Bős: Bízzuk inkább másra? 2010.03.24.-03.24. Vezércikk
Média március 24th, 2010Tisztelt Szerkesztőség!
A Népszabadság 2010-03-24 számában megjelent „ Bős: Bízzuk inkább másra?” című vezércikkben feltett kérdésre a válaszom: IGEN!
Igenis bízzuk a döntést az illetékesre. Ez azonban nem az Európa Unió Bírósága, hanem az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság, amely Ítéletet hozott 1997.09.25.-én a Bős-Nagymaros Vízlépcső Rendszer (BNV) ügyében és felajánlotta, hogy a végrehajtás esetleges vitájában is igazságot tesz.
(lásd: melléklet).
Az Ítéletet a magyar kormány szándékosan félremagyarázza és ez az oka annak, hogy az Ítélet végrehajtásában immár 13. éve nem lehet a szlovák féllel megállapodni. Az akadály az 1139/2004.(XII.11.) Kormány határozat, amely megtiltja a a tárgyaló magyar kormánybizottságnak, hogy a Dunán keresztgát építéséről , azaz a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésének feltételeiről a szlovák féllel tárgyaljon. Holott az Ítélet helyes jogi értelmezése, szerint , amely kimondta az 1977. évi államközi szerződés érvényességét, Nagymaros újraépítése a szerződés céljainak teljesítése érdekében nélkülözhetetlen.
A Népszabadság Szerkesztősége sajnos 1990 óta BNV ellenes volt és a hágai Ítélet tényét sem véve figyelembe, ma is a rendezés ellenzői közé tartozik. 20 év óta számos tárgyilagos cikkem közlését elutasította. Most azonban igazolhatná elfogulatlanságát azzal, ha levelemet és a mellékelt tanulmányomat a tudományos rovatban teljes egészében leközölné.
Tanulmányom választ ad az Önök cikkének téves állításaira, amelyek az olvasókat félrevezetik, mivel védik a hamis Kormányálláspontot.
Mindaddig, míg a fent idézett Kormányhatározat érvényben van a KvVM vezetője, Szabó Imre miniszter úr sem mondhat mást, mint amire az állami fegyelem kötelezi, különben veheti a kalapját. Az általános képet ezzel kapcsolatban jó tükrözi Sólyom László köztárssági elnök úrnak írt levelem, (l. www.realzoldek.hu)
A fenti Kormányhatározat a gátja az EU Duna Stratégia magyar javaslat helyes kidolgozásának is. Az eddigi előterjesztés sem a hajózást, sem az energetikát nem vette tekintetbe és kiegészítésre sorul.
Visszaérve a feltett kérdésükre tanulmányomban bizonyítom, hogy a magyar kormány azért nem mer a hágai Nemzetközi Bíróság elé visszamenni, mivel tudja, hogy az nem a magyar félnek, hanem a szlovákoknak adna igazat.
A Bajnai Gordon Kormány kiváló válságkezelő tevékenységét betetőzhetné azzal, hogy visszavonja elődei hibás határozatát!
Ezzel beírná magát a történelembe és megnyitná az utat a EU Duna Stratégia helyes kidolgozás előtt is.
Bízva az újságírói etika betartásában küldöm üdvözletem.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes
március 24th, 2010 at 12:57
Minek Hágába menni, és súlyos milliókat ügyvédeknek ismét kifizetni. Ahogy Hávelnek idejében megjött az esze, a magyar politikai elitnek is elég kellene hogy legyen húsz év a tények felismerésére. De lehet, hogy arra vár míg a felelősök ennyit kapnak érte.
március 24th, 2010 at 13:29
Azt is számításba kellene venni, hogy a magyar igények maradéktalan elutasítása, a 95% vízhozamnak a főmederbe engedése, vagy akár az 50%-os vízmegosztás, 18 év alatt mennyi többlet széndioxid kibocsátást akadályozott meg. Itt természetesen nem paksi árammal, hanem az emiatt később leállításra került szenesekkel kell számolni. A számítást Szabó Imre miniszter úrra bízom. Azt elárulom, hogy az eredmény több, mint Magyarország éves kontingense.