„Erre az okosságra ráfizettünk” állítja Berecz János.

A Magyar Villamos Művek Tröszt szolgálati használatra készült „Statisztikai Évkönyv 1985” című összeállítás 70. oldalán az évkönyv főszerkesztője Kerényi A. Ödön állami díjas ny. vezérigazgató a KGST-VERE hálózati frekvenciájának gyakorisági görbéjét mutatja be az 1985. évre vonatkozólag.

A KGST- VERE hálózati frekvenciája 1985-ben 48.6 és 50.6 Herz között változott.

A egyesített KGST villamos energia rendszer frekvenciájának 1985-ben történt változására annak okán emlékeztetjük az honalap olvasóját, hogy Orbán Viktor bejelentette új alapokra szándékozik helyezni a magyar –orosz gazdasági kapcsolatokat.

Orbán nemes szándékához annyit teszünk hozzá, ha a magyar –orosz gazdasági kapcsolatokból, annyi haszna lesz az országnak, mint amekkora haszna származott a nyolcvanas években villamos energia területén, akkor Magyarország meg van mentve.

A nyolcvanas években a Tröszt finoman szólva „meglopta” a szovjet villamos energia rendszert, és erről az ország javát szolgáló kegyes csalásról a magyar felső politikai vezetésnek alig volt tudomása. (Fent a vezetésben csak Kapolyi tudta!)

A kegyes csalást – nevezzük trükknek – az tette lehetővé, hogy a frekvencia állandóan változott a fenti határok között.

A Statisztikai Évkönyvben szolgálati használtra közzé tett gyakoriság görbéből kiderül, hogy az frekvencia eloszlás görbéjének két maximuma volt 1985-ben 49. 5 és 50.0 Hz frekvenciánál. Tehát 1985-ben gyakorlatilag ugyan annyiszor volt a frekvencia értéke 49.5 Hz, mint 50.0 Hz, miközben 48.6 és 50.6 között változott.

Ha alacsony volt a frekvencia, akkor drágább volt az import, ha 50.2 Hz fölé emelkedett, ingyen jött a villany az országba nem kellett érte fizetni.

A Tröszt Termelési Igazgatóságának egyik főosztálya, akkori nevén OVT, ma MAVIR- a neve ennek a társaságnak, alacsony, tehát 50 Hz alatti frekvenciák idején, a hazai olajos (pakura) blokkokat a lehetőség határáig kihasználta, míg 50 Hz feletti frekvenciák idején azok termelését minimalizálta. Az akció, hatással volt a Tröszt egészének az önköltségre, és ingyen villanyhoz jutott az ország.

Az ország nyugat felé egyre jobban eladósodott, míg a keleti relációban pozitív volt a szaldó a Tröszt jóvoltából is.

Az erőművek és itt most az erőművek alatt a tíz szénhidrogén tüzelésű 215 MW-os blokkot értjük – hat blokk a Duna mentén és négy blokk a Tisza mentén – központból történő on-line dirigálásának az ötlete Kérenyi A. Ödön nevéhez köthető. A tíz szénhidrogén tüzelésű építése pedig Szekér Gyula, az olajügyekkel foglakozó miniszterelnök-helyettes ötlete volt.

A tíz szénhidrogén tüzelésű blokk építése miatt azonban Paks építése hátrább tolódott, Berecz János szerint „Erre az okosságra ráfizettünk.”

Stróbl Alajostól származó adatok szerint a frekvencia a nyugati villamos energia rendszerben, amellyel most a magyar rendszer párhuzamosan jár sem annyira stabil, mint volt korábban. Nagy kérdés, hogy Orbán körül lesz-e Kerényi képességű súgó?

A FIDESZ 1988-ban alakult. Az egyik alapító Orbán Viktor. Orbán az alapítók között a fontossági sorrendet tekintve a sor végén volt. Káderják Péter szinten FIDSEZ alapító a sor elején volt 1988-ban.

Orbánt, Kaderják emelte a sor elejére, Kaderjáknak tetszet Orbán arroganciája.

Hálából Kaderják a FIDESZ országlása idején az Energia Hivatal élére került, és lett a neoliberálisok első számú szekértolója, sőt energia ügyekben az ECHO TV fő nyilatkozója is, a reális zöldek megfigyelése szerint Kaderják Kerényi sarujáig nem ér fel.  (uhu)

Kapcsolódó írásunk:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1267

WordPress Plugin Share Bookmark Email