Civil Európa
az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról
2010. május 14. – 9. évfolyam 12. szám

A. Hírek
B. Program
C. Pályázat
D. Forrás
E. A hírlevélről

****************************** 

********************************
Ajánlja fel 1%-át az Európa Ház Egyesületnek, mellyel
a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó társadalmi programokat támogat!
Adószám: 19020927-2-41
**************************************************************

A. Hírek

EURÓPAI CIVIL NAPOK MALAGÁBAN

A közös európaiság kiteljesedéséhez még kellenek hozzávalók, a közös identitáshoz szemléletváltás kell. A spanyol EU-elnökséghez kapcsolódó központi civil rendezvényt tartottak Malagában.

Az EU-tagállamok félévenként töltik be az Európai Unió soros elnöki tisztét, melyhez kapcsolódóan nemzetközi civil tanácskozást is rendszeresen tartanak az adott félévet elnöklő országban. A Belgiummal és Magyarországgal közös elnökségi trióban szereplő Spanyolország EU-elnöksége mostanra, 2010 első felére esik, ezzel összhangban szerveztek összeurópai civil konferenciát Spanyolország déli tengerpartján Malagában 2010. május 7-9. között.

A malaga-i megyeháza konferenciaközpontjába tizenhárom szervezet összefogásában és a Fundación Cives oktatási alapítvány vezetésével szervezett európai konferencián 600 résztvevője közül mintegy 250 érkezett valamelyik másik EU-tagországból és a plenáris ülés mellett összesen tizenkét szekcióülésben tárgyalta a konferencia fő témájául szolgáló szociális ügyek és az európai állampolgárság kérdéseit.

Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter a civil tanácskozást megnyitó beszédében elmondta: az európai nemzetek összefogását előmozdító Schuman-nyilatkozatról megemlékező Európa Nap 60. évfordulója előtt az Európai Unió akkor jár el helyesen, ha – utalva a görög pénzügyi helyzetre – válságban is egységet mutat és kiáll az egységes Európa mellett. Szerinte ebben van az Európai Unió igaz ereje. Az EU-tagállamok közötti szoros együttműködés azért is fontos, hogy a jövő Európája ne csak a múltat bemutató múzeum, hanem a globális világban versenyképes térség legyen.

Diego López Garrido spanyol Európa-ügyi államtitkár az Európával foglalkozó politikusok jelenlegi egyik legnépszerűbb témájáról szólt. Az Európai Polgári Kezdeményezés azért kedves a döntéshozók számára, mert az Európai Unió és az állampolgárok közötti távolság (szakadék) csökkentése (áthidalása) témakörben ez, a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új jogintézmény az a fejlemény, amely az egyik konkrét megoldás lehet annak életbe lépése után az európai politika társadalmi befolyásolására. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy népszerűsége az európai színtéren vetekszik a Nemzeti Civil Alapprogrammal idehaza (ez utóbbi a meghirdetett témától függetlenül folyamatos témája a hazai civil rendezvényeknek). Garrido szerint a polgári kezdeményezés azért fontos, mert végre felcsillan a lehetőség, hogy európai szinten európai ügyekről folyjék az állampolgárok által kezdeményezett vita, ami önmagában örömteli, tekintve például az európai parlamenti választásokat, ahol folyamatosan a hazai témák teszik a választást az adott tagország kormánya elleni népszavazássá. Hozzátette: az állampolgárok hozzájárulására és aktivitására szükség van, helyettük a politika nem fogja/tudja elvégezni a munkát.

Josep Borrell, az Európai Parlament korábbi elnöke (2004-2007) szerint a politika társadalmasítása, a széles néprétegek aktív közéleti szerepvállalása társadalmi kérdésekben eddig finoman fogalmazva sem volt sikertörténet európai szinten (tegyük hozzá nemzeti szinten sem). Ahhoz szükséges lenne egy közös európai identitás, ugyanis csak közös értékek mentén lehet valamilyen kérdésben egységes álláspontot képviselni. Borrell szerint azonban a közös értékek beazonosítása nehézkesen megy a különböző nemzetek eltérő történelme és kulturális öröksége miatt.

A rendezvényen magyar civil képviselők is részt vettek, így annak az EU2011 Civil Munkabizottságnak a képviseletében, amely többek között a spanyolországi tapasztalatokkal felvértezve kész egy hasonló jellegű rendezvényt szervezni Budapesten pont egy év múlva, 2011. május 7-9. között.

A sokszínű és témájú hozzászólásokban nem kapott különleges hangsúlyt az ún. trió elnökség (Spanyolország Belgiummal és Magyarországgal alkot EU-elnökségi triót másfél évig), ugyanis egyáltalán nem esett szó arról, hogy a három ország együttműködve hajtja végre az elnökségi feladatokat.

Ez alól volt üdítő kivétel a magyar civilek szereplése, akik azt az álláspontot képviselték, hogy ma is vannak olyan intézmények és eszközök, amelyek alkalmasak a nagyobb társadalmi részvétel előmozdítására az európai ügyekbe. Ezért az új struktúrák és intézmények kialakítása mellett a meglévők kihasználását is hangsúlyt kell fektetni. A tervek szerint a Magyarországon 2011 májusában rendezett európai civil napok egyik fő gondolata a helyi és az európai szintek összehangolásának gondolata lesz.

A konferencia kiállítói standjain mutatkozott be a spanyol-belga-magyar trió elnökséghez kapcsolódó, a spanyol Fundación ONCE, a belga Pour la Solidarité és a magyar Európa Ház civil együttműködésében létrejött “Triplet” elnevezésű projekt, melynek során a három ország civil társadalmát és a civil szervezetek európai uniós, az EU-elnökségekhez kapcsolódó tevékenységét mutatják be három kötet formájában. A spanyol könyv nyilvános bemutatójára a malagai konferencián került sor.

A konferencián öntötték végleges formába azokat a szociális kérdésekkel foglalkozó és az európai döntéshozóknak megfogalmazott felhívást, melyhez magyar civil szervezetek is hozzájárultak egy európai uniós projekt keretében (http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1788).

A konferencia honlapja:
http://www.jornadascivicaseuropeas2010.com/

Az EU2011 Civil Munkabizottság honlapja:
http://www.eucivil2011.hu

Tekintse meg képeinket: http://www.eucivil.hu/news.php

2014-BEN UMEA ÉS RIGA

Az Európai Tanács 2010. május 11-én döntött arról, hogy 2014-ben a észak-svédországi Umea (ejtsd Ümeo) és a lett főváros Riga lesz Európa kulturális fővárosa.
Az európai kulturális fővárosokról egy európai tanácsi határozat szól (OJ L 304/2006), ami 2019-ig sorolja fel a kulturális fővárosokat adó országok listáját, a kandidáló városokat egy meghatározott eljárásrend, többek között egy nemzeti és európai szakértőkből álló bizottság ajánlása alapján választják ki, melynek végső állomása az európai tanácsi döntés.
Idén Pécs, Essen (és a Ruhr-vidék) és Isztambul viseli az Európa kulturális fővárosa címet.

Umea honlapja: http://www.umea2014.se/
Riga honlapja: http://www.riga2014.org/
Pécs honlapja: www.pecs 2010.hu

A NUKLEÁRIS ÓRA TOVÁBBRA IS KETYEG

Új fegyverzetkorlátozási szerződést írt alá Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő írt alá 2010. április 8-án Prágában. A START III szerződés stratégiai támadófegyverekre vonatkozik, mely mindenkit érint, ha akarjuk, ha nem. A kérdéskörről a Magyar Békeszövetség szervezett tájékoztatót 2010. május 6-án Iklódy Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára részvételével.

1991 és 2002 után a harmadik START megállapodást írták alá a világ nukleáris fegyverarzenálját 95%-ban birtokló két ország, az Egyesült Államok és Oroszország vezetői. A START III megállapodás értelmében a felek fejenként 1550-ben maximálják a nukleáris robbanófejek számát, ami mintegy 30%-os csökkentést jelent hét év alatt. Ez orosz oldalon jelent kisebb mértékű csökkenést, mivel az amerikai félnek van több, a megállapodás hatálya alá eső katonai eszköze. A megállapodás nem csak a robbanófejek számát, hanem az azokat hordozó eszközök (szárazföldi kilövőállások, stratégiai nehézbombázó repülőgépek, nukleáris tengeralattjárók) számát is korlátozza 800-800-ban. Hagyományos fegyverzete az Egyesült Államok jóval többel rendelkezik Oroszországnál, minden bizonnyal ez is közrejátszott a megállapodás aláírásában – mondta Iklódy. A megállapodás a két ország ratifikációja után lép életbe, amelyre még nem került sor.

Ez a fontos, a békét és a teljes nukleáris leszerelést támogató társadalmi igény felé tett újabb lépés azonban korántsem jelenti a nukleáris energia katonai célú felhasználásának végét. Ugyanis a világpolitikában a nukleáris fegyver továbbra is hatalompolitikai eszköz. Ma a világ inkább fél a terrorizmus veszélyétől, mint attól, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező országok bevetnék atombombáikat. Ezzel együtt növekszik az atomhatalmak száma. Az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael rendelkezik nukleáris fegyverrel; most leginkább Iránra figyel a világ, mivel egyre bizonyosabbá válik, hogy nem békés célokra akarja használni az atomenergiát. Ez az egyik legkomolyabb biztonsági fenyegetést jelenti többek között azért, mert a nukleáris katonai képesség iráni kifejlesztése könnyen egy új fegyverkezési versenyhez vezethet. Itt nem csak Izrael ellenállásáról és egy esetleges Irán elleni katonai beavatkozás van szó, hanem arról, hogy Szaúd-Arábia és Törökország már bejelentették: amennyiben lesz iráni atom, akkor saját maguk is atomhatalommá kívánnak válni. Ez azonban a közel-keleti helyzet destabilizációját is jelenti, tette hozzá Iklódy, amelynek a régión túlmutató hatásai is vannak. Például elszabadulhatnak az energiaárak, hiszen a térség nagymértékben járul hozzá a világ kőolajszükségleteinek kielégítéséhez, aminek közvetlen hatása van Magyarországra is.
A “nyugati” világ az Egyesült Államok vezérletével ezért mindenképpen meg akarja akadályozni – elsősorban az ENSZ-ben elfogadott Irán elleni szankciók formájában – az iráni atomfegyverkezést, mert kifejlesztése után azt visszacsinálni együttműködés híján szinte lehetetlen.

A nukleáris fegyverkezést az atombomba megalkotása és Hirosima és Nagasaki 1945-ös bevetése óta követelő társadalmi mozgalmak, civil szervezetek követelésével egybecseng az a Globális zéró (Global Zero), ami a teljes nukleáris leszerelés hosszú távú terve, mely 2025-ig 90%-al csökkentené az atomfegyverek számát. A magasan dúsított urániumos kását azonban nem eszik olyan forrón. Iklódy szerint a teljes nukleáris leszerelés már csak azért sem reális felvetés kormányzati szinten (rövidtávon semmiképp), mert az érintett országok, így Oroszország (nagy)hatalmi státuszának meg és fenntartásában jelen pillanatban túl jelentős tényező a nukleáris arzenál.

A világ biztonságpolitikai kérdései azonban a Start megállapodáson túlmutatnak. A globális kihívások között elsők között szerepel a terrorizmus kérdése, az Egyesült Államok által felállítani kívánt rakétavédelmi rendszer ügye (ezt az oroszok a Start-megállapodás részévé kívánták tenni, sikertelenül) vagy a NATO szerepének újraértékelése. Ez utóbbit szolgálja a NATO-stratégia napirenden lévő felülvizsgálata (lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1665), amit többek között azt hivatott eldönteni, hogy a külső támadás esetén a kölcsönös katonai segítségnyújtást garantáló 5. cikkely előírásain túl kíván-e és ha igen milyen szerepet a szervezet betölteni.

A konzultáció alkalmat adott a hatvanöt éve véget ért második világháborúról való megemlékezésre is. A Magyar Békeszövetség elnöke, Prof. Köteles György szavai arra hívták föl a figyelmet, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a háborús élmények átadására a fiatal generációk számára. Erre közvetlenül csak addig van lehetőség, amíg a direkt élményekkel rendelkezők életben vannak, hiszen az 1945-ben véget ért világháborút megért emberek mindegyike már idős korban van.

B. Program

AZ EURÓPAI UNIÓS DÖNTÉSHOZATAL ÉS A CIVIL MONITORING
szakmai rendezvény

Nyitottság és átláthatóság: két szempont és megközelítés, mely általános vélekedés szerint jellemzője kell legyen az európai uniós döntéshozatali munkának. Ez feltételezi az állampolgári vélemények “becsatornázását” már a döntések előkészítése során, majd a nyomon követést, vagyis annak szemrevételezését, hogy mi és hogyan valósult meg a sokszor magasztosnak tűnő megfogalmazásokból. Ezekről a kérdésekről folytatnak párbeszédet Szekszárdon civil szervezetek képviselői 2010. május 17-én.

A résztvevők aktív közreműködésére számítva a nap folyamán három konkrét kérdést vitatnak meg:
1. az Európai Állampolgári Kezdeményezést (hogyan és miért gyűjtsünk össze az EU-tagállamokban 1 millió aláírást);
2. a 2011-es magyar EU-elnökséget és abban a civil részvételt (figyelembe véve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalását);
3. lehetséges civil hozzájárulás egy európai uniós Duna-stratégia kialakításához.

A rendezvényt a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatja. Szervező az Európa Ház.

EGYENLÍTŐ BAZÁR
Hogy mindenki kiteljesíthesse önmagát!

Az Egyenlítő Bazár – Esélyegyenlőségi Szakmai Napok 2010. május 12-től 15-ig négy napon át várja az esélyegyenlőség iránt elkötelezetteket, “hogy mindenki képességei szerint maximálisan kiteljesíthesse önmagát!” A Bazár találkahely azoknak, akik társat keresnek projektjeikhez, akik kíváncsiak a szakmabeliekre, a hasonló területen dolgozó szervezetekre, s akik hisznek benne, hogy tanulhatunk egymástól. Önkéntesek és fogadó szervezetek randevúja, a segítő szakmákra készülő diákok gyakorlatszerzési- és állásbörzéje, s nem utolsósorban fontos lépés az e területen dolgozó szervezetek integrált fellépésének lehetősége felé.

Az Egyenlítő Bazár négy napon át több mint 40 programmal jelentkezik: workshopok, előadások, beszélgetések, filmek és meghökkentő színházi előadások között válogathat, aki eljön.

A négy nap négy témakör köré szerveződik: az első napon az iskolai esélyegyenlőségről – romákról, fogyatékkal élő diákokról, kicsit vagy nagyon problémás tanulókról és a velük való pedagógiai munkáról lesz szó. A második napon szóba kerül mindaz, amiről kínos beszélni. Harmadnap arról, mit ír az újság, mit mond a tévé, ha mond valamit azokról, akik segítségre szorulnak. Az utolsó napon az alkotás erejéről, a művészetről, az alkotásterápiáról esik szó.

A Szervező és a résztvevő szervezetek minden érdeklődőt szeretettel várnak az Egyenlítő Bazárra, hogy minél többen találkozzunk az esélyegyenlőség jegyében! A workshopokra érdemes előre helyet foglalni, mert a résztvevők létszáma korlátozott! Cím: Erzsébetvárosi Közösségi Ház (VII. ker. Wesselényi u. 17).

http://www.eselykert.hu

C. Pályázat

FŐVÁROSI CIVIL PÁLYÁZATOK
A Főpolgármesteri Hivatal által kiírt pályázatok

Fővárosi Közgyűlés Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottsága pályázatot ír ki fővárosi székhellyel rendelkező, tevékenységüket döntően Budapesten kifejtő, a kisebbségi és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének megteremtéséért tevékenykedő társadalmi és civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, egyházi szervezetek részére.
Ebben a kiírásban a keretösszeg 29 millió 872 ezer forint, egy szervezet legfeljebb 300 ezer forint támogatást igényelhet.

A Fővárosi Közgyűlés Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottsága pályázatot ír ki civil szervezetek – (magán)alapítványok és egyesületek – számára. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a civil szervezetek társadalmi- közösségi-közjóléti célokat szolgáló programjainak, projektjeinek, kezdeményezéseinek a megvalósításához.
Ebben a kiírásban a keretösszeg 47 millió 372 ezer forint, egy szervezet legfeljebb 500 ezer forint támogatást igényelhet.

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=aktualis_palyazatok#A2

D. Forrás

EBBŐL A BESZÁMOLÓBÓL NEM HIÁNYOZHATNAK A CIVIL PARTNEREK

Kétévente civil cselekvési tervet, évente az abban foglaltak megvalósulásáról beszámoló kell készíteniük a minisztériumoknak. Ezt írja elő az 1065/2007. számú kormányhatározat. A Külügyminisztérium a 2009. május 1. – 2010. május 1. közötti időszakról adott számot jelentésében.

A 19 oldalas dokumentum kiemelten foglalkozik a 2011-es magyar EU-elnökséget civil oldalról előkészítő, az Európa Ház koordinálásával munkáját végző EU2011 Civil Munkabizottsággal való kapcsolattal, így a 2010. január 22-én a Külügyminisztériummal partnerségben szervezett, neves nemzetközi előadókat felvonultató parlamenti konferenciával, illetve a munkabizottság keretein belül működő négy civil munkabizottság munkájával.

Beszámoló a Külügyminisztérium ágazati civil cselekvési tervének végrehajtásáról a 2009-2010-es időszakra:
http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/3F72CE3E-EE8C-4F0F-AAE7-3608C631EB40/0/beszamolo_2010.pdf

Az EU2011 Civil Munkabizottság honlapja:
http://www.eucivil2011.hu

E. A hírlevélről
A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról.

Szerkesztőség:
Civil Európa Hírlevél/Európa Ház
P: 1395 Budapest 62., Pf. 113.
T: (1) 356-8440, F: (1) 356-8499
E: info@eucivil.hu, I: http://www.eucivil.hu

A hírlevél megjelenését a Nemzeti Civil Alapprogram, a Szerencsejáték Zrt. és a Kovács Alapítvány támogatja. Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az info@eucivil.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: www.eucivil.hu. A Civil Európa Hírlevél 9. évfolyam 12. számát 8539 előfizetőnek küldjük. Fel- és leiratkozás: info@eucivil.hu

WordPress Plugin Share Bookmark Email