Reális Zöldek Klub - Cselényi László válaszára várnak a reális zöldek

Első lépés a valódi rendszerváltás megkezdéséhez. Cselényi László válaszára várnak a reális zöldek.
A reális zöldek a valódi rendszerváltás első lépesének tekintik, hogy a parlamenti pártoknak szándékukban áll új média törvény elfogadása.

1989-ben ténylegesen megszűnt a parlament egypártrendszerű meghatározottsága, létrejött a legális többpártrendszer.

A Magyar Köztársaság (1989. október 23.) kikiáltásával egyidejűleg kihirdetett alkotmánymódosító törvény értelmében Magyarország a parlamentáris köztársaság kormányformára tért át.

A folyamat, a többpártrendszer felépítése, a pártállami rendszer lebontásának korszaka az 1985-1990 években történt meg.

A pártállam megszűnésével esély teremtődött a parlamenti demokráciára.

Legális civil társadalom és a többpártrendszer nélkül sehol a világon sem működik a parlamenti demokrácia.

Hogy Magyarországon 1990-ben az igazi rendszerváltás mégsem következett be -

1990-ben Magyarországon közel 50 párt létezett (2008-ban ez a szám közel 200) – a „negyedik hatalom” ként is emlegetett, a törvényhozó, végrehajtó és a bírói hatalom mellett a médiapolitikát alakítók és a velük szövetségre lépő média guruk bűne.

A tájékoztatás pártalansága, a szükséges kritikai észrevételek a televízióban és a rádióban elmaradtak, terítékre kerültek viszont a műsorszolgáltatók gazdasági problémái, a média a civil társadalmat azonosította a Duna Körrel.

A kommunikáció súlypontjába került az a hamisság, hogy a kapitalista gazdasági berendezkedés a szocialista (tervgazdálkodási formától) abban különbözik majd, az új politikai-gazdasági formában nem épül vízlépcső. E hamisság terjesztése kedvező volt a 1982-óta Magyarországra beépült neoliberálisoknak és az általuk favorizált közgazdász/jogász elit tagjainak, és sokan másoknak, amelyek csupán a lehetőséggel éltek, a nemzet egészének a javára semmit sem tettek.

Az új hatalmi tényezőként megjelenő nemzeti kerek asztal körül ülők egyetlen kérdésben értettek egyet: Nem kell vízlépcső! Nem kell erőmű!

Azóta sincs új a „ nap alatt”. A vízlépcső ügyének az elhallgatásában a média közös nevezőn van.

Az a kör, amely 1990 után az ellenzéken belül a médiapolitikát alakította a kormányzó párt az MDF széttörésére játszott. Napjainkban ugyanez ez a politikai játék folyik, a kormány koalíció tört ketté, de megfigyelhető az MDF széttörését akarók ténykedése is.

Az Antall- kormány ahelyett, hogy hatalma tudatában két lábbal rúgta volna ki, oszlatta volna fel a média maffiát, merített volna tiszta forrásból (például Erdélyből) úriemberként viselkedett.

A sok egykori kártevő közül ezúttal csupán Hankiss Elemérre utalunk. Juhos László elnökünk a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának civil delegáltja, e grémium elnökségének a tagja Hankiss Ágnes.

Juhosnak a kuratóriumban összegyűlt tapasztalata szerint, Ágnes apja „örökségének” méltó folytatója.

A média maffia mára még hatalmasabbá vált, mint egykor volt.

Létszámában is bővült, összetétele is változott.

A belső kör tagjai mellett a maffia körül megjelentek a „csirke tolvajok”.

A csirke tolvajoknak tartják a reális zöldek a következő társaságok egyes tagjait:

Az ORTT panaszbizottsága által működtetett eljáró tanácsok egyes tagjait,
Az Országgyűlés által helyzetbe hozott média párt katonákat, a kuratóriumok elnökségének egyes tagjait, például Dr. Rékási Róbertet a Hungária Televízió Közalapítvány elnökhelyettesét, Dr. Veress Lászlót a kuratórium Ellenőrző Testületének az elnökét. Hogy Veress a csirke tolvajok körébe tartozik, abban a reális zöldek nem egészen bizonyosak, e kérdés eldöntésére a reális zöldek az adóhatóságnak adott házi feladatot. (Veressnek köze volt az Illés Alapítvány pénzeinek elosztásához. )
Számos műsorvezetőt, szerkesztőt, helyettes vezetőt a közszolgálati műsorszolgáltatók apparátusában.
Egyes civil kurátorokat, köztük a határon túlról küldött kurátorokat is. Állítjuk a civil kurátorok zömének fogalma sincs saját mandátumához köthető jogosítványáról. Abban a téves hitben élnek egyes civil kurátorok, hogy a műsorszolgáltatás tartalmába van beleszólási joguk. Abban a téves hitben élnek, hogy a közszolgálati média működésének a keretfeltételit ők és nem a politika határozza meg. A pártok média politikusai jogosan orroltak meg a civil delegáltakra, mert sokan a civilek kurátorok közül képtelenek voltak tudomásul venni vannak olyan kérdések, amelyeknek az eldöntésére a Törvényhozó kizárólag az elnökségnek osztott mandátumot.

A reális zöldek számítása szerint 40 milliárd forintot fordítódik a költségvetési büdzséből a jelenlegi rendszer fenntartására.

Az összeg fele egészen bizonyosan a közszolgálati műsorszolgáltatás színvonala emelésére helyezhető át és a nemzet egészét szolgáló a pártatlanság elvét szem előtt tartó műsorkészítésre.

A reális zöldek szerint az új törvény elfogadása esetén esély adódik arra, a műsorkészítők felismerik és megbecsülik az otthonok millióinak egymástól különböző ízlését, véleményét és gondolkodásmódját.

A műsorosztályok figyelemmel kísérik és feldolgozzák produkciójukban a területre tartozó összes jelentős társadalmi tevékenységet és irányzatot, köztük a reális zöldek által a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát bemutató, Paulus Alajos Balász Béla díjas filmrendező „Merjetek nagyok lenni.” című dokumentum filmje bemutatásra kerül.

A jelek szerint a filmet a Duna Televízió műsorára tűzi, annál is inkább, mert a film forgalmazásának tulajdonosa a Reális Zöldek Klub, annak elnöke Juhos László Cselényi László a Duna TV elnökének a dokumentumfilmnek térítésmentesen történő bemutatását ajánlotta fel.

Bíztatónak tartjuk, hogy elnökünk felajánlására Cselényi László az alábbi választ küldte Juhos László elnökünknek:

Kedves Elnök úr!

Meg kell nézetetnem a filmet a filmszerkesztőkkel. Még támadhatnak kifogások, mert azt hallottam, hogy több reklám-számba menő snitt is szerepel a műsorban. Jelentkezünk.

Addig is boldog karácsonyt!

Üdvözlettel: Cselényi László

Kíváncsian várjuk Cselényi válaszát.

Reklám helyett addig is csupán a következőre hívjuk fel a figyelmét a Duna TV elnökének Cselényi Lászlónak:

A Dunát és környezetét tizenegy ország egyforma büszkeséggel vallja magáénak, azzal a biztos tudattal, hogy ez a völgy népeik otthona, éltetője évszádok óta. A több fővárost és világvárost teremtő folyó az általa összekötött népek jelképe lett. Neve megjelent a népdalokban, nekünk magyaroknak a nemzeti imádságunkban a Himnuszban és az Elnök úr által vezetett közszolgálati műsorszolgáltató a Duna Televízió ZRt. Nevében is.

Cselényi elnök válaszára várva Kölcsey Himnusz költeményének második szakaszával zárjuk írásunkat: