Reális Zöld vélemények

Mellékelten megküldöm a mai, Mosonyi Emil emlékfélév nyitó előadását. dr. Szeredi István hozzájárult a mellékelt előadás nyilvános megjelentetéséhez is.

Üdvözlettel:

–
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: 06 30 319 2033

SZET helyzete Magyarországon – 2009. szeptember 10.

Hungarikumok a Parlamentben – a felsőházi rendezvényen felvett videók.
Linkelhetők bármely honlaphoz.

http://www.youtube.com/watch?v=61meIfUXZ1A
Molnár Béla

http://www.youtube.com/watch?v=4wh23z9NpVk
Makovecz Imre

http://www.youtube.com/watch?v=YZAyr1IpZDo
Raduly Róbert polgármester Csíkszereda

http://www.youtube.com/watch?v=qFqY1UgpLo0
Kelemen András, a szerkesztő kiegészítésével

A teljes konferencia rendelkezésre áll. További előadásokat is felteszek a NETRE ha önök kérik.

Tisztelettel:
Pálos László
palos.laszlo3@chello.hu

Nemzetünk és a magyar állam talpra állításában bízók Budaörsön IV. Károly királyunk emléktáblájánál.
Nemzetünk és a magyar állam talpra állításának feltétele a Szent – Korona tanban megfogalmazott magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása.
Az alkotmányosságot az 1944. március 19-i német megszállás függesztette fel.

A megújuló energiák kitermelésének káros hatásairól

Mészáros Milán

A tudatlansággal párosult magabiztosság, valamint a népbutítás mára úgy elhatalmasodott a magyarországi környezetvédelem területén is, hogy jelen sorok íróját rákényszeríti véleményének közreadására. Tisztában van vele, hogy ebben a minden szempontból feje tetejére állt világban falra hányt borsó az egész, de legalább a lelkiismereti önvádtól megszabadul a közreadás által. Sajnos, manapság –szakértők és laikusok között egyaránt– trendi (fő áramvonalbeli) nézet, hogy úgy tekintenek a megújuló energiaforrásokra, mint valami megváltóra, amely képes megoldani az emberiség energia gondjait. Ebben a meglehetősen tudománytalan és felelőtlen nézetben a hívők –hallgatólagos evidenciával– úgy tekintenek a megújuló energiákra, hogy kitermelésüknek természeti-környezeti következményei fel sem merülnek. A “farkasvakság” oly mértékű, hogy nincs ma a világon egyetlen kutató, személy vagy politikus stb., egyetlen egyetem, kutató intézet vagy más intézmény, amely legalább a következő elemi szintű kérdéseket feltenné:
1. A megújuló energiák nagyobb mértékű kitermelésének vannak-e káros természeti-környezeti következményei?
2. Ha vannak, mik azok?
3. A káros következmények ismeretében, megéri-e nagyobb mértékben is kitermelni azokat? Stb.

A teljes anyag letöltéséhez kattints a következő címre:
A megújuló energiák kitermelésének káros hatásairól

MAGYARORSZÁGON A TUDOMÁNY, A K+F ÉS AZ INNOVÁCIÓ A POLITIKA SZOLGÁLÓ LEÁNYA

A válságok részben azért következnek be, mert a forradalmian új innovációkba, azaz a ”kumulatív korszakváltás”-ba a társadalmak nem fektetnek be elegendő erőforrást. Másrészt, a
gyors változások és forradalmi átalakulások kísérő jelensége (másik oldala) a válság és az instabilitás. (Ez utóbbi Alvin Toffler tétele.) A mindenkori politikának e két elvet figyelembe véve kellene az egyensúlyt megtalálnia. Amíg a politikának ez nem sikerül, addig –sokkal szerényebb lehetőségeikkel, de a köz szolgálataként– az Alfa Csoport Laboratóriumok és a Reális Zöldek Klub ad hangot az egyensúly elérése érdekében.
Sajnos, 1994. óta Magyarországon a tudomány, a K+F és az innováció a politika szolgáló leánya. Pedig, lényegét tekintve a tudomány, a K+F és az innováció nem reklámhordozó, nem politikai játszmák eszköze, nem a politika vagy a költségvetés ‘szolgáló leánya’, és nem jótékonyságra váró alázatos koldus. A tudomány és a K+F stratégiai kérdés, mert horizontnyitó és innovatív hatása van.

A teljes anyag letölthető innen: A POLITIKA SZOLGÁLÓ LEÁNYA – PDF formában.

Hozzászólás Gerő András Népszabadságban 2009. október 16-án megjelent cikkéhez.

Idézet a cikkből:

„A történelmi kitérő itt inkább arra vonatkozik, hogy az Európai Unió nagyon is demokratikus, polgárosult jogállamai közül jó néhány monarchikus keretben működik. Nagy-Britanniától Dániáig, Luxemburgtól Hollandiáig, Spanyolországtól Svédországig a monarchikus államformát lelhetjük fel -, miközben ezek az államok azonos elvek szerint működő, számunkra sok esetben példaértékű polgári társadalmak és demokráciák. Nem ördögtől való tehát a monarchia gondolata; attól függ minden, hogy milyen az a monarchia.

Úgy gondolom, hogy a monarchia egy politikai közösségen belül képes megteremteni azt az autoritást, ami a demokratikus működés és a végrehajtó hatalom politikai kritikája mellett biztosíthatja azt a kritériumot, amit az alkotmány ma a köztársasági elnökhöz társít, nevezetesen a nemzeti egység közpolitikai, ámde pártpolitikán felül álló kifejezését. Ez természetesen csak akkor működik, ha a monarcha uralkodik, és nem kormányoz, azaz: szerepe szimbolikus.

A monarchának a köztársasági elnökkel szembeni előnye, hogy nem választják, hanem öröklési rendben működik, tehát legitimitása nem a pártpolitikai viszonyoktól függ. Vélhetően nem kerülne többe a költségvetésnek, mint a köztársasági elnök fenntartása. Nem elsődlegesen a személynek, hanem az intézménynek szól a tisztelet és az autoritás. A monarchia külsőségei pedig megadják azt a történelmi patinával ellátott spiritualitást, amire minden politikai rendszernek és közösségnek szüksége van.

Tovább olvasom »

AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

Dr. Havelda Tamás 1981-ben szerzett bánya¬művelő mérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzését követően két évig Tatbányán dolgozott, majd átkerült az Oroszlányi szénbányákhoz.

A termelésirányítás és a tervezés minden lépcsőjét végigjárva lett Márkushegyen felelős műszaki vezető. Az erőmű és a bánya integrációja óta a Vértesi Erőmű Zrt. bányászati igazgatója.

2005-ben doktori oklevelet szerzett a Miskolci Egyetemen. Hosszú ideje aktívan rész vesz több társadalmi szervezet munkájában is.
Talán első olvasatra nehezen értelmezhető, hogy mit is jelent a címben meg-fogalmazott gondolat. Egy üzem, egy termelő hely is tud alkalmazkodni? Tud, sőt kell is alkalmazkodnia ahhoz, hogy megújulhasson, hogy korszerűsödjön, hova tovább életben maradhasson.

Sok-sok évre visszanyúlva tudatosan – néha persze ösztönösen – kereste az üzem, az akkori vezetés a munkavállalókkal karöltve, a nagyobb termelés elérésének úját. Nem sokkal a „hurrá korszak” után érthető volt ez a törekvés. Hamar felismerést nyert, hogy sokat termelni csak intenzív gépesítéssel lehet. (No persze az ember, a technológia sem mellékes.) Már a bánya tervezésekor magas fokú gépesítés és tipizálás volt a cél. Nagykapacitású, a kor fejlettségének meg¬felelő technikai háttér került beszerzésre. Ekkor a mennyiség volt az elsőrendű szempont. Ez volt a mennyiségi igényekhez alkalmazkodás.

A vállalat más bányaüzemeinek kimerülése miatt egyre inkább előtérbe került – a kommunális piac kiszolgálása– a tisztán termelés, a kiadott termék minőségé¬nek javítása érdekében. A program a föld alatt, a termelő helyeken kezdődött és a központi osztályozó légszérjeinél fejeződött be. Ez nem más, mint a minőségi igényekhez alkalmazkodás.
Számtalan kisebb-nagyobb szervezeti átalakítás után, 1992-höz értünk. Gazda¬sági okokból megtörtént a nagy múltú Oroszlányi Szénbányák átalakulása. Az improduktív tevékenységet az Oroszlányi Szénbányák FA-ba, míg az életképesen működő részt a Széntermelő és Szénértékesítő Leányvállalatba szervezték. Néhány hónapos működés után a leányvállalat átalakult Oroszlányi Bányák Kft-vé. Ez volt a gazdasági körülményekhez alkalmazkodás.
Időközben az országban sorra alakultak a bánya-erőmű integrált társaságok, és világossá vált az integráción kívüli maradók sorsa. 1994 áprilisában három erőmű (Oroszlányi, Bánhidai, Tatabányai) és két bányatársaság (Oroszlányi Bányák Kft és Tatabányai Bányák Vállalat) integrációjával megalakult a Vértesi Erőmű Részvénytársaság. Ezzel az átalakulással a Márkushegyi Bányaüzem is bekerült az integrációba. Ismét új kihívások elé nézett az üzem. A kissé eltérő szakmakultúrájú Mányi Bánya ásványvagyonának kimerüléséig, bezárásáig jó néhány esetben és módon Márkushegy kisegítette az „új kistestvérét”. Gépesítés, technológia és eszközátadás, ami alatt termékcserét kell érteni. Alkalmazkodás volt ez is, mint ahogy az újonnan létrejött családoknál szokás. A Mányi bánya bezárásakor kiváló szakképesítésű munkavállalóival segítette viszont a családot.

Tovább olvasom »

Rovatvezetői előszó

Egy tanulmány vagy írás az emberi szellem bátor alkotása. Különösen így van ez, ha a tanulmány témája vagy megközelítési módszere nem vagy csak nehezen illeszkedik a fő áramvonalba. A szerző pedig egy úttörő, egy felfedező, aki az emberi intellektus törvényei szerint igyekszik felkutatni az igazságot. A szerző egy művészhez vagy például egy szobrászhoz hasonlítható, aki új és felfedezetlen formáit alkotja meg a művészeteknek. Hasonlóan, a tudományos írás szerzője új és felfedezetlen formáit találja meg a valóságnak.

Mivel a tudományos igazság “világra segítése” a cél, így a fentiek miatt e rovatban a szerzők kiterjedt intellektuális szabadsággal rendelkeznek. Írásaik –az etikai szempontok érvényre juttatása mellett– csak a logikai konzisztencia vagy a kísérleti alátámasztottság alapján kerülnek megvizsgálásra, majd elfogadásra. Az akadémiai szabadság érvényre juttatása érdekében, az elfogadási folyamat természetesen független a szerző nevétől és helyétől stb., aki által vagy ahol az igazság megtalálásra került.

A Tudományos Rovat a szerzők gondolatainak vagy felfedezéseinek ily módon történő előmozdítása és közlése által tölti be misszióját.

Mészáros Milán – rovatvezető

Lethal Kickback of Largescale Renewable Energy Exploitation

Lethal Kickback of Largescale Renewable Energy Exploitation<br/>
Milan Meszaros<br/>
Alpha Group Laboratories Association<br/>
Institute of Physics<br/>
11 Rutafa Street, Bldg. H/II, H-1165 Budapest, Hungary
Fax: +36 (1) 4035167, Email: society@neumann-alpha.hu
<br/>
Self-assurance combined with ignorance, on the background of obscurantism, has taken hold of world-wide environment protection to such proportions nowadays that the author is compelled to publish his opinion. The author is well aware of the fact that this endeavor is like flogging a dead horse in this world turned upside down in all aspects, but publication relieves him from the pressure of conscience. Regretfully, nowadays it is a mainstream view for both experts and laymen to approach renewable energies as some savior able to solve humans‟ energy issues. Advocates of this quite pseudo-scientific and irresponsible view, by tacit evidence, see renewable energies without even considering the natural-environmental effects of their use. “Daysight” has grown so bad that today there isn‟t one single researcher, person or politician etc., or one research institute, science academy or any other institution which would raise at least the following elementary questions: <br/>
1. Do the so-called “renewable” energy resources really renew? <br/>
2. Does renewable energy use in greater portions exert any negative natural-environmental effects? <br/>
3. If it does, which are these? 4. Knowing the negative effects, is it worth using them in greater portions? <br/>
And so on.
<br/><br/>
More by downloading the file:
Lethal Kickback of Largescale Renewable Energy Exploitation