Cikk/Anyag: Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugdíjas vezérigazgatóhelyettes Alkotmánybírósághoz küldött indítványa


Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugdíjas vezérigazgatóhelyettes Alkotmánybírósághoz küldött indítványa.



T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest, I. Donáti u. 35-45
579/J/2006/2

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.


INDÍTVÁNY


Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
139/2004. (XII.11.) Korm. határozat

a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról című jogszabályt, mivel az :


1. Ellentétben áll a hatályos


„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása” című törvénnyel és így az 1949.évi XX. Törvény A
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA


35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy „A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”

2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.


A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti


semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.


Részletes indokolás:


Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.


1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:


"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó 26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."

"2. cikk Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai csatornán áttorkollik a tengerbe."

Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk


"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."

"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"


A végrehajtás mai helyzete:

Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában - a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40. Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;

- a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;

- a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele


Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.




Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.


2. A 1139/2004. (XII. 11.)
Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:



„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:


a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon
megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”




„3. A Kormány felhatalmazza


a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”


3. Következtetés:


A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel, és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.


A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:


4. Kiegészítő mellékletek


4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem


4.2. A „Hága után” című tanulmányom


4.3. Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja


4.4. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom


4.5. A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”



A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.



A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.


Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.


Budapest, 2006. 07.12.


Tisztelettel


Kerényi A.
Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök, a Magyar
Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.





Cikk/Anyag kategóriája:
Cikk/Anyag szerzője: Kerényi A. Ödön []
Cikk/Anyag beküldője: [webmester@realzoldek.hu]
Cikk/Anyag beküldve: május 24, 2007
Utolsó módosítás: május 24, 2007

A nyomatvány forrása Reális Zöldek Klub