Archive for szeptember, 2009

Adalékok Mosonyi Emil professzor úr életrajzához

T Cím!

Mosonyi Emil professzor úr halálhíréhez kapcsolódva, mellékelten küldöm Mosonyi professzor úr hivatalos életrajzában nem szereplő, de nagyon fontos háttérinformációkat tartalmazó dokumentumokat, abban a reményben, hogy azok egy emlékműsor készítéséhez felhasználhatók lesznek.

Azt hiszem, hogy Hazánk legalább utólag, ennyivel tartozik világhírű tudósának.

Üdvözlettel:

Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: 06 30 319 2033

Beszélgetés Mosonyi Emil mérnök akadémikussal

A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai

Adalékok Mosonyi Emil professzor munkásságához

Adalékok Mosonyi Emil professzor munkásságához

Kedves Kollégák!

Mosonyi Emil professzor úr munkásságának illusztrálásához, mellékelten küldök néhány adalékot, az Ő szellemi irányításával készült Duna-Majna “Európa” csatorna Altmühl-völgyi védett természeti területen történő átvezetését tartalmazó tervekből.

Üdvözlettel:

(tovább…)

Adalékok Mosonyi Emil életművéhez

Kedves Kollégák!

Mosonyi Emil professzor 2009.05.26-i temetését követően, nagy megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy egy ilyen világhírű magyar tudósról a magyar média mélyen hallgatott, és még most is hallgat!

Életművét a külföld már életében is, és most, halála után, ravatalánál szóban, és az elhelyezett koszorúk feliratainak tanúsága szerint elismerte és nagyra értékeli.

A magyar média folyamatos hallgatása miatt a magyar polgárok nagy része, mit sem tud arról, hogy a Frank-Jura hegységen, és az Altmühl-völgy természetvédelmi területen átvezető, tájba illő, Duna-Majna “Európa” csatorna-rendszer környezetbarát, energia-, és víztakarékos koncepciójának kidolgozása Mosonyi Emil professzor nevéhez fűződik.

Ezáltal jöhetett létre a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális vízút, a beruházás 1992. szeptember 25-i, ünnepélyes üzembe helyezését követően, amelyen dr. Antall József magyar miniszterelnökünk is részt vett. (lásd: mellékelt fotók, ill. Paulus Alajos Balázs Béla díjas filmrendező dokumentum filmjéből vett részletek!).

(tovább…)

Gondolatébresztő vagy vitaindító – A környezetvédelem eredete

Gondolatébresztő vagy vitaindító

Mészáros Milán: A környezetvédelem eredete – PDF melléklet letöltése

Bányásznap

A Bányásznap (ma szeptember első vasárnapja) hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére.
* Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napjához, december 4-hez kötődött az ünnep.

* Tatabányán a Bányalelkészség Szent István király temploma védőszentjének ünnepén augusztus 20-án tartották a búcsút, itt ez volt a bányásznap is.

* 1951-től szeptember első vasárnapján országosan egységesen tartják a Bányásznapot, az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére. A tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget akarták csillapítani a Bányásznap törvénybe iktatásával.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ny%C3%A1sznap

Ezer szó a bányászatról az 59. bányásznap alkalmából

Ezer szó a bányászatról az 59. bányásznap alkalmából

Dr. Vojuczki Péter, okleveles bányamérnök

Energetikai vitákban egy mérnök hozzászóló megkérdezte, hogy miért akarnak a bányászok mindenáron dolgozni? Egy ismert szociológus őszintén a távolba tűnő fehér vitorlához hasonlította bányászatunkat. Meghökkentő látószögek, mert az életmódot és az önfenntartásra törekvést kérdőjelezik meg.
Azt válaszoltam, hogy a bányászok életmódjának igazi értelme a védekezés a bizonytalanság ellen. Az építés-, az anyagi termelési folyamatok-, a fűtés-, a villamosenergia-, a hajtóanyagok nyersanyagai alapvető emberi értékek és ezek kiszámítható rendelkezésre állása nélkülözhetetlen.

Noha nem vitatták e megállapítást, eltűnődtem azon, hogy a világtendenciák ellenére mennyire általános szemlélet nálunk, hogy a természeti adottságainak kiaknázása nélkül jobban lehet boldogulni. A világ bányászati termelése ugyanis növekedést mutat, mégis civilizációs probléma, hogy lehetséges-e a növekvő igények tartós kielégítése.
A világban tudják – nálunk immár 40 éve tagadják – a bányászat és a műszaki fejlődés, valamint a bányajáradék és a kincstárak szoros kapcsolatát is. Pedig gazdaságtörténetünknek lényeges eleme e kötelék leírása. A jelenlegi válságból kiutat keresőknek nem ártana áttekinteni, hogy mennyire kötődnek eddigi eredményeink bányászatunkhoz, természeti erőforrásainkhoz. (tovább…)

Videók a Youtube-on

http://www.youtube.com/profile?user=realzoldek

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 803521
  • Egyedi látogatók : 90663
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 158
  • Egyedi látogatók 24 órája : 27

Reális Zöldek Klub

Naptár

2009. szeptember
h k s c p s v
    okt »
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top