Reális Zöldek Klub - Reális Zöldek Klub véleménye a média törvénytervezetről. (2009. január 4.)

A reális zöldek szervezete üdvözli és támogatja a parlamenti pártok azon szándékát, hogy új média törvény megalkotásában és elfogadásában egyeztek meg.
Tapasztalataink szerint a kommunikációs világháló; a tömegmédia; a gazdasági és kulturális globalizáció nem kedvez a demokrácia egyensúly-megőrző alapcéljának.

A reális zöldek nem hisznek abban, hogy a szabadpiac kizárólagos működése a kommunikáció területén elégséges lenne kielégíteni minden egyéni és közösségi szükségletet.

Álláspontunk szerint, azért hogy az információs társadalom ne veszélyeztesse a magyar társadalmi lét alapját a közszolgálati műsorszolgáltatóknak társadalmi szerződés megkötésé érdekében kötelességük műsoraikat alkotni: felismerni és megbecsülni az otthonok millióinak egymástól különböző ízlését, véleményét és gondolkodásmódját.

A reális zöldek álláspontja szerint anarchiához vezet, ha a politikusok bizalmi indexe tovább süllyed. Magyarországon, arra a folyamata utaljunk, amely az utóbbi években felgyorsult.

Magyarországon a politikai osztály megítélése, a tömegmédia befolyásolására - más országokhoz képest -, sokkal rosszabb, hiteltelenebb.

Azzal, hogy a politika piszkos mesterség nem lehet elintézni a dolgot. Becsületes emberek köztük is vannak,

Közvéleményünk közel húsz éve mást sem hall, mint azt, hogy vezető körökben elburjánzott az erkölcstelenség és egyéni romlottság és minden bajunk forrása a politikai elitben gyökeredzik.

A reális zöldek a politikai elit felellősége mellett a negyedik hatalmi ág és a tudomány a értelmiség, különösen a humánértelmiség fellelőségét is felvetik.

A kedvezőtlen folyamatok megállítását, orvoslatát új média törvény elfogadásában látják megvalósíthatónak a reális zöldek.

A politikusok bizalmi indexének a csökkenéséét a reális zöldek azzal hozzák kapcsolatba, hogy az 1995 végén elfogadott médiatörvény által létrehozott közszolgálati műsorszolgáltatók nem a nemzet egésze szolgálatában készítik, alkotják meg műsoraikat, még csak nem is az egyes pártok szolgálatában áll közzé tett műsorszámaik összessége, hanem műsorszámaikban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársaik nézeteinek kifejezésének a szolgálatában.

Megállapításunk különösen a három közszolgálati műsorszolgáltatót illetően a Magyar Rádióra datáljuk.

A három közszolgálati műsorszolgáltatót a reális zöldek nem egyenlő arányban teszik fellelősé műsorszolgáltatásuk tartalmának egyoldalúságáért a Média törvény 4. § (1) és (2) bekezdésének megsértéséért.

· A Magyar Rádió - MR1 Kossuth rádió szerkesztőit, műsoralkotóit t 60 %,

· MTV szerkesztőit, műsoralkotóit 30-%,

· Duna TV szerkesztőit, műsoralkotóit 10- százalékban.

A Reális Zöldek Klub állítja a Média törvénynek 1997. február 15-én történt hatálybalépését követően mind három közszolgálati műsorszolgáltató a műsorainak pártatlanságot kifejező indexe romlott, leginkább a MR 1 Kossuth rádióé és legkevésbé a Duna Tévéé.

A Média törvény a pártatlanság elvének betartására a 4. paragrafusa bekezdéseiben kötelezi az elektronikus műsorszolgáltatót, köztük a közszolgálati műsorszolgáltatót.

A rövidre sikeresedett 4. paragrafust a Törvényalkotó azzal toldotta meg, hogy kötelezte a közszolgálati műsorszolgáltatókat Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzat elkészítésére.

Törvényi kötelezettségének mind három közszolgálati műsorszolgáltató eleget tett.

A három közszolgálati műsorszolgáltató vonatkozásában a Magyar Rádió KMSZ került elsőnek (1998. február) közzétételére a Művelődési Közlönyben.

A reális zöldek véleménye szerint a három közszolgálati műsorszolgáltató KMSZ közül a MR KMSZ –e a legjobb a pártatlanság elvének kifejtése és a tartalmát tekintve egyaránt. Sajnos ennek ellenére a MR vezető műsor alkotói sértik meg a törvényt, élnek vissza hatalmukkal, tanúsítanak „önjáró” szerkesztői/műsorvezetői magatartást, nincsenek tekintettel a törvényi elvárásra, a reális zöldek megítélése szerint.

Számos hiba forrása az is - kuratóriumi tapasztalatok alapján állítjuk -, a részvénytársaságok vezetői, munkatársai (szerkesztői, műsorvezetői) nem ismerik saját Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatukat.

Azt is állítjuk saját „alkotmányuk” ismeretekben legkevésbé tájékozódtak az MR munkatársai.

Civil felügyeletről:

A Média törvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltató társadalmi felügyelet alatt áll.

A legtöbb civil kurátor beleértve a határon túlról érkezetteket is, abban a téves felfogásban leleledzik, hogy bele szólása van a műsorszolgáltatás tartalmába.

Még ennél is nagyobb hiba, hogy sok civil kurátor úgy gondolja a média működésének a keretfeltételeit nem a politika - világa határozza meg, hanem ő maga.

Ezzel szemben arról fogalma sincs az ilyen civil kurátornak, hogy a média törvény lehetőséget biztosít az elektronikus média műsorszolgáltatás tartalmi vonatkozásába beavatkozni a civil világnak, a társadalom valamennyi szereplőjének.

Az elektronikus média műsorszolgáltatásával szemben minden a műsorban érintett jogosult kifogás bejelentéssel élni.

Az érem másik oldala, hogy az elektronikus műsorszolgáltatók a kifogás bejelentéseket feljelentésnek tekintik, és nem jó szándékú a civil társadalom munkájukat segítő észrevételként értelmezik.

A műsorszolgáltatók jogi ügyként kezelik a kifogásokat, jogi csűrés-csavarással igyekeznek a panaszokká vált ügyek elől kitérni.

És ebben kiváló partnerük a közszolgálati műsorszolgáltatóknak a Médiahatóság, annak eljáró tanácsai és maga a Testület is.

Mint ismert a Médiahatóság „első fokát” az eljáró tanácsok képezik.

Az eljáró tanácsok három főből állnak.

Egy jogi képzettségű tagból és két szakértőből.

Működésüket a csőlátással jellemzik a reális zöldek. Állítjuk az eljáró tanácsok a bonyolultabb problémákat nem képesek kezelni.

Döntéseiket csupán a panaszos meghallgatása motiválja és semmi más.

Hogy kiből miért lehet szakértő, hol tanulta meg az illető, hol sajátította el a társadalom részt vevőinek, intézményeinek egymással sokszor perlekedő álláspontját, azt nem tudjuk.

Feltehetőleg a napi sajtóból ismerik a magyar társadalom gondjait, mint sokan mások.

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény a következő módon rendelkezik:

„Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.”

Az írott sajtó pedig közismerten a társadalom megosztására „játszik”, a sajtó tulajdonosának ízlése szerint tálalja az ügyeket.

Testület (ORTT).

Antal Zsolt és Gazsó Tibor szerint a rendszerváltás irányított menetében a média politikai kontrollja mindvégig kulcsfontosságú faktorként szerepelt.

A két szellemi kiválóság megállapítását a reális zöldek tapasztalata nem támasztja alá.

A Testület a reális zöldeknek a műsorszolgáltató által a 4. § (2) bekezdése megsértésére vonatkozó valamennyi panaszbejelentését elutasította.

A gyakorlat nyelvére fordítva, 1997-től az általunk panaszolt valamennyi műsorszám szerkesztői/műsorvezetői munkája közül egy sem állt párt vagy politikai mozgalom szolgálatában.

Ez egyszerűen nevetséges, hiszen több panaszügyünk a vízlépcső témájával foglakozó műsorszámok ellen irányult, hozzá tesszük egy-egy ilyen műsor blokkot volt Duna –körös készített, szerkesztett, műsorvezetett.

A Média törvény hatályba lépését követően a Testület első elnöke Révész T. Mihály lett.

A reális zöldek tapasztalata szerint Révész T. Mihály működése végén felnőtt a feladata ellátása szintjére, ekkor sajnos menesztették Révészt. Révész utódairól a Testület élén sok jót nem tudunk mondani.

Igazság keresés, már mint annak keresése, hogy a civil világ az elektronikus média szereplőit a Média törvény betartására, a törvény tiszteletére bírja rá, az eljárási rendet tekintve a harmadik foka a Bíróság.

A reális zöldek tapasztalata szerint egy személyből álló „Bíróság” alkalmatlan e küldetése ellátására. Ennek okát abban látjuk, hogy a bírókat soha senki nem okította ki a pártatlanság elvéből, ezt a reális zöldek konkrét tapasztalatuk alapján állítják.

Szólni kell azokról, akik az új média törvénytervezet kapcsán szólás és sajtószabadságot emlegetnek.

A szólásszabadság önmagában nem teremt esély egyenlőséget.

A szólás szabadsága a szószátyár emberek körében érvényesül valamiféle szabadságfokként.

A médiaszabadsághoz médiával kell rendelkezni és ebből egyre több lesz, a szólás mennyiségének nem lesz korlátja.

Tisztán kell látni, hogy a 1995. december 21-én elfogadott Média törvény a rádió és televízió állomásokat a véleménynyilvánítás szabadságában igyekezett befolyásolni/ koordinálni, a Média törvény 4. § bekezdéseire gondolunk.

A közszolgálati műsorszolgáltatók a Törvényhozói akaratot úgy váltották apró pénzre, hogy a sajtószabadság jegyében egy eseményről/vitatott ügyről két híradás/közlemény jelenik meg, egyik jobb a másik bal színezetű.

Választási kampány időszakban ez még helyén való is lenne, más időszakban azonban nem.

Nem állítjuk, hogy a közszolgálati műsorok mindegyike csupán kétpólusú, de azt igen, hogy a harmadik pólus riport alanyai évek óta ugyanazok a személyek. Még ez is elfogadható lenne, ha az illető személyeket a műsorvezetők szembesítenék korábbi tévedéseikkel és nem az igazság bajnokaként tálalnák őket a hallgató/néző számára.

Mindig ugyanazokat a személyeket hozza nyerő helyzetbe a közszolgálati műsorszolgáltató, az efféle módszer valójában nem kedvez a szólásszabadság hirdetőinek.

A nyilvánosság bizalma – a média befolyásolása következtében – nem csak a politikai elitben rendült meg, hanem hitelét vesztették a médiák is.

A média szereplői általában kétkedve néznek mindenkire, ha az ügy kezelése megoldása ellentétes saját tudásukból fakadó ismeretekkel.

Egy baráti médiás/újságírói körben 2008-ban az egészségügy területén lefolyt választásokról folyt a diskurzus, és általában a választásokról, az 1989-ben lefolyt négy igenes szavazásról is.

A legtöbb hamisan érvelőről a vita hevében kiderült, hogy három éves volt 1989-ben a négy igenes szavazásmegtartásának az idején.

A reális zöldek az új média törvény elfogadása esetén esélyt látnak arra, hogy az elektronikus média, különösen a közszolgálati műsorszolgáltatók szereplői önvizsgálatra kényszerüljenek a munkájukhoz/alkotásukhoz szükséges erkölcsi iránytű rendelkezésükre áll majd és leginkább foglakoznak saját elméjük csiszolásával.

Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke