jobbik lakossági fórum
Közzétette: realzoldek - február 14th, 2010Részlet a Jobbik választási programjából
III/4. Biztonságos ellátás
Energetikai program
– Leállítjuk az energiaszektor további magánosítását, egyúttal növeljük a magyar közösségi tulajdonrészt.
– Az energiaellátás biztonságának és a gazdaságosságnak a biztosítása az állam feladata, a lakosság teherbíró
képességének figyelembevételével. Tovább olvasom »
Duna komplex hasznosítás 2
Közzétette: realzoldek - február 14th, 2010Javaslat
az EU Duna Stratégia kidolgozásánál képviselendő magyar álláspontra
– Nem, a CO2 csökkentés, hanem a Duna komplex hasznosítása a fő indok Nagymarosi és a többi, magyar dunai vízlépcső létesítésénél.
– Ezt az elvet vallják Mosonyi Emil akadémikus, professzor követői és a Reális Zöldek Klubtagjai és támogatói is.
– A komplexitás volt az 1977. évi BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is.
– (Ennek történetét tartalmazza a Hága után 5. című összefoglalóm , ami olvasható a Reális Zöldek Klub honlapján lévő tékámban.)
– Az EU VII. közlekedési út létesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU anyagi támogatást is ad.
– A román-bolgár új vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.
A komplexitás elvi sorrendje az alábbiak szerint változott a BNV 1977. évi szerződéskötés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete óta:
- A BNV legfőbb célja a hajózás egész évi biztosítása a Duna Bizottsággal kötött Egyezmény irányelvei szerint.
- A Bősi Vízerőmű nem jár rendszeresen , napi 4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben , hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia termelés révén. A főcél tehát nem az eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem a legnagyobb, éves villamosenergia-termelés elérése.
- A hágai per során a rendszeres csúcsüzemről mindkét fél lemondott, tehát a Nagymarosi Vízlépcső nem a csúcsra-járatást szolgálja, hanem – az ítélet szerint – érvényben maradt szerződés többi, a Duna komplex hasznosítási feladatának teljesítését.
- Változatlan cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi duzzasztó gát, amely átvette a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé teszi, hogy a bősi műcsatorna 6500 m3 /s áteresztésén felüli a Duna árvíz tömegét 10000 m3/s mennyiségig levezesse. Tényként rögzíthetjük, hogy a vízszint ezen árvíz-hozamnál is 0,5 méterrel maradt a gát magassága alatt!
- A közúti közlekedés javítása valósul meg azáltal, hogy mind a bősi, mind a nagymarosi gát új hidat képez a Dunán. A nagymarosi gát összekötné a pilisi és a börzsönyi hegyeket. Állandó vízszintet mutatna a Duna-kanyari szállodák látogatóinak és az öböl új „Duna-tava” a vízi turizmus kedvencévé válhatna.
- A duzzasztás a talajvízszint szabályozását teszi lehetővé. Nem száradna ki a Szigetköz, ha a főmeder vízszintjét a duzzasztással megemeljük és a mellékágakba is vizet eresztünk. Erre a megoldásra jó példa a Dunakiliti mellett a főmederbe épített fenékküszöb, amely Pozsony villanegyedévé tette a műcsatorna és a főmeder közötti szigetet. A Kilitii gát alatti főmederbe három fenékküszöb volt eredetileg előirányozva, amelyek az 50-200 m3/s vízhozamok mellett is állandó vízszintet biztosítottak volna.
- A túrizmus fejlesztése a már említett vízi sportokon és kishajózáson túl, a Duna-Majna-Rajna csatorna Nagymaros alatti személyhajó forgalom növekedését is lehetővé tenné.
- A Budapest alatti Duna szakasz vízlépcsői kiegészítenék a komplex hasznosítás energetikai céljait a Duna mellé telepített. nagy hőerőművek kondenzátorainak friss víz hűtési lehetőségével. Az Adonyi Vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termelés korlátozását .szűntetné meg az alacsony vízszintek idején. A Nagymarosi Vízlépcső az új Szőnyi Hőerőmű hasonló poémáját oldaná meg. A Fajsz Vízlépcső pedig a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz hűtés révén, a drága, hűtőtornyos változat helyett.
- Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé vált. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza hátság kiszárad. A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna – Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.
10. A Duna komplex hasznosítása Magyarország távlati teveinek, energia koncepciójának szerves része kell, hogy legyen mivel nélküle nem illeszkedünk be az EU fejlesztési terveibe sem.
Budapest, 2010.02.10.
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
Legutóbbi hozzászólások