Sólyom László, államelnök
A Tubesre adott nem, nem az Államfőválasztás alkotmányos rendjére is.
Amikor a valódi szakemberek a lokátor minden szempontból optimális Zengői elhelyezése mellett kardoskodtak, Sólyom László államfőként a Zengővel szemben és Tubes mellett állt ki.
Geönczeöl Gyula, Felvidékről, Léváról új eljárási rendet javasol a Államfő választásra:
Államfõ választás!
Államfõnek jelölhetõ minden 45. életévét betöltött és 75. életévét nem betöltött, 25 éves folyamatos választójoggal rendelkezõ, kizárólag magyar állampolgár, (kettõs, többes állampolgársággal rendelkezõ nem!) aki magyar katonai kiképzésben részesült, és akinek a közvetlen családtagjai is felsõfokon ismerik a magyar nyelvet, és akik kivétel nélkül kizárólag magyar állampolgárok, valamint egészségi-szellemi állapotát orvosi alkalmassági vizsgálat igazolja. Az államfõi posztért induló jelöltek egyike sem lehet tagja politikai tömörülésnek, szervezetnek, továbbá legalább egy világnyelvbõl meglévõ felsõfokú végzettséggel rendelkezzen.
Elõre szabályozni kell az Államfõ jogállását, kötelességeit, ellenõrzésének lehetõségét. Ugyanis a szavazópolgárok által megválasztott Államfõ legitimitása minõségileg alapjaiban különbözik a jelenlegi (2006 évi) Országgyûlésbe beválasztott politikai tömörülések alkuja alapján kinevezettétõl. A sportszerûség azt súgja, hogy az induló jelöltek elõre ismerhessék meg a játékszabályokat.
Ha az Államfõ megbízatása megszûnését elõre lehet tudni, akkor az Országgyûlés felsõházának elnöke, a megszûnés elõtt köteles kiírni az új államfõ megválasztását.
Ha az Államfõ megbízatása bármely oknál fogva hivatali ideje alatt szûnt meg, akkor az Országgyûlés felsõházának elnöke, a megszûnéstõl 15 naptári napon belül köteles kiírni az új államfõ megválasztásának idõpontját.
Általánosságban az államfõt általános, egyenlõ, közvetlen, titkos választójog alapján az államfõválasztásról szóló rendtartás rendelkezései szerint választják meg 5 éves idõtartamra, páratlan számú évben és csak egyszer választható újra. A páratlan számú év azért szükséges, hogy semmilyen esetben se essen össze az államfõválasztás ideje az országgyûlési képviselõk választásának idejével.
Az ajánlás
1./ Minden választójoggal rendelkezõ személy több államfõjelöltre is tehet ajánlást, több államfõjelölt is alkalmas lehet. Ennek biztosítása azért szükséges, hogyha valamely államfõjelölt nem tudja összeszedetni az induláshoz szükséges kötelezõ számú ajánlást, az ajánló további jelöltjeire még tudjon szavazni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogyha nincs olyan személy a választhatók között, akit a választó elfogad, akkor el sem megy szavazni.
2./ Az ajánlásokat az OVB által hitelesített választási ívek másolatain kell gyûjteni.
3./ Csak annak a személynek neve kerülhet fel az államfõjelöltek választási listájára, akinek legalább 200°000 érvényes ajánlást gyûjtöttek össze.
Az ajánlásokat --- kiírástól számítva --- negyvenötödik naptári nap 16. óráig kell legkésõbb összegyûjteni, és a település választási szervének eljuttatni, amely gondoskodik az OVB felé történõ továbbításról három naptári napon belül.
Idõközben gyûjtött ajánlási íveket célszerû minél korábban leadni.
Az ajánlások hitelesítését az OVI a gyûjtés ideje alatt már megkezdi. Keddi és pénteki napokon tájékoztatást ad az elfogadott érvényes ajánlások alakulásáról. Amennyiben az érvényes és szükséges ajánlásokat valamely államfõjelölt részére hamarabb összegyûjtötték, arról az OVI hivatalos tájékoztatást ad ki.
Az OVI az ajánlások gyûjtésének idejének leteltétõl számítva húsz naptári nap múlva befejezi az ajánlások hitelesítését.
A tények ismeretében várhatóan kb. 5,5 millió szavazó megy el szavazni. Elõre láthatólag legfeljebb 20-25 államfõjelöltnek szedik össze az ajánlásokat.
4./ Az államfõ megválasztásának idõpontja kitûzésétõl számítva, negyvenöt naptári nap regisztrációs idõszak van biztosítva azoknak a választópolgároknak, akik biztosan élni kívánnak majdan a szavazati jogukkal. Aki az adott idõszakban nem élt a regisztrációs lehetõséggel, nem élhet majd a választás jogával sem. A választópolgárok csak a regisztrációs településen vehetik igénybe a szavazókört, a szavazati joguk gyakorlásához. A regisztrációs hely és a szavazókör megválasztását a választópolgár dönti el. Külképviseleti szavazásnál is biztosítani kell a regisztrációs és szavazási helyeket.
Választás idõpontjai
5./ A választás elsõ fordulóját szeptember második szombatján, második fordulóját szeptember harmadik szombatján, harmadik fordulóját szeptember negyedik szombatján tartják. (A vasárnapot a választáskori közremûködõ szervek részére --- pihenésére --- kell biztosítani!)
Szavazás menete:
6./ Szavazáson részvevõ választópolgár az egész országban azonos, az - ABC sorrend szerint - összeállított sorszámozott, az államfõjelöltek nevét tartalmazó listán megjelöl a szavazatával egy államfõjelölt nevet. A 20-25 név egy postai levelezõlap nagyságon elfér.
Érvénytelen az a szavazólap, amely üres, vagy amelyen egynél több államfõjelölt nevét jelölték meg.
A szavazatok országos összesítésben számítanak!
A nép bizalma, támogatása dönt!
A választópolgár, a kitöltött államfõjelölt listát, a szavazást leolvasó és továbbító gépbe rakja – a lottószelvények feldolgozásához hasonlóan.
A gép a szavazati adatot elektronikusan leolvassa, azt kiértékeli (érvényes a szavazás, vagy érvénytelen) és ellenõrzés céljából CD-re folyamatosan feljegyzi az eredményeket, és feldolgozás céljából egyidejûleg továbbítja:
- 1. a választókerületi központba,
- 2. a megyei választási központba,
- 3. az országos választási központba.
- 4. Urnazárást követõen ellenõrzésként, a kézi számolást is el kell végezni.
Az OVI az eredményekrõl hivatalos tájékoztatást ad ki legkésõbb a szavazó urnák zárását követõ 48 óra elteltével.
Értékelés
7./ A választás elsõ fordulójában minden választójoggal rendelkezõ állampolgár a választható államfõjelöltek közül csak egy fõre szavazhat.
Az elsõ forduló után valamely államfõjelölt akkor nyilvánítható megválasztottnak, ha megkapta az összes érvényes szavazat ötven százalékát plusz egy szavazatot.
Ez esetben további fordulóra nincs szükség.
Ha az elsõ fordulóban senki sem kapott ötven százalék feletti érvényes szavazatot, a választási eljárás az alábbi módon folytatódik:
8./ A választás második fordulójában csak azok az államfõjelöltek vehetnek részt, akik az elsõ fordulóban az összesített érvényes szavazatok 5 %-át megszerezték.
Minden választójoggal rendelkezõ állampolgár a választható államfõjelöltek közül csak egy fõre szavazhat.
A második forduló után valamely államfõjelölt akkor nyilvánítható megválasztottnak, ha megkapta az összes érvényes szavazat ötven százalékát plusz egy szavazatot.
Ez esetben további fordulóra nincs szükség.
Ha a második és harmadik helyen végzetteknek azonos az érvényes szavazatok száma, akkor az elsõ helyen végzett az államfõ, nincs szükség további fordulóra.
Ha a második fordulóban senki sem kapott ötven százalék feletti szavazatot, és a második és harmadik helyen végzettek szavazatszámai különböznek, akkor a választás az alábbi módon folytatódik:
9./ A választás harmadik fordulójában a választás második fordulójában legtöbb szavazatot kapott elsõ kettõ helyen szereplõ államfõjelölt vehet részt. Az nyer a választás harmadik fordulójában, szavazatszámtól függetlenül --- aki a több érvényes szavazatot kapta.
10./ A Köztársaság elnökének hivatalos beiktatására, ország-világ teljes nyilvánossága elõtt az Országház épületében Országgyûlés két háza és a Szent Korona elõtti eskütétel október 23-án délben 12 órakor kezdõdik.
A Köztársaság elnöke hivatalba lépése ezen idõponttól kezdõdik.
Bp. 2007-01-24.