Reális Zöldek Klub - A Reális Zöldek Klub javaslata a tervezet média törvény módosítására/pontosításá

A Reális Zöldek Klub javaslata a tervezet média törvény módosítására/pontosítására és néhány kritikai észrevétel azzal a jó szándékkal, hogy civil szervezetünk segítse a Törvényalkotó új média törvényre vonatkozó előkészítő munkáját.

Mindenek előtt kijelentjük, hogy a Reális Zöldek Klub tagjai, köztük Juhos László elnök sohasem szólt az 1996. évi I. törvényről, sőt egyetlen más törvényről sem olyan módon, hogy egy törvény rossz törvény lenne.

A reális zöldek álláspontja szerint, amíg emberek készítik a törvényt, a törvénybe hiba is csúszhat. A reális zöldek feladatának tekinti a közvélemény figyelmét felhívni a törvények tiszteletére és arra is, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak.

Ezzel szemben elnökünknek a kuratóriumokban szerzett tapasztalta alapján mondjuk a demagógia hatása alatt álló, szűk látókörű elnökségi tagoknak, civil kurátoroknak nem jutott eszükbe 1996 óta, hogy nemcsak a szabadság és a függetlenség kincs, hanem a rend, a fegyelem és tekintélytisztelet is az, sőt ezek nélkül rendezett társadalom, életszínvonal, jólét és kultúra el se képzelhető. Sokat tettek ők a Törvényhozó lejáratására.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt bírálták a kuratórium elnökségének a tagjai, a civil kurátorok, média szakértők, újságírók, csak önmagukat nem bírálták.

A reális zöldek a fenti kört a nemzet sírásói között tartja számon, ezért is örvendünk, hogy a parlamenti frakciók egyességre jutottak új média törvény elfogadásában, amely új törvény a fenti tág lelkiismeretű pártkatonákra/udvari újságírókra/őrkutyák szolgálatára nem tart igényt.

A reális zöldek abban bíznak, hogy a Törvényhozó tudatában van annak, hogy a politika határozza meg a média működésének a keretfeltételeit és nem fordítva a fenti grémium.

Módosító javaslataink a média törvénytervezet javítására/pontosítására:

Első bekezdés alábbi részének a törlését javasoljuk:

…a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségére,..

Helyette a következőt javasoljuk: a médiaszolgáltatásoknak a társadalmi folyamatok alakításában kiemelkedő szerepére…

Ha javaslatunkat nem fogadják el, akkor az eredeti szövegkörnyezetbe e „tudományos” szó beírását javasoljuk a „kulturális” szó elé.

E törvény alkalmazásában:

2 . pont kiegészítését javasoljuk:

2. felellős szerkesztő, az a természetes személy, aki pluralista információszolgáltatás területén gyakorlatot szerzett……..

A 12. pont helyett javasoljuk:

12. a közszolgálati műsorszolgáltató

garantálja

az információ pluralizmusát,

a polgárjogok gyakorlását,

a magánélet tiszteletben tartását,

a szellemi tulajdonhoz való jogot.

A 26. pontba beszúrást javasolunk:

26. hírműsorszám : ……………valamint azokat összekötő értékelő véleményt nem tartalmazó….

A 39. pontba beszúrást javasolunk:

39. társadalmi célú hirdetés:……mely segítséget nyújt a közélet kérdéseiben, közérdekű cél….

5. §

(7) bekezdésben az elfogulatlanul szó helyett a pártatlanul szó szerepeltetését javasoljuk vagy mind a kettőt.

26. § (1) b) pontját pontosítani javasoljuk. A műsorszám adása/sugárzása idején telefonon és drótpostán, illetve azt követően miként lephet kapcsolatba a hallgató/néző a műsor szerkesztőségével. Vannak „betelefonáló” műsorok, nem e telefonszámra gondolunk a műsor adása/sugárzása idején. Fontos, hogy a műsorszám adása idején az elérhetőség látható legyen. A műsorszolgáltatók honlapján a szerkesztőségek elérhetősége könnyen legyen elérhető.

44. § ra vonatkozó javaslatok:

44. § A közszolgálati műsorszolgáltatónak a nemzet egészét kell szolgálnia, ennek

érdekében elő kell segítenie

( 1) bekezdését bővíteni javasoljuk: g) a tudomány értékmérő és értékőrző terjesztését.

(2) bekezdéshez p) a hazai és nemzetközi tudásipar bemutatására.

(3) bekezdéshez: Nem elégséges csupán a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjére

vonatkozó álláspontokra való hivatkozás.

Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

Tehát az Alkotmány indirekten a hazai jogrendszer részének tekinti a nemzetközi jogot.

Megjegyezzük, hogy a T. Háznak illett volna Magyarországnak az EU csatlakozásunk előtt

a nemzetközi jog hatályát a Magyar Köztársaság Alkotmányába direkten „beemelni”.

A T. Ház csupán annyit tett, hogy az EU elvárása szerint elfogadta a 2003. évi VIII. törvényt.

Elfogulatlanul, helyett itt is a pártatlanul szót javasoljuk.

A műsorkészítés legfontosabb szempontja a pártatlanság!

Van olyan eset, amikor egy hírt elfogultan lenne kötelező közzé tenni a közszolgálati műsorszolgáltatónak.

Például egyes Brüsszelben történt hírek közzé tétele ilyen formában kellene megtenni.

Az EU legfőbb döntéshozó szerve a TANÁCS.

A TANÁCS –nak 27 tagja (miniszterelnök) van.

A 27 tagú tanácsban egy döntés meghozatala csak kompromisszumok útján képzelhető el.

Ott az ülésen kell azonnal döntenie egy- egy EU tanácstagnak, kivel szavaz együtt.

Egyeztetni nincs idő, legtöbbször nem is lehetséges a hazai parlamenti pártok frakcióival, pártokkal, az Országgyűléssel. (A hazai egyeztetési mechanizmus egyébként is távol áll a tökéletestől, nem eléggé dinamikus, holott az események körülöttünk fénysebességgel folynak)

Ilyenkor a hírt elfogultan kötelező közzé tennie a műsorszolgáltatónak, de pártatlanul megszólítva azokat a hazai érintetteket is, amelyekre az EU Tanácsban meghozott döntés vonatkozik.

Ilyen és hasonló hír egyre több várható, hiszen az EU csatlakozásunkkal sok kérdésben a döntések helye az EU tanácsa/bizottságai lettek.

45.§ (1) c) kiegészítését javasoljuk: és minden őszi országgyűlési időszak kezdetén meghallgatja az Országgyűlés Kulturális és Sajtó bizottsága.

A 45. § (9) bekezdése kötelezi a Közszolgálati Tanácsot, hogy szabályozza a társadalmi egyeztetés rendjét.

Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy a KÖT működtessen honlapot, amelynek faliújságjára a honlap regisztrált tagjai észrevételeiket – egy meghatározott forma szerint – megtehetik.

A regisztrált tagok „első köre” az ORTT eljáró tanácsaihoz 1996-tól benyújtott panaszosok legyenek.

Javaslat a VIII. Fejezethez kiegészítésére:

Törvényben kötelezni a közszolgálati műsorszolgáltatót, hogy munkatársai kötelesek rendszeresen (például kétévente) a Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatból vizsgát tenni. A kötelező vizsga előírását a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi munkatársára javasoljuk szankcionálni. Természetesen differenciáltan a vizsgakérdéseket illetően.

Budapest, 2008. november 18. Solymosi Eszter

titkárságvezető