Cikk/Anyag: A Duna-vízgyűjtő magyarországi részére vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / VGT

Kedves Kollégák!

A végéhez közeledik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / VGT és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat / SKV társadalmi egyeztetési folyamata.

Az eddigi internetes honlapon (www.vizeink.hu) megjelent dokumentumok áttanulmányozása, és kollégáink néhány konzultáción szerzett tapasztalatai és helyszíni szemlék alapján - a hátralévő idő rövidségére való tekintettel - előzetes, összefoglaló észrevételeimet és javaslataimat már most - az utolsó, egész Duna-vízgyűjtőre vonatkozó konzultáció előtt, szakmai vitaindító jelleggel - szeretném megosztani, kérve jobbító szándékú hozzászólásaikat, annak érdekében, hogy azt a Reális Zöldek Klub felé, elfogadásra, és ezt követően az illetékesek felé hivatalos úton történő továbbításra javasolni lehessen.

Az eddigi KvVM-VKKI-ÖKO Zrt. által szervezett konzultációkon résztvevők rendkívül alacsony száma - a megbízót és a tervezőket leszámítva - komoly kételyeket vet fel a civil társadalom érettsége, felkészültsége tekintetében, a VGT és az SKV érdemi véleményését illetően is.

Az elmúlt időszakban megpróbáltam ezért a nemzet és a nemzetgazdaság, az egész társadalom számára közérthető nyelvre lefordítani a VGT és az SKV dokumentumaiból hiányzó, de az EU Víz Keretirányelvében konkrétan, nevesítve szerplő, legfontosabbnak itélt, megvitatandó, megoldandó, nemzetközi összefüggéseket is érintő problémákat, amelyeket most már nem lehet és nem szabad "szőnyeg alá söpörni"! (Ezek jelentős része megjelent, dokumentumokkal alátámasztva a www.realzoldek.hu honlapon is.)

"Megérett az idő a döntésre"! (Ez dr. Paulus Alajos, Balázs Béla díjas filmrendező és operatőr dokumentum-filmjének a címe is, amely Mosonyi Emil professzor életművével és munkásságával foglalkozik, nem véletlenül! Az első Országos Vízgazdálkodási Terv kidolgozása még az 1950-60-as években, ugyanis az Ő nevéhez füződik! A közelmúltban, 99 éves korában elhunyt, világhírű tudós, a "Vízépítés Professzora" - akit az MTA, a KvVM, a BMGE, a MHT és a Reális Zöldek is saját halottjuknak tekintenek - életműve, munkássága lehetne az a kályha, ahonnan ki lehetne és ki kellene indulni a problémák korrekt, komplex kezeléséhez és megoldásához. Halála előtt még írt egy búcsúlevelet a Békés Megyeieknek, amelyben összefoglalta legfontosabb intelmeit és javaslatait az Alföld "elsivatagosodásának" megállítására vonatkozóan! Jó lenne intelmeit még időben megszívlelni, amíg nem késő! Erről érdemes meghallgatni a Duna-Tisza-közén élők gyakorlati tapasztalatait is.)

Nem lenne szerencsés, ha a társadalom csak akkor ébredne fel egy ilyen jelentős, hosszú-távra kiható téma kapcsán, amikor az egyre apadó vízeken már "elment a hajó"!

Ennek reményében várom észrevételeiket, javaslataikat e hó végéig!

Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: 06 30 319 2033

-------------------------------------------------------------------

A magyar vízgyűjtő-gazdálkodás tervezése a politika szorításában
Az EU Víz Keretirányelv / VKI sajátos magyar értelmezése



Az Európai Unió Víz Keretirányelvére / VKI történő hivatkozással – többéves előkészítő munka alapján – folyamatban van a Duna-vízgyűjtő magyarországi részére vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / VGT, valamint a VGT Stratégiai Környezeti Vizsgálat / SKV készítése, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium / KvVM fő felelőssége mellett, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság / VKKI szakmai irányításával, az ÖKO Zrt. Vezette Konzorcium (Respect Tanácsadó és Szolgáltató Kft, BME, mint főtervező, WWF Magyarország (!), stb.) keretében. Ezt a tényt önmagában örömmel üdvözölhetnénk, ha a VGT tényleg a az EU VKI szerint készülne!
Az eddigi VGT-vel és SKV-tal kapcsolatos előkészítő-, vizsgálati-, értékelési-, és javaslati munkarészek egyeztetési anyagai – ha késéssel is – szép lassan felkerültek, ill. felkerülnek a www.vizeink.hu honlapra.

Az interneten található anyagok áttanulmányozása alapján azonban a következő megdöbbentő tényeket fedezheti fel az, akit a téma – időszerűsége, jelentősége miatt – érdekel:

 A magyar VGT valójában, nem az EU VKI hivatalosan is deklarált célkitűzései szerint készül! (lásd: angol-magyar nyelvű hivatalos fordítás) A VKI célkitűzései között ugyanis tételesen, nevesítve szerepel a vizsgálandó vízhasználatok között – többek között – a vízerőművek, a hajózás és az árvízvédelem is, amelyre érdekes módon a KvVM megbízása és a vonatkozó szerződés nem terjed ki!
 A VGT 2009. augusztusi kéziratának „9. Kapcsolódó programok és tervek” c. fejezete tételesen felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyekre a VGT és az SKV nem terjed ki, mert az nem tartozik a KvVM hatáskörébe!? Ezek között szerepel – többek között – az Új Magyarország Fejlesztési Terv / ÚMFT, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program / ÚMVP, Európai Területi Együttműködési Operatív Program / ETEOP, Magyarországi Energiapolitika, Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia és Program / NÉS, NÉP, Fenntartható Terület- és Földhasználat Akcióprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia / NTS, stb.
 Hogy a fentiek nem véletlenek, arra a 2009.07.30-án, az MTA TAKI-ban megtartott, VGT SKV II Egyezető Fórumán felvett jegyzőkönyv ad magyarázatot (lásd: honlap!). Ennek lényege, hogy a KvVM, ill. a vízügyi szakma felelősséggel nem tudja felvállalni egy komplex, integrált terv elkészítését és megvalósítását, finanszírozását a Kormány segítsége és szerepvállalása nélkül! A szakértők tudatában vannak annak, hogy a VGT egyáltalán nem foglalkozik pl. a dunai hajózás, kikötő-fejlesztés, a duzzasztás, az árvízvédelem, a vízenergia-termelés, a mezőgazdasági öntözés, stb. témájával. A nemzetközi „Duna Bizottság”-ban / DB – amelynek Magyarország, és az EU is tagja és Budapest a székhelye - vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére még utalás sincs.
 A Duna kapcsán a Gabčikovó/Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer / G/BNV problémakörének vizsgálata és a megoldására vonatkozó szakmai javaslatok kidolgozása ugyanúgy hiányzik az anyagból, mint a Tisza kapcsán a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT tervezett árvízi árapasztó tározók helykijelölésének, megvalósításának vizsgálata, értékelése, és az intézkedési javaslatok kidolgozása, stb.
 A fentiek alapján alapvető kérdés, hogy az ilyen peremfeltételek mellett elkészült vizsgálatok, felmérések alapján kidolgozandó intézkedési csomagok, és törvény-, jogszabály-módosítási javaslatok mennyire szolgálhatják nemcsak az EU VKI célkitűzéseit, hanem Magyarország – mint alvízi ország – tényleges nemzeti-, nemzetgazdasági érdekeit. Ennek megítéléséhez a klímaváltozás, a globális felmelegedés, az árvíz-, belvíz-, aszály-, talajvízszint-süllyedés, energia-válság, élelmiszer-biztonság Hazánkat máris elérő negatív hatásait, amelyeknek fokozódásával mindenkinek számolnia kell (lásd: Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlási igénye, Duna-, Tisza-mente árvízvédelme, stb.) figyelembe kellene venni!
 A tervezés módszertana, a tervezéshez rendelkezésre álló adatok, a komplex gazdaságossági számítások, az előzetes ágazati egyeztetések, a konfliktusok feltárásának, az eltérő érdekek előzetes ütköztetésének és egyeztetésének hiánya – a tervezők jó-szándékú hozzáállása ellenére - eleve megkérdőjelezi a VGT sikerét.

A fenti problémákra azért szükséges a politikai döntéshozók figyelmét felhívni, mert közismert tény, hogy 2010-ig el kell készíteni az Európai Unió „Duna Stratégiájá”t, a Duna-menti országok stratégiái alapján, amelyet a 2011. évi Magyar EU Elnökség idején kell napirendre tűzni és megtárgyalni.

A Duna-menti országok – alattunk és felettünk – saját nemzeti érdekeik alapján fejlesztették, ill. fejlesztik a Duna-menti térséget – többek között a vízenergia-termelést, a dunai nemzetközi hajózást, vízi-, vízparti turizmus különböző ágazatait, a Duna-menti kerékpárút-hálózatot – az EuroVelo® Európai Kerékpáros Vándorút Hálózat EV-6. sz. útvonal részeként – a Duna-menti Limes-utat – mint UNESCO Világörökség-várományosi helyszínt – és úgy tűnik, hogy csak Magyarországnak nincs évtizedek óta „Duna Stratégiája”!!!

Annak érdekében, hogy Magyarország további nemzetközi presztizs-veszteség nélkül kerülhessen ki a fentiek miatt előállt helyzetből, az alábbiakat javasoljuk:

1. Alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra van szükség, az elmúlt időszakban nyilvánosságra került és dokumentált nemzetközi-, és hazai tudományos kutatási eredmények figyelembe vételével. Ezt kormányzati eszközökkel, és a médiák bevonásával fel kell gyorsítani, mert az idő sürget!
2. Az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, a komplex fejlesztés és a többcélú hasznosítás gyakorlatát – nemzeti-, nemzetgazdasági érdekből is, fokozott állami, össz-kormányzati szerepvállalással – mielőbb be kell vezetni a gyakorlatban, nem elég beszélni róla! Az elmaradt haszonnal is számolni kellene!
3. A Duna, a Tisza és a Dráva hajózhatóságát, nemzetközi vízi-úttá nyilvánítását, árvízvédelmét – a nemzetközi, határokon átnyúló, hálózati összefüggések figyelembe vételével – többcélú hasznosítását, az összes érdekelt fél bevonásával, az érdekellentétek ütköztetésével, szakmai egyeztetésével, konszenzusos alapon biztosítani kell!
4. A fentiekhez javasoljuk a döntéshozóknak a közelmúltban, 99 éves korában elhunyt Mosonyi Emil professzor életművének, munkásságának (első Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása, Tiszalöki, Békésszentandrási Vízlépcső tervezése és megvalósítása, a Dunai vízlépcső-rendszer tervezése, ill. a Duna-Majna „Európa” csatornarendszer koncepciójának, víz-, és energia-takarékos, tájba-illő megoldásának, stb.) tanulmányázását és hasznosítását.

Budapest, 2009. szeptember 10.


Péteri László

Cikk/Anyag kategóriája: Vizügyek
Cikk/Anyag szerzője: realzoldek []
Cikk/Anyag beküldője: realzoldek [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: szeptember 10, 2009
Utolsó módosítás: október 23, 2009

A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub