Legyen vége a léggömbhámozásnak!
Dátum: 2009. January 01. Thursday, 22:22
Rovat: Vízügyek



Léggömbhámozást folytat a TISZA CHARTA határon túliak segédletével, állítják a reális zöldek
Magyarország véglegesen lecsúszik, ha 2009-ben nem tér vissza az ország a gyökereihez, és nem teljesíti azokat a környezeti elvárásokat, amelyeket az OECD számára előírt.


Világosan kell látni, ami Magyarországon környezetvédelem címszó alatt folyik az, pótcselekvés, egyesek számára leginkább pénzkeresési forrás.

Van az országnak zöld államfője (a reális zöldek megítélése szerint ál-zöld államfője), zöld ombusdmanja, csak az OECD környezetpolitikai elveinek teljesülése várat magára.

Várat magára annak ellenére, hogy a magot őseink több mint másfél évszázada elvetették.

Százötven évvel ezelőtt a folyamatot gerinces, ma perc emberek vezérlik, állítják a reális zöldek.

Százhatvankét éve 1846. január 20-án alakult meg a Tiszavölgyi Társulat gr. Széchenyi István elnökletével.

Széchenyi István, amikor 1845-ben a Közlekedési Bizottmány élére került a Tisza-völgy „roppant vízszerkezetének” szabályozását határozta el.

1846. január 26-án a gróf levélben javasolja a nádornak, hogy Vásárhelyi Pál hajózási felügyelőt a szabályozási munkák „műtani” igazgatójává nevezze ki.



Negyvennyolc éve 1960. december 14-én Párizsban, Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Németország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország képviselői írták a alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet.

Tizenkét éve, 1996. május 18-án csatlakozott a szervezethez Magyarország.

Kilenc éve, 1999-ben az OECD Környezetpolitikai Teljesítmény Vizsgálati Munkacsoport elvégezte Magyarország környezetpolitikai teljesítményének a vizsgálatát.

Részlet a vizsgálati eredményeket összegző jelentésből:

Magyarország állandóan hajózható vízi útjainak hossza 1370 km, ebből 417 km a Dunára, 435 km a Tiszára jut. Az elmúlt években a folyómedrek karbantartási programjait csökkentették. A Duna egyes szakaszai (nevezetesen a Budapest feletti) nem felel meg az EU hajózási előírásainak; más hajózható folyókon a kikötősűrűség elégtelen és a teherkikötők sem felelnek meg a nyugat-európai hajók rakodási követelményeinek.”

Egy éve, 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök azt üzente Brüsszelbe, hogy az EU faragja a hajói méretét a Duna magyarországi szakaszához.

Hasonlókat kürtöl egyfolytában a Magyarországra beépült nemzetközi alapítvány a WWF.



2007-ben TISZA CHARTA névvel társaság állt össze.

A társaság szellemi vezéreinek a következőket kérették fel:



Dr. Aradi Csaba ökobiológust, (Debrecen);

Benkő Ferenc, az EU Régiók Bizottsága fenntartható Fejlődés Munkabizottságának a tagját,

Dr. Blaskó Lajost, a Debreceni Egyetem Agártudományi Centruma karcagi Kutatóintézet igazgatóját,

Bocskai Istvánt, Nagyaszőlős polgármesterét,

Bodnár Gáspárt, a FETIKÖVIZIG igazgatóját, (Nyiregyháza);

Dr. Hamar József hidrobiológust, a szolnoki Tisza Klub elnökét,

Háfra Mátyás építőmérnököt, a KÖTIKÖVIZIG csoportvezetőjét, a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoportjának elnökét, (Szolnok);

Dr. Hamor Fedir Dmitrovics-et, Ukrajna Tudományos Akadémiájának tagját, a Kárpáti Bioszféra Rezervátum igazgatóját, (Rahó);

Haraszthy László, a Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkárát, (Budapest);

Hidvégi-Üstös Pál expedícióvezetőt, aki Bustyaházáról indulva 2006.09.05 és 10.08 között 852 kilométert úszott hosszában Tiszaán Titelig a Tisza tisztaságáért, (Magyarország, Vác);

Juhász Attilát, Zenta polgármesterét, (Szerbia, Vajdaság);

Kopasz Józsefet, Nagytárkány polgármesterét, (Szlovákia)

Dr. Körmöcsi Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének a vezetőjét,

Dr. Molnár Gézát, a BOKARTISZ Kht. Ügyvezetőjét, (Bodrogköz, Zalkod);

Dr. Nagy Sándor Alexet, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetőjét,

Szabó Péter a Leader tanácsadót, (Tiszadob);

Dr. Schweitzer Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi intézetének az igazgatóját, (Budapest);

Dr. Szatmári Sándor fizikust, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika tanszékének vezetőjét, (Szeged, Szolnok);

N. Orbán István közgazdászt, EU pályázati tanácsadót, (Csongrád);

Dr. Tóth Albertet főiskolai tanárt ( Kisújszállás, Mezőtúr);

Dr. Tóth Imre földrajztanárt, a Geo-Environ Környezetvédő Egyesület elnökét, (Szeged);

Ürményi Ferencet, Ada polgármesterét, (Szerbia, Vajdaság);



A fenti előkelő névsort az „Esélyt a Tiszának, esélyt a Tisza – Vidéknek! 2007-ben Túrkevén kiadott brosúrából vettük át.

A fenti névsor után a következő áll.

(A Kárpátok – Tisza Nemzetközi Fejlesztési Szövetség szakmai, társadalmi tanácsa további tagjai az érintett országok arra érdemes állampolgárai közül kerülnek ki.)



Ukrajna, Kárpátalja, Nagyszőlős. 2007. május 18.



Arról a reális zöldek nem tudnak, hogy a fenti személyek közül ki „mennyire szállt be a léggömbhámozásba”, de azt igen hajózáshoz értő egy sincs köztük, mint 162 évvel korábban gróf Széchényi István társaságában volt.



2008-ban megkérdeztük Egri Sándort a brossúra szerzőjét, mennyi állami pénzt költött el eddig a Tisza Charta és azt is, hogyha kettő évig kevés víz folyik a Tisza medrében a vizes élőhelyek vízpótlását, miként képzelik megoldani az előkelő grémium tagjai és a hajózást?

Válasz még nem érkezett!











A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=877