Valójában a villamos energia szektorban a majoritás az állami tulajdon. A villamos energia szektor nagy részében nem privatizációra került sor, hanem az erőművek és áramszolgáltatók döntő része magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába kerültek.

1994-ben miután a MSZP megnyerte a választást és önmaga is kormányt alakíthatott volna, ennek ellenére maga mellé vette a nagyobbik liberális pártot, az SZDSZ-el koalícióban alakított kormányt. Az SZDSZ bevonása a kormányzásba lehetővé tette a neoliberális erőknek a Horn kormány befolyásolását. 

Clinton USA elnöke üzenő cédulán közölte Horn Gyula miniszterelnökkel folytassa a privatizációt, amelyet más ágazatokban az Antall kormány és 1990 előtt Martonyi János vezetésével az MSZMP utolsó kormányai megtettek. ( Csak zárójelben jegyezzük meg az Antall kormány idején az Országház tele volt külföldi tanácsadókkal. Miután az SZDSZ kormánypárttá vált, olcsóbb volt a tanácsadókat hazahívni és telefonon vagy üzenő cédulákon keresztül dirigálni a Horn kormánynak)

Clinton azzal tartotta SZDSZ-es miniszterek közvetítésével Horn Gyulát sakkban, ha a parancsnak nem tesz eleget, az Egyesült Államok gondoskodik a pénzügyi csapok elzárásáról. Horn válasza a Bokros csomag volt.

Az Angol Királyság Budapestre akkreditált nagykövete hat levelet küldött Horn Gyulának, hogy a Paksi Atomerőművet Anglia szeretné maga számára megszerezni.

Az angol követelést azzal sikerült leszerelni, hogy Horn Gyula belátta az atomerőmű kiégett üzemanyagrúdjainak a kis és közepes radioaktív hulladékok elhelyezése örökre a magyar állam feladata marad így az erőmű sem adható más állam tulajdonába.

Kárpótlásul angol kormányhoz közel álló iroda kapta meg a villamos energia iparág tulajdonváltásának a levezénylését három milliárd forint ellenében.

Gyakorlatilag az angol iroda egyetlen „egész emberét” nem kényszerült Magyarországra küldeni a tulajdonváltás előkészítésére, bagóért megvette a TRÖSZT szakemberei közül sokat és a Duna partján a XIII. kerületben az alumínium ház egyes hivatalnokait.

Összesen 1.25 milliárd USD kevert tőke töke került az országba a villamos művek ellenében. A kevert tőke összetételére jellemző, hogy például Németország viszonylatában német állami cégek részvényesi német nyugdíjasok kisbefektetők.

Volt kivétel is, amelyet a magyar sajtó privatizációnak keresztelt el.

Például az ÉDÁSZ eladása.

Az ÉDÁSZ –t valójában a francia állami villamos művek kezébe került, mégpedig a következő trükkel:

Négy Marakóban ténykedő francia villamos művek alkalmazásában álló igazgató (beduin) vette meg az ÉDÁSZ –t, a háttértben a francia villamos művek garanciájával. ÉDÁSZ továbbadást nem folytatjuk a történet önmagában is elégséges ahhoz, hogy a folyamatot támogatók húsz évet kapjanak az elmúlt húsz évért. (Kos)

WordPress Plugin Share Bookmark Email