Javaslat

az EU  Duna Stratégia  kidolgozásánál  képviselendő  magyar  álláspontra

–          Nem,  a CO2 csökkentés, hanem a Duna komplex hasznosítása  a fő indok Nagymarosi és a többi, magyar  dunai  vízlépcső létesítésénél.

–          Ezt az elvet vallják  Mosonyi Emil akadémikus, professzor követői és a Reális Zöldek Klubtagjai és támogatói is.

–          A komplexitás  volt az 1977. évi  BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is.

–          (Ennek történetét tartalmazza a Hága után 5. című összefoglalóm , ami olvasható a Reális Zöldek Klub honlapján lévő tékámban.)

–          Az EU  VII. közlekedési út létesítésében való részvétel  lehet a járható megoldás, amihez az EU anyagi támogatást is ad.

–          A román-bolgár  új vízerőművek beruházása  jó példa számunkra is.

A  komplexitás elvi sorrendje az alábbiak szerint  változott a BNV 1977. évi szerződéskötés és a hágai Nemzetközi Bíróság  1997. évi ítélete óta:

  1. A BNV legfőbb célja a  hajózás egész  évi  biztosítása a Duna Bizottsággal kötött Egyezmény  irányelvei szerint.
  2. A Bősi Vízerőmű nem jár rendszeresen , napi  4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben , hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia  termelés révén. A főcél tehát nem az eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem  a legnagyobb, éves villamosenergia-termelés elérése.
  3. A hágai per során a rendszeres  csúcsüzemről mindkét fél lemondott, tehát a Nagymarosi Vízlépcső  nem a  csúcsra-járatást  szolgálja, hanem – az ítélet szerint –  érvényben maradt szerződés többi, a Duna komplex hasznosítási feladatának teljesítését.
  4. Változatlan  cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi  duzzasztó gát, amely átvette  a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé teszi, hogy  a bősi műcsatorna 6500 m3 /s  áteresztésén felüli  a Duna árvíz tömegét 10000 m3/s mennyiségig  levezesse.  Tényként rögzíthetjük, hogy  a vízszint ezen árvíz-hozamnál is 0,5 méterrel maradt a gát magassága  alatt!
  5. A közúti közlekedés javítása valósul meg azáltal, hogy  mind a bősi, mind a nagymarosi gát új hidat  képez a Dunán. A nagymarosi  gát összekötné a pilisi és a börzsönyi  hegyeket. Állandó vízszintet mutatna a Duna-kanyari szállodák látogatóinak és  az öböl  új  „Duna-tava” a vízi turizmus  kedvencévé válhatna.
  6. A duzzasztás a  talajvízszint   szabályozását teszi lehetővé.  Nem száradna ki a Szigetköz, ha a főmeder vízszintjét a duzzasztással megemeljük és a mellékágakba is vizet eresztünk. Erre a megoldásra  jó példa a Dunakiliti  mellett a főmederbe épített  fenékküszöb, amely  Pozsony villanegyedévé tette  a műcsatorna és a főmeder közötti szigetet. A Kilitii gát alatti főmederbe három fenékküszöb volt eredetileg előirányozva, amelyek az 50-200 m3/s vízhozamok mellett is állandó vízszintet biztosítottak volna.
  7. A túrizmus fejlesztése a már említett  vízi sportokon és kishajózáson  túl,   a Duna-Majna-Rajna  csatorna  Nagymaros alatti személyhajó  forgalom növekedését is   lehetővé tenné.
  8. A Budapest alatti Duna szakasz vízlépcsői  kiegészítenék a komplex hasznosítás energetikai céljait a Duna mellé telepített. nagy hőerőművek   kondenzátorainak  friss víz  hűtési lehetőségével.  Az Adonyi  Vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termelés korlátozását  .szűntetné meg az alacsony vízszintek    idején.  A Nagymarosi Vízlépcső az új Szőnyi Hőerőmű hasonló poémáját oldaná meg. A Fajsz Vízlépcső pedig a Paksi Atomerőmű  2000 MW-os  bővítését tenné gazdaságosabbá   a frissvíz hűtés révén, a drága, hűtőtornyos változat  helyett.
  9. Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé  vált.  Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza hátság kiszárad. A duzzasztás  tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne  süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna – Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.

10.  A Duna komplex hasznosítása Magyarország távlati teveinek, energia koncepciójának szerves része kell, hogy legyen   mivel nélküle nem illeszkedünk  be az EU  fejlesztési terveibe sem.

Budapest, 2010.02.10.

Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök

Magyar Villamos Művek Zrt.  ny. vezérigazgató  helyettes

WordPress Plugin Share Bookmark Email

Küldés/Megosztás