1. Vállalják-e a vitázók a politikamentes tárgyalási elvet és a tisztán műszaki-gazdasági szempontok érvényesítését? Ha igen, mondjon a vitázó véleményt a következőkről:
2. Megoldja-e a Duna fele vízhozamának a főmederbe történő átengedése a Duna-csúnyi gátnál az alsó Szigetköz kiszáradását?
3. Ennek megválaszolásához mutassa be, hogyan alakulna a Dunakiliti- Szap közötti szakaszon választott vízmércén a vízszint az év 8760 órájában a következő jellemző vízhozamoknál Q = 400; 1000; 2000; 5000 m3 /s értékeknél?
4. Minek köszönhető, hogy a felső Szigetköz kedvelt vízi-turizmus célponttá vált és ezt a szállodák sora propagálja?
5. Ismertesse, hogyan változott a Mosoni-Duna vízhozama a dunacsúnyi gát megépítése után, az előző időszakhoz képest? Bekövetkezett-e katasztrófa helyzet a térségben?
6. Segíti-e a Dunacsúny-Bős között épült műcsatorna 4000 m3/s áteresztőképessége a főmeder 6000 m3/s névleges értékénél kialakuló az árvízszint csökkentését?
7. Az eredeti terv 50-200 m3/s vízmennyiség áteresztése mellett, a Dunakiliti-Szap között a főmederbe 4 fenékküszöböt irányozott elő. Kérdés, hogy, ha ezeket megépítettük volna megemelkedne-e a vízszintet annyira, hogy az oldalágakba is jusson víz és ezáltal egész évben magasabb legyen a talajvíz szintje , ami szavatolja a kiszáradás elkerülését?
8. Ismeri-e a Kiliti feletti főmeder egyetlen megépült fenékküszöb talajvízszint emelő, kedvező hatását a főmeder és a műcsatorna között kialakult csallóközi szigetre?
9. A csúnyi gátba épült vízerőmű, átmeneti megállapodás szerint, állandó Q=400 m3/s vízhozamot hasznosít, H=7 m esés mellett. Érdemes lenne-e a szlovák félnek ebből 350-200 m3/s mennyiséget a Bősi-Vízerőműhöz tovább vezetni, ahol a H=21 m már az esés és így háromszor annyi villamos energia lenne termelhető?
10. Mi okozza a medermélyülést és a Duna Bizottság mit javasolt ennek elkerülésére és hajózás egész évben történő 3,5 m merülésű hajókkal történő közlekedésének biztosítására?
11. Ismeretes-e, hogy törvény kötelezi a magyar államot a Nagymarosi, az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítésére?
12. Ha a lépcsők a hajózás érdekében megépülnek, érdeme-e, ezekbe kb. 25 % többletköltséggel erőművet is beépíteni a keletkezett esés hasznosítására?
13. Igaz-e, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy nem kell a Nagymarosi Vízlépcsőt egyáltalán megépíteni, vagy csak azt, hogy erre a Bősi Vízerőmű csúcsra-járatása miatt, nincs szükség, mivel erről mind a két fél lemondott. Hogyan teljesíthető egyébként az érvényesnek mondott szerződés többi célkitűzése?
14. Ismeretes-e, hogy mit jelentett volna a tervezett a rendszeres csúcsra-járatás, amiről kezdeményezésemre a szlovák fél is lemondott?
15. Mit jelent a folyami vízlépcsőknél elfogadott komplex hasznosítási elv?
Ismeretes-e mibe került hazánknak 1998 USD-ban a beruházás leállítása és az elmaradt haszon?
Csak néhány főbb téma a témakör műszaki-gazdasági megítéléséhez, amit az egyetemi ifjúságnak érdemes megismernie, hogy politikamentes véleményt alkothasson.
Budapest, 2005.05.05.
Kerényi A. Ödön