Európai uniós menlevél tanulságokkal
Dátum: 2009. January 19. Monday, 14:25
Rovat: Energia


Tisztelt Kolléganők és Kollégák!
Szívesen emlékezem Önökkel együtt arra, hogy a múlt évben „Nyílt levél a Kormány és a parlamenti pártok részére az MVM meggondolatlan szétdarabolása és privatizációja ellen” című akciónkkal eredményesen léptünk fel a magyar energetika maradékának, az MVM-nek megmentése érdekében.

Most olyan lényeges, a médiában nem eléggé nagy figyelmet keltő esemény történt, amit fontos tudatosítani, nemcsak azért, mert alátámasztja közös fellépésünk indokoltságát. E gondolatok jegyében csatoltan küldöm Önöknek „Európai uniós menlevél tanulságokkal — Az MVM csoport elleni uniós vizsgálatokat megalapozó vádak nem bizonyultak jogosnak”c. írásomat, amelyet a médiában is igyekszem megjelentetni. Egyben ismételten szeretnék köszönetet mondani Önöknek azért, hogy bátor fellépésükkel egy jó – és a jelek szerint igaz – ügyet szolgáltak!
Üdvözlettel:



----------------------------------------------------------

Európai uniós menlevél tanulságokkal
Az MVM csoport elleni uniós vizsgálatokat megalapozó vádak nem bizonyultak jogosnak.

Az MVM elleni támadások a privatizáció kezdete óta napirenden voltak, a liberalizáció óta pedig egyre agresszívebbé váltak. A korábban teljes vertikumú, az erőművekkel, alaphálózattal és áramszolgáltatókkal rendelkező nemzeti villamos társaság szétverése az 1995-96-os privatizációval kezdődött. Ez volt a magyar villamosenergia-rendszer Trianonja. Az MVM egységének megbontása, a hazai villamos piac megszerzése már ekkor, a csatlakozás előtt, az uniós gyakorlatra hivatkozva történt. 1995-96-ban a termelő kapacitások (erőművek) több mint fele, az áramszolgáltatók teljes mértékben külföldi ellenőrzés alá kerültek. A korábbi állami villamos társaság meggyengítésével párhuzamosan az MVM Zrt.-nél sokkal nagyobb és komplexebb nemzetközi monopóliumok leányvállalatai vették át a vezető szerepet Magyarországon.

1998-tól a liberalizáció jegyében indult a második támadás az MVM maradékának: a Paksi Atomerőműnek, az átviteli hálózatnak és a rendszerirányítónak (Mavir) megszerzéséért. 2001-ben a villamos energia-törvény módosításával sikerült is leválasztani a Mavirt az MVM-ről. Mindkét folyamatban az EU-direktívákra való hamis hivatkozások képezték a trójai faló szerepét a magyar villanypiac kisajátításában. 2005-ben azonban a rendszerváltozás óta először, jelentős eredményként törvénybe foglalt nemzeti konszenzus jött létre a maradék MVM egységének helyreállítására. A rendszerirányítást végző állami tulajdonú Mavir Zrt. visszakerült az MVM-hez.

A hazai parttalan liberalizáció fő ideológusa és szószólója 1998. óta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely ezt az egységet — a MAVÍR visszakerülését az MVM-hez — azóta is folyamatosan támadja. Annak ellenére, hogy a kialakított működési rendszer megfelel az EU előírásainak. Erre jó alkalmat adott a villamosenergia-rendszerben 2004. áprilisában indult hosszadalmas ágazati magyar versenyhivatali adatgyűjtés és elemzés, amelyben a villanypiaci verseny akadályozójának igyekeztek feltüntetni az MVM-et. Az enyhén szólva szakszerűtlen és érdemben megalapozatlan vizsgálatnak nem sikerült bizonyítania az MVM bűnösségét, s ezért a jelentésben verseny-felügyeleti eljárást helyeztek kilátásba.

2005-ben az EU-bizottság vizsgálatot kezdett annak felderítésére, hogy érvényesül-e állami támogatás a magyar villanypiacon. A 2006-ban kibővült vizsgálat már egyértelműen az MVM és leányvállalatai ellen irányult. Ennek hátterében az állt, hogy a GVH eljárást kilátásba helyező vizsgálati anyaga eljutott az Európai Bizottsághoz, amely az ellenőrzést magához vonta. Az Európai Bizottság Verseny Igazgatósága képviselőiből és a Gazdasági Versenyhivatal munkatársaiból álló különítmény, az un. „EU-komandó,” 2006. májusában rajtaütésszerű helyszíni vizsgálatot tartott a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nél és leányvállalatánál, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Zrt.-nél. A látványos és agresszív lépés kiválóan alkalmas volt a villanypiac egyetlen magyar szereplőjének lejáratására. A razziás vizsgálatot engedélyező fővárosi bírósági végzés, verseny-felügyeleti eljárásban, a GVH megkeresésére jött létre. A bírósági végzés indoklásában ez szerepel: „A GVH szerint más vizsgálati cselekmény foganatosítása nem elégséges a bizonyíték megszerzéséhez a valószínűsíthető jogsértés súlyára is tekintettel.” A GVH ugyanis csaknem két évig vizsgálódott, s jelentésük nem tartalmazott utalást arra, hogy az MVM bármilyen információt visszatartott volna. Mértékadó szakmai körökben már akkor nyilvánvaló volt, hogy az új piaci liberalizációs modell kialakításáról folyó vitában akartak nyomást gyakorolni a regulátorokra és a piaci szereplőkre.

2008-ban ismét előkerült az MVM szétdarabolása és privatizációja, ami ellen az energetikát ismerő és művelő szakemberek nyílt levélben tiltakoztak. Levelünkben többek között így érveltünk: „Hangsúlyozzuk, hogy a kedvezőtlen piaci jelenségek nincsenek oksági kapcsolatban az MVM vállalatcsoport szerkezetével, különösen azzal, hogy a MAVIR a csoport része-e. Semmiféle olyan adat nincs, hogy a MAVIR rendszerirányítói feladatait ne pártatlanul látta volna el, vagy bármely intézkedésével részrehajlóan befolyásolta volna a piaci folyamatokat.” Mint ismert, ezek az aláírók által is cáfolt vádak ismételten a Magyar Energiahivatal (MEH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új keletű tanulmányaira alapoztak. A vádak azonban most látványos, hivatalos európai uniós cáfolatot kaptak, ami az MVM Zrt. 2009.január 13-án kiadott sajtóközleményéből derül ki:

„ A Magyar Villamos Művek kiállta az EU próbáját – megszüntették az MVM és társaságai ellen közel három éve indított eljárást.

Az elmúlt napokban az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) Versenypolitikai Főigazgatósága levélben értesítette az MVM vezérigazgatóját, hogy a Bizottság 2006. május 5.-i határozata alapján az 1/2003 tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdés szerint lefolytatandó eljárást adminisztratív úton lezárta.

Az MVM Zrt.-nél (elsősorban akkori kereskedelmi divíziójánál), és leányvállalatánál, a MAVIR ZRt.-nél 2006. május 16-17-én lefolytatott helyszíni vizsgálattal induló eljárás célja annak megállapítása volt, hogy az MVM visszaél-e piaci erőfölényével és akadályozza-e a magyarországi árampiac fejlődését üzleti gyakorlata során. A vélelmezett kifogások egyrészt az erőművekkel fennálló áramvásárlási szerződések révén fennálló piaci pozíció, illetve az ebből fakadó versenykorlátozó elemek voltak, másrészt a rendszerirányító társaság, a MAVIR Zrt. MVM általi tulajdonlásából következő, a piaci szereplőkkel való, vélelmezett nem egyenlő bánásmód. A Bizottság feltételezte továbbá, hogy az MVM úgymond nagyon nagy erővel rendelkezik a magyarországi kis- és nagykereskedelmi árampiacon.

A közel három éve megindult, a hazai gyakorlatban szokatlanul erőteljes fellépéssel járó, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat során – melyen a Gazdasági Versenyhivatal képviselői is jelen voltak, – az MVM Zrt. és leányvállalata, a MAVIR ZRt. is teljes mértékben együttműködött a vizsgálatot végző csoporttal annak érdekében, hogy az eljárás megnyugtatóan lezárulhasson. A Bizottság tisztségviselők több ezer oldal dokumentumot vittek magukkal további elemzés céljából, másolatot készítettek az MVM szervereiről és elektronikus levélforgalmáról. Ezt követően az MVM válaszolt a Bizottság által küldött igen részletes kérdőívre is.

A közel három éve zajló ügy lezárása mérföldkövet jelent a legjelentősebb hazai áramtársaság és az Unió viszonyában, de minden bizonnyal komoly pozitív kihatása lesz az MVM hazai árampiaci megítélésére is.

Az ügy EU Bizottság általi lezárása egyértelműen igazolta, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az Európai Uniós normákat és versenyszabályokat, illetve jogszabályokat. Az adatgyűjtés rendkívüli részletességgel világította át a cégcsoport teljes tevékenységét, és ennek ellenére sem állapították meg az MVM csoport érintett tagjainak versenysértő magatartását, így a vizsgálatot megalapozó aggályok nem bizonyultak jogosnak. Az ügy lezárása azt is igazolja, hogy az MVM nem gátolja a piaci mechanizmusok érvényesülését, mint ahogy működése nem okozza más piaci szereplők negatív megkülönböztetését, vagy piacra jutásának megnehezítését sem.”


Fontos a fenti tényeknek és összefüggéseknek a nyilvánosságban való hangoztatása, széleskörű ismertetése. Elő kell segítenünk, hogy az uniós menlevél valóban komoly pozitív kihatású legyen az MVM hazai árampiaci megítélésére. A kívülálló szakemberek számára roppant tanulságos lenne az az érvrendszer is, ami a vizsgálat adminisztratív lezárásának részeként indokolja az EU Versenyigazgatóság álláspontját. A sajtóközlemény sajnálatos módon ezekre a megállapításokra nem tér ki. Azt feltételezni sem merjük, hogy ilyenek esetleg nem is voltak!

Résen kell azonban lennünk, mert az említett magyar hivatalok MVM ellenessége máig nem szűnt meg. A VET 2007. évi módosítása törvényesítette a jelentős piaci erő (JPE) elleni fellépés intézményét a villamos piacon, s a múlt év őszén a MEH már két JPE határozatot is hozott az MVM ellen, rontva ezzel piaci pozícióit, egyúttal súlyosan torzítva a hazai villamosenergia piac működését. Ez azért is különösen szembetűnő, mert a csődbe jutott piacliberalizáció következményeinek átmeneti mérséklésében az MVM rovására — áttételesen persze a lakosság kárára — jótékonykodik a kormány a külföldi tulajdonú szolgáltatók érdekében. Jól szemlélteti ezt az év eleji szokásos áremelés körüli anomália. A MEH csökkentette az egyetemes szolgáltatás keretében az MVM által érvényesíthető nagykereskedői árat, „annak ellenére, hogy az MVM nagykereskedő a 2008. évi gázáremelésekkel arányosan, jogszerűen növelte értékesítési árait az áramszolgáltatók felé.”- áll a MEH közleményében. Ezzel rontották a nemzeti tulajdonú MVM jövedelempozícióját, miközben az áramszolgáltatók profitja az un. teljes piacnyitás óta látványosan emelkedett!

Ismét a régi „recept” érvényesül: a külföldi monopóliumok kockázatainak csökkentése, profitjuk növelése a tízmillió magyar állampolgár tulajdonát képező állami vagyon, az MVM kárára történik! Pedig az MVM csak akkor tudja közösségi érdekű fejlesztéseit megvalósítani, ha saját hivatalaink nem teszik tönkre. Napjainkban dúl a gázellátási krízis, mindent elborít a „gázfrász”, közben az ország független diverzifikált ellátását segítő új lignit tüzelésű erőmű építését tervezi az MVM. Ennek a beruházásnak a gazdasági sikeréhez lényeges, hogy a beruházó kellő saját gazdasági erővel is rendelkezzen, amit most a „magyar” piacfelügyelet veszélyeztet a legjobban.

Budapest, 2009. január 16.

Dr. Járosi Márton








A cikk tulajdonosa: Reális Zöldek Klub
http://realzoldek.hu

A cikk webcíme:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=890