Cikk/Anyag: Vitaanyag - Dráva
A Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdései c.
VITAANYAG
DRÁVA
fejezetével kapcsolatos véleményünket
az alábbiakban adjuk meg.
A magyar határ fölött 23 vízerőművel belépcsőzött Dráva és a torkolatáig teljes hosszában belépcsőzött Mura kisvízi medre az 1784 utáni szabályozások hatására már az első erőmű megépítése (1918) előtt is rohamos süllyedésnek indult. A levágott, vagy lefűződött mellék- és holtágak vízi élete a folyó vízállásától függ. A kisvizek azonban az elmúlt kereken 130 év alatt több mint 4 m-t süllyedtek és jelenleg is évi közel 3 cm-t süllyednek. A már kimutatottan hosszabb nyári kisvizek idején ezek a biotópok kiszáradnak és a klímaváltozás előrehaladásával a folyamat fokozódása várható. Az eredeti nedvességkedvelő vízi ökoszisztéma kiszárad, elpusztul és azt szárazságtűrő fajok váltják fel.. A kisvizekkel párhuzamosan az Ős-Dráva és Ős-Duna pliocén kori hatalmas belső deltájának durvaszemcsés, többszáz méter vastag altalajában a talajvízszint is széles parti sávban süllyedt.
A folyamat és ezzel a Duna-Dráva Nemzeti Park átalakulása csak duzzasztással és az így biztosított talajvízdúsítással állítható meg.
A tervezett egyoldalú Novo-Virje vízlépcső kedvezőtlenebb megoldást (újabb Dunacsúnyt) kínál az1988-évi magyar jugoszláv államközi egyezmény alapján tervezett Djudjevac-Barcsi Vízlépcsőrendszernél. Ennek kedvező hatásai az alábbiakban foglalhatók össze:
• Kedvező feltételeket teremtene a különféle vízhasználatok és a Dunáig terjedő alsó szakaszon a hajózás számára.
• Megőrizné, esetenként javítaná a vízi és partmenti ökoszisztémák életfeltételeit.
• Az emberi igények mellett elegendő vizet biztosítana a gazdag állat- és növényvilág folyamatos fennmaradásához és fenntartható fejlődéséhez.
• Lehetőséget kínálna a környező települések fejlesztésére, a folyó üdülési, idegenforgalmi és sportcélú hasznosítására.
• Végül a tervezett évi 828 GWh energia évi kb. 800 ezer tonna széndioxidtól mentesítené a légkört, míg az évi 103.5 KWh magyar hányad a gázturbinás erőművekben termel energiával szemben évi 4 milliárd Ft megtakarítást eredményezne.
Budapest, 2008.június
Szilvássy Zoltán
okl-mérnök.
Cikk/Anyag kategóriája: Tudományos vitarovat
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: június 23, 2008
Utolsó módosítás: október 23, 2009
A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub