Cikk/Anyag: A magyar nemzetnek hazudozásra van szüksége

A magyar nemzetnek hazudozásra van szüksége.

Sajnos az igazság az, ami a magyar önérzetre káros és a magyar érdekekre káros. A magyar nemzetnek árt az igazság, hazudozásra van szüksége, hogy össze ne omoljon a nemzeti önérzet.

Ezt a nemzeti sajátosságot szolgálta ki 1992-ben a Magyar Országgyűlés, amikor a T. Ház a dunai vízlépcsőről törvényben mondta ki annak minden elemének üzembe helyezése súlyos gazdasági és ökológia kárral járna Magyarországra nézve.

A reális zöldek 1999-ben kérte az Országgyűlést – az erről szóló beadvány írásunk végén – korrigálja 1992-ben elkövetett téves népnevelését, hasztalanul.

Ezt követően eltelt öt év 2004. május 1-én Magyarország belépett az EU-ba.

A csatlakozási szerződés 2003. április 16- aláírása után, gyorsan kiderült a reális zöldek igazsága az Országgyűlés kénytelen volt a vízlépcső ellenes törvényt hatályon kívül helyezni.

Öt évvel a csatlakozás után a fenti tényről a hazai sajtó elektronikus média nem szól, nem szembesíti a nemzetet a káros az európai értékektől eltérő tulajdonságával.

A magyar hazafiak mindenkit bírálnak leginkább Szlovákiát csak önmagukat nem.

Ideje lenne legalább a Duna ügyében egyezségre jutni északi szomszédunkkal, már csak annak okán is, hogy a nemzet káros tulajdonsága fogyjon.

Ideje lenne, ha Magyar Országgyűlés képviselői hallgatnának a reális zöldekre, hiszen az igazság és a jó ismeretékből mindenkinek és mindennek, tehát a hazának is csak haszna lehet.





Beadvány

a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez





Benyújtó: Reális Zöldek Klub, 1026 Budapest, Endrődi S. 26

Benyújtás időpontja: 1999. január 5-én

Beadvány tárgya: Az 1992. évi XL. törvény módosítása, kiegészítése.





Tisztelt Bizottság!



A Reális Zöldek Klub képviseletében indítványozom az 1992. évi XL. törvény áttekintését, szükség szerinti módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

Az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezte a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláirt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláirt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendeletet. (továbbiakban Szerződés )

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-ei ítéletének 155. pontja szerint „ Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és a bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977 szeptember 16-án aláirt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelőséget vállalt.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 7. § (1) bekezdése szerint A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

Az Országgyűlés által, 1992 június 9-i ülésnapon elfogadott 1992. évi XL. törvény, a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét követően alkotmányellenes helyzetet eredményezett.

A Reális Zöldek Klub javasolja a T. Ház illetékes bizottságának az alkotmányellenes helyzet áttekintését és annak indítványozását, hogy a nemzetközi jogrend és a magyar jogrend összhangja helyreálljon.







Juhos László






Cikk/Anyag kategóriája:
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: január 31, 2009
Utolsó módosítás: január 31, 2009

A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub