Az SZDSZ országos tanácsa elnökének választása során 86 szavazatból Wekler Ferenc 30 kapott. Wekleről közismert, hogy politikai karrierjét a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladékénak elhelyezésével szemben kifejtett tevékenység jellemezte.
Wekler, miután kiesett az SZDSZ képviselőinek a sorából, köpönyeget fordított az atomszemét elhelyezése mellett tört lándzsát.
2000-ben a Népszabadság Wekler az atomszemét elhelyezésével szembeni írását közölte.
Wekler írására elnökünk Juhos László az alábbi kontraírást küldte a Népszabadság mindenható illetékesének Révész Sándornak.
Révész természetesen nem adott nyilvánosságot Juhos kontra írásának.
Révész Sándor Úrnak
rovatvezető
Népszabadság Rt.
Fórum rovat
Tisztelt Rovatvezető Úr!
A Népszabadság 2000. május 31-i Fórum rovatában jelent meg Dr. Wekler Ferenc képviselő Úr, „ Az atomtemető kálváriája” című írása.
Wekler képviselő úrnak nem ez az első a médiában nyilvánosságot kapott írása, a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladék elhelyezéséről.
Az írás arról tanúskodik, hogy a képviselő Úr álláspontja évek óta változatlan, a radioaktívhulladéknak Baranya, Tolna megyék határában történő elhelyezés kérdésében.
Újszerűnek a Fórum rovatban megjelent írásában az tekinthető, hogy a képviselő úr írását a magyar Országgyűlés alelnökeként jegyezte.
Ez a Népszabadság olvasóinak megtévesztését is jelentheti. A Reális Zöldek Klub álláspontja szerint a képviselő Úr visszaél közjogi méltóságával, az olvasó arra gondolhat, hogy a képviselő Úr álláspontja, erről a vitatott kérdésről, „egyfajta” Országgyűlési megítéléssel találkozik.
Az igazság ezzel szemben az, hogy képviselő Úrnak a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladék, térségében történő elhelyezésével szemben tanúsított ellenállása, politikai karrierjének alapját jelentette, és az írás ennek igazolása szolgálatában áll.
A mecseknádasdi sváb bányász családból származó alelnök Úr, 1985-ben megrendezett tanácsválasztásokon kerül kapcsolatba a politikával. Az MSZMP jelöltjével szemben spontán jelöltként indult, Mecseknádasd tanácselnöki székéért, ahol 1990-ig e pozicíojában sikeresen működött. 1985-ben Wekler Úrnak szerencséje volt, a magukat átmenteni kívánó Baranya megyei doktrinerek kedvence lett és megye reform kommunistái, felfigyeltek rá.
A Baranya megyei reformer elvtársak a hetvenes évektől irigykedtek Tolna megyei társaikra, hogy a Paksi Atomerőmű a szomszédos Tolna megyében kerül, és Baranyába, csak az erőmű „szemete”kerül.
Ellenkezésüket a „atom szemét” elhelyezésével szemben, azzal fejezték ki, hogy üzenetet küldtek Budapestre a Központi Bizottság címére: Tolna egye meg, amit főzött. Ha az erőmű nem kerül Baranyába, akkor a főztjét ne hozzátok megyénkbe.” szólt a Baranya megyeiek üzenete.
A Központi Bizottság a pártfegyelemre való hivatkozással, a Baranya megyei elvtársakat ön mérsékletre intette, de Ők nem nyugodtak. A megyében arról kezdtek suttogni, azért kevés a pénz a megyében, mert oda fent Budapesten, fehér-házi elvtársak maguk zsebelik be, a megyét jogosan megillető részt is. Majd etnikai kérdéseket kevertek az ügybe. A megye bányászata is, csak azért tengődik, mivel a bányászok nagy része sváb, hangoztatták. A budapestiek célja, a sváb lakosság likvidálása, ennek eszköze lesz a veszélyes sugár, hangoztatták. A módszer embertelenebb, mint a zsidó holokauszt során az SS által követett, suttogták megye szerte. Budapest, törlesztésre készül a megye a német lakosságával szemben, érvek is elhangzottak a falusi sváb kocsmákban.
A Baranya megyeik stratégiájához, már csak egy front emberre volt szükség, aki a már élőkészített népfront kezdeményezés élére állítható.
Azt javasolták Wekler tanácselnök elvtársnak, hogy a Paksi Atomerőmű Vállalat atomtemető megépítését megakadályozó Társadalmi Bizottság vezetését vállalja el.
Wekler ugyanis, rövid ideig röntgen asszisztensként korházban is dolgozott. A sugárzásról nem sokat tanult meg, de annál jobban irigykedett az orvosokra. E tulajdonságát használták ki a támogatói.
Támogatói biztosították a tanácselnök urat, hogy ő is lehet doktor, ha elvállalja a felkínált feladatot. Az 1982-1985 között a Janus Pannonius Egyetem Filozófia Tanszéki tanársegédből nem volt nehéz doktort csinálni. 1989-ben A Heimatbuch mint történeti forrás című disszertációjával teljesült álma, de ekkor már munkáját KISZ díj megítélésével is jutalmazták. Az események gyorsan peregnek a doktor tanácselnök körül, 1989-ben Baranya megye Faluszövetség elnöke, Szövetség a Faluért, a Vidékét választási párt és Agrárszövetség támogatásával 1990-ben képviselő. Sokszínűsége még a Szabad Demokraták érdeklődését is felkelti. Csatlakozik az SZDSZ-hez. Szabadelvű SZDSZ-es lesz, a bányász családból szármázó képviselő. Az SZDSZ-ben ekkor szocdem platform is volt. A bányász társadalomhoz közel álló szociáldemokrácia nincs az ínyére, nem lesz tagja az SZDSZ szocdem platformjának.
1994-ben Wekler Úrnak, az SZDSZ támogatásával és az „ófalui képlettel” ismét sikerült egyéni mandátumhoz jutnia.
Egyéni képviselőként, bukása 1998-ban következett be, a futottak még körébe került. Egyéni képviselőként nem sikerült ‘98-ban mandátumot szereznie, a Baranya megye 5-ös választókörzet választó polgáraira, a „ népfrontos” érvek már nem hatottak, SZDSZ listás képviselőként került a T. Házba.
Az atomhulladék elhelyezéséről képviselő Úr által megjelenített álláspontot, SZDSZ mértékadó SZDSZ képviselő társai sem osztják. Erről volt alkalmam Mécs Imre, Kovács Kálmán, Lotz Károly, Mádai Péter SZDSZ-es képviselők véleményét megismerni.
Wekler képviselő Úr vélekedését az atom hulladék elhelyezéséről, a szakma vizsgálatok sem igazolják. A szakmai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a mórágyi rög, kockázat nélkül alkalmas az atom hulladék elhelyezésére.
Természetesem a kutatók, „ pénz-kutatók” között, ezzel ellentétes vélemények is előfordulnak, akik más álláspont megjelenítésére hajlandók.
A Reális Zöldek Klub vélekedése szerint ezeknek a „szakértőknek” általában azért van állásuk, mert egy-egy szakmai kérdésről nincsen álláspontjuk, vagy mint jelen esetben, álláspontjuk a politikus elvárásai szerint alakul.
Erről a Reális Zöldek Klub tagjainak, 1999-ben, az alelnök úr által Vémendre összehívott falú gyűlésen, volt alakalmuk meggyőződni.
Budapest, 2000. június 5-én
Juhos László
a Reális Zöldek Klub elnöke