Reális Zöldek Klub - A reális zöldek ezen személyek között tartja számon Wekler Ferencet

A reális zöldek a Nemzeti Csúcs megtartását sikeres akciónak értékelik. Azt azonban nem hallgatjuk el a Nemzeti Csúcs asztala körül ültek olyanok is, akik jelentős kárt okoztak a hazának, gyakorlatilag külső erők szolgálatában működtek az elmúlt évtizedekben, gerinctelenek, megvásárolható személyek.

A reális zöldek ezen személyek között tartja számon Wekler Ferencet.

Wekler ott ült a Nemzeti Csúcs asztala mellett az Akadémia dísztermében 2008. október 18-án.

Wekler Ferenc az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke, 1999 február végén, falugyűlésre hívta meg Véménd lakosait a helyi sportcsarnokba.

A Kelet-Mecsek és Völgység Önkormányzatok Környezetvédelmi Társulása fejléces meghívót, Véménd polgármestere a Társulás elnöke, és Dr. Wekler Ferenc az Országgyűlés alelnöke írta alá.

A lakossági fórumra össze sereglettek Baranya vármegye hajdani vezetői közül néhányak és tíz helyi lakos.

A lakossági fórum hoppmesteri feladatát Wekler látta el. Rögtön a fórum elején tudatta a jelenlévőkkel az ülés levezetését az Országgyűlés alelnöki tisztségviselőjeként teszi, annak ellenére tette ezt Wekler, hogy a falú gyűlésen Juhos László, a reális zöldek elnöke nehezményezte Wekler eljárását, arra hivatkozással Wekler vissza él a pozíciójával.

A Mecseknádasdi sváb bányász családból származó alelnök, 1985-ben megrendezett tanácsválasztásokon került kapcsolatba a politikával. Az MSZMP jelöltjével szemben spontán jelöltként indult Mecseknádasd tanácselnöki székéért, ahol 1990-ig e pozíciójában sikeresen működött, de már ekkor magasabb babérokra vágyott Wekler. Szerencséje volt, a magukat átmenteni kívánó Baranya megyei doktrinerek kedvence lett és megye reform kommunistái is felfigyeltek rá. Weklerben bosszújuknak jó eszközét látták a Baranya megye vezetői, az Ófaluba tervezett Paksi Atomerőműből származó kis és közepes rádió aktív hulladék elhelyezésének megakadályozására.

Előzmények:

A Baranya megyei vezetők a hetvenes évektől irigykedtek arra, hogy a Paksi Atomerőmű a szomszédos Tolna megyében lesz, és Baranyába, csak az erőmű „szemete” kerül.

Ellenkezésüket azzal fejezték ki, üzenetet küldtek Budapestre a Központi Bizottság címére: Tolna egye meg, amit főzött. Ha az erőmű nem kerül Baranyába, akkor a főztjét ne hozzátok megyénkbe, szólt a Baranya megyei vezetők üzente a Központi Bizottságnak.

A Központi Bizottság a pártfegyelemre való hivatkozással, a Baranya megyei elvtársakat ön mérsékletre intette, de Ők nem nyugodtak. A megyében arról kezdtek suttogni, azért kevés a pénz a megyében, mert oda fent Budapesten, fehér-házi elvtársak maguk zsebelik be, a megyét jogosan megillető részt is, majd etnikai kérdéseket kevertek az atomszemét ügyébe. A megye bányászata is csak azért tengődik hazudták, mivel a bányászok nagy része sváb. Azt állították cél a sváb lakosság likvidálása, veszélyes sugár által, hozzátették a módszer embertelenebb mint a zsidó holokauszt során az SS által követett eljárás.

A hamis érvelés hatott a megyében, Ófalu sváb lakosságára is. Már csak egy front emberre volt szüksége a hamisságot hirdetőknek. A hazugság terjesztésére találták alkalmasnak Weklert, a Baranya megye vezetői.

Azt javasolták Weklernek a Paksi Atomerőmű Vállalat tervezett atomtemető megépítését megakadályozó Társadalmi Bizottság vezetését vállalja el.

Wekleről ugyanis köztudott volt, rövid ideig röntgen asszisztensként kórházban is dolgozott. A sugárzásról nem sokat tanult meg, de rendkívül becsvágyó volt, ez abban nyilvánult meg, hogy irigykedett az orvosokra. E tulajdonságát használták ki Weklernek a megye vezetői. Biztosították a tanácselnök Weklert, hogy ő is lehet doktor, ha elvállalja a felkínált feladatot. Ekkor Wekler már a Janus Pannonius Egyetem Filozófia Tanszéki tanársegéde. 1989-ben megíratják vele A Heimatbuch mint történeti forrás című disszertációját, amelyet KISZ díj megítélésével jutalmazták. Az események gyorsan peregnek ekkor Wekler körül. Wekler 1989-ben Baranya megye Faluszövetség elnöke, Szövetség a Faluért, a Vidékét választási párt és Agrárszövetség támogatásával 1990-ben képviselő. Sokszínűsége még a Szabad Demokraták érdeklődését is felkelti. Csatlakozik az SZDSZ-hez. Szabadelvű SZDSZ-es lesz, a bányász családból származó Wekler.

1994-ben Weklernek az SZDSZ támogatásával és az „Ófaluról” szóló hazugsággal ismét sikerül egyéni képviselői mandátumot szereznie.

Bukása 1998-ban következett be. Egyéni képviselőként kiesett a T. Házbaból. Az SZDSZ listás képviselő lett, és változatlanul első számú bajnoka maradt az atomhulladék elhelyezésével szemben fellépő csapatnak.

Amikor Gyurcsány miniszterelnök lett, Gyurcsány szőröstül-bőröstül megvette Weklert.

Gyurcsány miniszterelnök „kérésére” Wekler az atomtemető létesítésének első számú mozgalmára lett.

A helyi regionális tanácsban is a hatalmasok közé került Wekler.

Ebben a pozícióban Wekler 100 millió forintot osztott ki önmagának.

Wekler úgy védte magát, hogy a „törvény” nem tiltja, hogy politikus is pályázzon EU- s pénzre. (Zöldike)