Cikk/Anyag: Kerényi A. Ödön levele Szili Katalinhoz

Szili Katalin úrasszony
Országgyűlés elnöke
Budapest
Parlament

Tisztelt Elnök Asszony!

Több, mint 50 éve van hivatalos és magán jellegű kapcsolatom a Nagymarosi Vízerőmű létesítésével.
Az Alkotmánybizottság Végzése (1. melléklet) indított most arra, hogy Önhöz forduljak alábbi kérésemmel.

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsők (BNV) ügyében a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben hozott ítéletének végrehajtásában a magyar és szlovák kormányok ezideig nem tudtak megállapodni.

Ennek oka az ítélet magyar fél által történt téves értelmezésében rejlik.

A tévedés lényege az, hogy az ítélet alapján magyar félnek nem kell megépítenie a Bíróság szerint érvényben maradt szerződést, mivel a Nagymarosi Vízerőmű csúcsra-járatásáról
–javaslatomra- mindkét fél lemondott.
A szlovák fél a magyar értelmezést következetesen visszautasítja.
Sajnos tárgyilagosan megállapítható, hogy igaza van.

A Nagymarosi Vízlépcsőre ugyanis nem a csúcsrajáratás végett van szükség, hanem az 1977. évi szerződés többi, komplex célkitűzésének teljesítéséhez. Ezek pl. a Bős alatti Duna szakasz egész évben hajózhatóvá tétele, az egyre nagyobb árvizek károsodás nélküli elviselése, híd építése a Pilis és Börzsöny vidéke között, állandó vízszint biztosítása a Dunakiliti alatti Szigetköz kiszáradásának meggátlására, turisztikai látványosság létesítése a Dunakanyarban, amely a Tisza-tóhoz hasonló Duna-tavat varázsolna a jelenlegi 8 méteres vízszint-ingadozástól szenvedő partok között és kiemelt fontossággal a Nagymarosi Vízerőmű folyami erőmű üzemmódban elérhető évi 1 milliárd kilowattóra (kWh) megújuló energia termelése. Az utóbbi értéke kb. 40 millió Euró értéket képvisel.

A megállapodás hiánya miatt a Bősi Vízerőmű éves termelésének 1/3 része, 1 milliárd kWh 10 év óta a szlovák félnél maradt, amely egyébként hiányzik az EU megújuló energia elvárásának teljesítéséhez. Emiatt nem is nagyon sürgetik a megegyezést.

Bizonyítható, hogy a Nagymarosi Vízlépcső beruházás leállítása miatt keletkezett kár 1998-ig 1450 millió $ (1998-as $) volt.
Szolgáljon viszont tájékozásul, hogy a villamosenergia-ipar vagyona felének külföldi cégeknek történt eladása mindössze 1200 millió $ bevételt hozott a költségvetésnek.

A BNV ügy rendezése érdekében 1990 óta harcolok. Sajnos eredménytelenül.

A történet tömör összefoglalását dr. Sólyom László köztársasági elnök úrnak írt levelem tartalmazza. (2. mellélet)

Vázoltam, hogy konkrét javaslataimat az ügy tekintélyvesztés nélküli megoldására sem Medgyessy, sem Gyurcsány a miniszterelnök urak nem fogadták el, ezért segítségét kértem véleményük megváltoztatására. Válaszában munkakörébe nem tartozónak minősítette a beavatkozást. Ezen meg sem lepődtem, ismerve Duna-körös voltát.
Ezek után fordultam az Alkotmánybírósághoz. Indítványom lényege az, hogy alkotmánysértő volt, mind a nagymarosi beruházás leállítása Németh Miklós miniszterelnök által, mind a Dunán újabb duzzasztógát építés megtagadása utódai részéről. Ugyanis az erre vonatkozó kormányrendeletek kisebb rangú jogszabályok, mint a Duna Bizottsággal megkötött nemzetközi Egyezmények, amelyeket az országgyűlés törvénybe iktatott. A törvény viszont magasabb rendű jogszabály, mint a kormányrendelet. (3. melléklet)
Bár az Indítványt az AB jogi útmutatásai szerint készítettem el, meglepődtem, hogy két év után formai indokolású elutasító Végzést kaptam.
Az elutasítás tehát nem érdemi alapon történt, hanem azzal az indokolással, hogy nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos jogvitában nem adhat be „ bárki” Indítványt, csak erre illetékes szerv, vagy személy.

Ezek pedig a Végzés szerint a következők: a/ az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, b/ a Köztársasági elnök, c/ a Kormány vagy annak tagja, d/ az Állami Számvevőszék elnöke, e/ a Legfelsőbb Bíróság elnöke, f/ a legfőbb ügyész.
Az indokolás alapján kéréssel fordultam az ÁSZ elnökéhez, dr Kovács Árpádhoz, aki mindig támogatta javaslataimat. Az Indítvány megismétlésére azonban nem vállalkozott, mivel ezt az AB csak saját vizsgálata esetében teheti.

A második lépésem az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottság elnökének, Katona Kálmán képviselő úrnak a felkérése volt. Erre ezideig nem kaptam választ.
A fenti előzmények után kérem Elnök asszonyt, mint a Országgyűlés elnökét, hogy segítsen a nagyjelentőségű ügy rendezésében.

Található-e olyan országgyűlési szerv, vagy személy, aki államérdekből vállalja Indítványom újbóli, átszerkesztett beadását az Alkotmánybírósághoz?
Ennek előfeltétele azon tény felismerése, hogy ezideig nem tárgyilagos műszaki-gazdasági érvek, hanem pátpolitikai szempontok és érdeklek alapján történtek a sokmilliárdos károkat okozó kormányintézkedések.

Abban bízom, hogy az Ön tárgyilagosnak ismert felfogása kimozdítja a jogi kátyúból a BNV ügyét mai helyzetéből, mai amely egyrészt tönkre teszi a magyar Duna szakaszon a hajózást, másrészt évi 4 milliárd kWh többlet megújuló energiáról mond le távlati energetikai terveink meglévő forrásaiból.

Véleményem szerint az AB érdemi döntése a próbája lesz a magyar jogrend államérdeket is figyelembe vevő, alkotmánybírói alkalmazásának.
Számomra az ügy rendezése semmiféle anyagi előnnyel nem jár, csupán hazafias és erkölcsi kötelességemet teljesítem. Reménykedem abban, hogy a döntés tárgyilagos lesz amely a legszebb ajándék lenne ősszel 90. születésnapomra.
Intézkedését előre is megköszönöm.

Budapest, 200.06.25.
Őszinte tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök,
MVM ZRt. nyugdíjas vezérigazgató helyettes

Cikk/Anyag kategóriája:
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: június 27, 2008
Utolsó módosítás: június 27, 2008

A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub