Bolgár György még 2002-ben önként távozott a rádiótól, napjainkban Haeffler András került lapátra.
Ez alkalomból tesszük közzé 2003-ban Haeffler Andrásnak küldött észrevételünket és azt az összeállítást, amelyet 2002-ben Bolgár Györgynek a rádiótól történő távozását követően hoztunk nyilvánosságra.
1.
Haeffler András Úrnak
felelős szerkesztő
Kedves Felelős Szerkesztő Úr!
Az alábbi észrevételeket jelentettemben be a mai adás során:
1. A reális zöldek nem tartják szerencsésnek, hogy Magyarországnak egy külföldi szervezet diktáljon energia politikai kérdésekben.
2. A reális zöldek nem tartják szerencsésnek, hogy egy nemzeti érdekek mentén működő szerkesztőség (Vasárnapi Újság) csak a külföldi diktátumot hangoztatóknak ad nyilvánosságot a nemzeti energia politikát szorgalmazóknak nem.
3. A reális zöldekhez érkezett olyan bejelentés, miszerint a Greenpeace a francia kémszervezet háttér intézménye.
4. Vannak olyan tiltott területek - ilyen a Paksi Atomerőmű területe is -, ahová kötelessége a rendőrségnek, mindnyájunk biztonságának érdekében megakadályozni a behatolás burkolt szándékát is. A rendőrség helyesen járt el, mert nem a „liberális elveket hangoztatók” szabályai szerint járt el.
Budapest, 2003. június 22-én
Üdvözlettel: Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke
2.
A szakmai gyakorlat a Média törvény hatálybalépése óta nem elég a professzionális műsorkészítéshez, műsorvezetéshez az elektronikus médiában. Állandó szakmai képzés nélkül a médiaszakmából a legjobbak is kiesnek. A tehetség önmagában ma már nem elég.
Közel háromszáz közéleti személyiség állt ki Bolgár Györgynek, a közszolgálati rádiótól való megválásával szemben. Magukat tévedhetetlennek tartó emberek megdöbbentő magabiztossággal szóltak olyan kérdésben, melyben való nyilatkozás elmélyült tanulmányozását tette volna szükségessé, a Média törvénynek és a Magyar Rádió Rt. Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatának.
Élesen bírálta Bolgár György „Beszéljük meg!” című műsorának megszüntetése miatt a Magyar Rádiót az MSZP és az SZDSZ. Mindkét párt politikai okokat lát abban, hogy elhallgatatták a telefonon elmondott véleményekre épülő műsort. A Népszabadságban politikai hirdetés jelent Bolgár fotójával „Így járhat mindenki!” címmel, kb. háromszáz többségében ismert személy felsorolásával. A rádiótól közös megegyezéssel távozó Bolgár, feltehetően nem járt rosszul, így nem egészen világos a politikai hirdetést feladók szándéka.
Nem emlékezünk arra, hogy az diósgyőri kohász eltávolítása ellen a felsorolt személyek hasonló módon álltak volna ki, mint Bolgár mellett kiálltak. A diósgyőri kohász pedig még csak nem is önszántából volt kénytelen távozni a kohó mellől.
A két ellenzéki párt tiltakozása sem egészen érthető. A Média törvény 1995-ben került elfogadásra, amikor a törvényhozásban az MSZP-SZDSZ többségben volt. A162 paragrafusból álló törvénynek csupán néhány paragrafusa foglalkozik a vélemény és információs szabadság kérdésével. A törvény inkább gazdasági törvénynek tekinthető, mint a média alapjogok szabályának. A bal - liberális képviselők igazi célja a törvény megalkotásával a kereskedelmi rádiózás és televíziózás megindítása volt. A törvény elfogadását követően megkezdődött Magyar Rádiónál és Televíziónál a vagyonvesztés. Több milliárd forintot vettek ki a média guruk a két intézmény kasszájából a kereskedelmi rádiózás és televíziózás beindítása céljából, és saját hasznukra is sokan.
A bal-liberális politikusokat csekély mértékig érdekelte1996-ban a média törvény szakmai színvonala. Azt hitték örökre a kormány rúd mellett ücsöröghetnek, nem gondoltak arra, hogy 98-ban kiesnek a hatalomból.
Az MSZP és az SZDSZ, de a többi párt is, 1996-tól a kuratóriumok elnökségébe leginkább média szakértőt küldött, holott olyan törvényt hoztak, ami szerint a kuratórium az állam tulajdonosi funkcióját ellátó szervezet, és így elsősorban a vagyonkezelésért felel. A vagyonba természetesen nem csak a materiális, de a szellemi javakat is beleértve. A pártatlanság elvére vonatkozó elvek, és annak rögzítése, hogy a kommunikációs jogok nem korlátlanok a műsorszolgáltatónál, Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatban (KMSZ) kerültek rögzítésre.
Például a rádió KMSZ-e, 18 oldalból álló összeállítás. Szakértők véleménye szerint, a rádió KMSZ- e jól foglalja össze a pártatlanságra vonatkozó elveket. A reális zöldek kifejezetten jó anyagnak tartják a rádió KMSZ-t. Véleményünk szerint a rádió KMSZ megjelenését követően (1998 január) a Beszéljük meg! rögvest meg kellett volna szüntetnie a Kossuth rádió adófőszerkesztőjének. Ez feltehetően akkor a rádió elnökének ellenállása következtében nem történt meg. Megtudtuk, Bolgár a Klub Rádiónál folytatja „Megbeszéljük” címmel telefonos műsorát. Ez alkalomból megkérdeztük Pikó Andrást, a Klub Rádió főszerkesztőjét, a Klub Rádiónak van-e etikai kódexe a pártatlan műsorszolgáltatásra. Még nincsen, de tekintettel a választásokra, (És a közpénzből megkapható támogatásra. szerk.) foglalkoznak egy műsorszolgáltatási szabályzat elkészítésével. De, a munkatársak rutinból ismerik a kiegyensúlyozott, pártatlan műsorszerkesztés és vezetés mikéntjét, válaszolta a Főszerkesztő.
Mi reméljük a Klub Rádió etikai kódexe rövidesen elkészül, és Bolgár György, egy a médiatörvénynek megfelelő etikai kódex alapján folytatja beszélgetéseit, és nem rutinból vezeti a műsort a Klub rádiónál.(Kos)