
Kállay Miklós kormánya 1942-ben volt az első magyar kormány, amely felismerte trianoni diktátumon Magyarországnak túl kell lépnie.
A párizsi békeszerződés már sokkal kevesebb cikkelyében foglakozik a vízügyekkel, ezt a lehetőséget a szomszéd államok kihasználva hozzáláttak folyóik vízerő potenciáljának kihasználásához.
Kádárék is ezt tették, amikor 1977-ben megkötötték északi szomszédunkkal Bős-Nagymaros közös létesítésre vonatkozó államközi szerződést.
A szerződés elleni fellépés emelt be a hazai közéletbe számos mozgalmárt, köztük a Duna –kör mozgalmárját Sólyom Lászlót.
A reális zöldeknek nem az a baja a köztársasági elnökkel, hogy 1988-ban a vízlépcsővel szemben agitált/fellépett, hanem az, hogy mai is azt teszi, amit Duna –körös, védegyletes mozgalmárként tett. (Zöldike )
|
|