- Vitaanyag - Dráva - Kategória: Tudományos vitarovat Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: június 23, 2008 Módosítás: október 23, 2009 Olvasás: 2093 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Vitaanyag - Dráva: Vitaanyag - Dráva A Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdései c. VITAANYAG DRÁVA fejezetével kapcsolatos véleményünket az alábbiakban adjuk meg. A magyar határ fölött 23 vízerőművel belépcsőzött Dráva és a torkolatáig teljes hosszában belépcsőzött Mura kisvízi medre az 1784 utáni szabályozások hatására már az első erőmű megépítése (1918) előtt is rohamos süllyedésnek indult. A levágott, vagy lefűződött mellék- és holtágak vízi élete a folyó vízállásától függ. A kisvizek azonban az elmúlt kereken 130 év alatt több mint 4 m-t süllyedtek és jelenleg is évi közel 3 cm-t süllyednek. A már kimutatottan hosszabb nyári kisvizek idején ezek a biotópok kiszáradnak és a klímaváltozás előrehaladásával a folyamat fokozódása várható. Az eredeti nedvességkedvelő vízi ökoszisztéma kiszárad, elpusztul és azt szárazságtűrő fajok váltják fel.. A kisvizekkel párhuzamosan az Ős-Dráva és Ős-Duna pliocén kori hatalmas belső deltájának durvaszemcsés, többszáz méter vastag altalajában a talajvízszint is széles parti sávban süllyedt. A folyamat és ezzel a Duna-Dráva Nemzeti Park átalakulása csak duzzasztással és az így biztosított talajvízdúsítással állítható meg. A tervezett egyoldalú Novo-Virje vízlépcső kedvezőtlenebb megoldást (újabb Dunacsúnyt) kínál az1988-évi magyar jugoszláv államközi egyezmény alapján tervezett Djudjevac-Barcsi Vízlépcsőrendszernél. Ennek kedvező hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: • Kedvező feltételeket teremtene a különféle vízhasználatok és a Dunáig terjedő alsó szakaszon a hajózás számára. • Megőrizné, esetenként javítaná a vízi és partmenti ökoszisztémák életfeltételeit. • Az emberi igények mellett elegendő vizet biztosítana a gazdag állat- és növényvilág folyamatos fennmaradásához és fenntartható fejlődéséhez. • Lehetőséget kínálna a környező települések fejlesztésére, a folyó üdülési, idegenforgalmi és sportcélú hasznosítására. • Végül a tervezett évi 828 GWh energia évi kb. 800 ezer tonna széndioxidtól mentesítené a légkört, míg az évi 103.5 KWh magyar hányad a gázturbinás erőművekben termel energiával szemben évi 4 milliárd Ft megtakarítást eredményezne. Budapest, 2008.június Szilvássy Zoltán okl-mérnök.

Hozzászólások nem engedélyezettek.