Karácsonyi előzetes. Miért nem léptek be a reális zöldek tagjai az MSZP-be?
Dátum: 2008. December 08. Monday, 08:06 Rovat: Zöld ügyek
2003 karácsonya előtt a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) és a Rügyecskék Alapítvány élő, visszaváltható fenyőfákat adott bérbe a Moszkva téri piacon. A HUMUSZ akcióját Kórodi Mária zöld miniszter asszony támogatta.
A piactéren elmondott beszédében a Miniszter Asszony környezet számára veszélyesnek mondta az őstermelők által árusított vágott karácsonyfákat. A következő évben hasonló akcióra Pécsen is sor került, pécsi zöldek szervezésében, a pécsiek akcióját Szili Katalin karolta fel, a házelnök asszony, személyesen vett részt földlabdás fenyők bérbeadásában.
Kórodi Mária politikai pályafutásának már vége, Szili Katalin az Országgyűlés elnöke és ebben az évben a Házelnök Asszony lett a Nemzeti Fejlesztési Tanács elnöke is.
Szili Katalin 2000 szeptember 20-án Budapesten a Friedrich Ebert alapítvány rendezvényén arról szólt, hogy négyszeres életszínvonal emelés érhető el, akár fele energia felhasználásával.
Ekkora ostobaság hallatán akkor elnökünk azt mondta Szili Katalinnak, ha ezt a szocik valaha is megcsinálják, akkor a reális zöldek összes tagja belép az MSZP-be. Szili jóslata annyiban teljesült, hogy 2000-től napjainkig Magyarország összes energia hordozó felhasználása gyakorlatilag változatlan, míg a lakosság által felhasznált energia ára többszörösére emelkedett.
A reális zöldek kérdezik a fenti gyökérből kinőhet-e a jövő fája?
Válaszunk egyértelműen nem!
Katona Kálmán az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága elnöke a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot egy fajta felsőháznak tartja.
Hogy milyen fajtának, arról Katona nem szólt, a reális zöldek teszik hozzá rosszfajtának.
Az országgyűlés 1927 és 1945 között kétkamarás formában működött.
Megszűnését követően voltak olyanok, akik írásaikban fasiszta jellegű intézménynek nevezték a Felsőházat, mások szerint a konzervatív politika támaszát jelentette a Felsőház.
A mai Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tanácsa „zöld színben” megjelenő egy a sok bizottság közül, Felsőházhoz hasonlítgatni kiváló politikai fogás, gyakorlatilag üresjárat az egész.
Tudni illik azt is, hogy a magyar országgyűlés 1608 óta kétkamarás formában működött.
Társadalmi rétegződése széles körű volt. Felsőház tagjai nem szorultak rá állami tiszteletdíjra.
Nem így a Nemzeti Fejlesztési Tanács egyik oszlopos tagja Láng István akadémikus. Láng az Akadémiától havonta több mint félmillió tiszteletdíjat kap akadémikus társaival egyetemben.
Az akadémikus szerint a szerényebben élés is hozzájárulhatna a dolgok jobbra fordulásához.
Láng akadémikus javaslatához a reális zöldek hozzá teszik, az akadémikusok is lemondhatnának a tiszteletdíjuk egy részéről, mint az állami cégek vezetői megteszik. (Zöldike)
|
|