Aki “A”-t mond, mondjon “B”-t is! A “fél-igazság” felér a hazugsággal! Mi az igazság a víz(készlet)gazdálkodás körül?
Kedves Kollégák!
Az elmúlt időszak árvízi eseményei rávilágítottak az Alföld, és ezen belül a Tisza-völgy vízgazdálkodási problémáira, az árvíz-, belvíz-, aszály-sújtotta térségekben élők nehéz, szinte kilátástalan helyzetére.
A sajtóban, a televíziókban egymás után jelentek meg híradások, riportok, interjúk, amelyek feszegették az elmúlt időszakban készült, majd sutba-dobott tervek, elfogadott és többször módosított törvények, ill. az eredeti és a módosított Vásárhelyi Terv (továbbfejlesztése?) VTT I. ütemének áttervezése és megvalósításának jelentős időbeli elhúzódása miatt, stb. előállt helyzetet.
Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat emeljük ki: 
Sajtó:
– 2010.01.09. Magyar Nemzet. Kulcsár Anna: Sok pénz hiányzik az árapasztó építéséhez. (Vásárhelyi Terv és a Beregi-tározó problémái. Emlékeztetőül: a VTT I. ütemében 6 árvízi árapasztó tározót kellett volna 2007-ig, komplexen, vidékfejlesztéssel együtt megvalósítani!)
– 2010.01.15. Magyar Nemzet. Dombi Margit: Vétó után káosz. A Szamos-Kraszna köz gazdálkodói nem kérnek a vésztározókból. (árvízvédelem kontra gazdálkodók,  jövő nemzedékek ombudsmanjának vétója a művelési korlátozásra vonatkozóan az árvízi árapasztó tározók területén, ill. a kompenzáció elmaradása, stb.).
TV: És akkor megszólal a hivatásos környezetvédő is, aki Tisza ügyben féligazságokat mond, elismeri az árvíz, belvíz, aszály-problémát, elvileg a vízvisszatartás szükségességét is, de a megoldás módjáról (pl. a VTT eredeti, komplex, vidék-, terület-, valamint közlekedés-, és turizmus-fejlesztést is magába foglaló dokumentációjának korszerűsítéséről, a jelenleg megvalósult és kivitelezés alatt levő tározók felülvizsgálatának, a Csongrádi Vízlépcső és a Duna-Tisza-csatorna beruházás befejezésének szükségességéről, stb.) egy árva szó sem esik! Csak a jelenlegi és korábbi, kormányzó és ellenzéki pártok egymásra mutogatása, bűnbak-keresése “folyik”, miközben kb. másfél-millió ember élet-, és vagyonbizonsága az igazi tét!

2010.01.13 11:40 Hír TV. Átokból áldás? – Zöld övezet (videó).
Árvíz, belvíz, hó, eső és olvadás. Ismét több száz kilométernyi szakaszon van árvízvédelmi készültség Magyarországon. Törvényszerű-e, hogy évről évre több ezer kilométernyi területet önt el az ár? A természet, vagy inkább az emberi tevékenység a felelős a sorozatos árvízi katasztrófákért? Elhibázott gátépítések, túlságosan szűkre szabott árterek, hiányzó tározók, és nagy mennyiségű csapadék. Lehetne ezt másképp is csinálni? Valóban lehetne átokból akár áldássá is tenni az árvizet?


2010.01.16. Echo TV – Gazdafórum. Illés Zoltán – Czomba Sándor – Tisza VTT. Árvíz – belvíz – aszály – környezetvédelem. Tiszafüred, .. kb. 23 perc
Én ott voltam az 1970. évi Tiszai árvíz utáni helyreállítási munkáknál Fehérgyarmaton és Penyigén, a 2000. évi Tiszai cián-, és nehézfém-szennyezés kapcsán Tiszalökön és Kiskörén, “testközelből” láttam a pusztítást, a pusztulást.
Mindkettőnél az volt a közös vonás, hogy amíg az állami, politikai vezetői döntések lassan, bürokratikusan, késve születtek meg, addig a vízügyesek az ottélőkkel összefogva mentették, ami még menthető volt!
Nem kellene a jövőben ezt a gyakorlatot továbbfolytatni, nem kellene megvárni amíg a klímaváltozás várható hatásai, az eddigieknél még nagyobb kárt okoznak!
A jövőben is várható, árvíz-belvíz-aszály, valamint a cián-, és nehézfém-szennyezések kezelése integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezést, komplex fejlesztést és finanszírozást (EU + hazai társfinanszírozás), valamint többcélú hasznosítási megoldásokat kíván, a vízkormányzás lehetőségének egyidejű biztosításával!
Meg kellene kérdezni a vízügyeseket, hogy a Tiszalöki és a Kiskörei Vízlépcső, valamint a Tisza-tó (Világörökség része!) vízkormányzási lehetősége nélkül, hogy tudtuk volna kezelni 2000-ben, a tiszai ciánszennyezést?
Az igazi környezetvédőknek meg kellene már szólalni, és fel kellene már végre emelni a szavukat a készülő Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT véglegesítése előtt, annak érdekében, hogy az OVGT foglalkozzon érdemben az árvíz-, és belvíz-védelem, az aszály, a vízi-közlekedés-szállítás, a mezőgazdasági öntözés, a vízi-, vízparti turizmus, a kikötő-hálózat fejlesztésének komplex problémakörével is.
Ehhez a meglevő vízlépcsők korszerűsítése, a Csongrádi Vízlépcső és a Duna-Tisza-csatorna megépítése (Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, stb. miatt is!), további tározók megépítése (de a mélyfekvésű területeken (!), és nem a 30-40 évenkénti elöntésre tervezett helyeken és módon! lásd: Tiszaroff!) szükséges.
Az Európai Unió Víz Keretirányelvét / EU – VKI az eredeti célkitűzéseknek megfelelően kellene alkalmazni, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás között ésszerű kompromisszumok árán, az optimális megoldás kiválasztása, megvalósítása, és nem a problémák “szőnyeg alá söprése” érdekében!
Ugyanez vonatkozik a Duna, a Dráva, a Rába, stb. esetére, valamint a készülő Európai Duna Stratégia / EDS kidolgozására is! A XIX. századból gr. Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, és a XX-XXI. századból Mosonyi Emil akadémikus, a “vízépítés professzora” életművét, munkásságát, jövőbe-látását, intelmeit és javaslatait meg kellene már végre fogadni, amíg nem késő!
Ehhez kívánok eredményes, hatékony munkát, és a végén sok sikert a következő Kormányoknak, az Alföldön, Kis-Alföldön, a Duna és a Tisza-mentén élők érdekében is!
Baráti üdvözlettel:

Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: 06 30 319 2033

—————————————————————————-

–        Kivonat az Európai Unió Víz Keretirányelve / EU–VKI célkitűzéseiből:

Az általános célokat az 1. cikk határozza meg:

„…Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése, ..El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt.A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A jó ökológiai állapot és a jó ökológiai potenciál meghatározása a Keretirányelv V. Mellékletében található táblázatok alapján történik. (hol van?)

Az erősen módosított víztestek kijelöléséhez elvégzett vizsgálatok során nem csak a már meglévő vízállapotokra, hanem az emberi beavatkozások következtében fellépő változásokra is tekintettel kell lenni. Ezekben az esetekben a döntési folyamat során alternatív környezeti lehetőségeket is vizsgálni kell.

(kivonat a VKI angol-magyar szövegéből. Lásd:…(16) energia-, közlekedési-, mezőgazdasági-, halászati-, regionális-. Idegenforgalmi feladatok integrálása a VKI-be! …(35) országhatárokon átterjedő vízgyűjtők – vízgyűjtő egészén kell koordinálni! Duna, Tisza, Dráva? …1. cikk (e) árvizek, aszályok hatásainak mérséklése, jó minőségű felszíni-, felszín alatti víz biztosítása!)

—————————————————————————————–

Tisza-völgy-ártéri területek

Tisza-völgy-ártéri területek

Tisza-völgyi árapasztó-tározók

Tisza-völgyi árapasztó-tározók

Tisza-árvíz6

Tisza-árvíz6

Árvíz-Szolnok1b

Árvíz-Szolnok1b

Árvíz-Szolnok1

Árvíz-Szolnok1

Árvíz-Szolnok2a

Árvíz-Szolnok2a

Szeged-árvíz-vízügy

Szeged-árvíz-vízügy

Tisza-Kisköre-vízlépcső-légi

Tisza-Kisköre-vízlépcső-légi

Tiszalök_vízerőmű

Tiszalök_vízerőmű

WordPress Plugin Share Bookmark Email