Mi lesz az Európai Duna Régió Stratégiában? Kérdések, egyelőre válaszok nélkül!

Kedves Kollégák!
Tájékoztatásul, mellékelten küldöm a “Le Monde – Diplomatique” 2010.12.05-i, magyar nyelvű számában, Beliczay Erzsébet tollából származó – az Európai Duna Régió Stratégiával / EDRS foglalkozó – írást.
A cikkben foglaltak – néhány tényszerű, és egy-két vitatható, irreális megállapításon (pl. a “hajók igazítása a folyóhoz!?” Lásd: Duna-Majna-Rajna nemzetközi, transznacionális víziúthálózat meglévő hajózsilipjeinek egységes paraméterei!) kivül – szinte csak kérdéseket, problémákat vetnek fel, amelyekre az elmúlt kb. 2 év alatt megtartott számtalan nemzetközi és hazai kongresszus, konferencia, “Duna Csúcs” után sincs válasz! 
Az egyetlen konkrétum a “3 No/Nem!“, amely arra vonatkozik, hogy az EU szándéka szerint az EDRS előkészítésére és megvalósítására, “se pénz, se paripa, se fegyver” nem lesz! (Se külön pénzügyi forrás, se külön intézmény-rendszer, se külön jogi szabályozás! Kezdetnek nem rossz, különösképpen ha valaki ismeri a Duna-menti országok közötti jelentős fejlettségbeli különbségeket, és érzékeli a “Nyugat-Keleti lejtőt”!)
A 2010-2011. évi EU Trió/Trojka elnökség (Spanyolország, Belgium, Magyarország) eddigi eredményeivel és problémáival korábbi irásainkban már foglalkoztunk, a spanyol, a belga és a magyar EU-ügyekért felelős államtitkároknak feltett korábbi kérdéseink ma is aktuálisak (lásd: korábbi videófelvételeink, irásaink a www.realzoldek.hu honlapon! Spanyolország gazdasági-, pénzügyi csőd szélén “villanyautó-program“-ot hirdetett, Belgiumnak nincs kormánya, a “flamand-vallon” kérdést évtizedek óta nem tudja megoldani, eközben a Koppenhágában a COP15-ön csúfosan megbukott “Klímaváltozás” ügyét tűzte a zászlajára, nem sok sikerrel! Lásd: Mexikó / Cancun), egyre több elintézetlen téma kerül át a magyar stáb – azóta teljesen kicserélődött – asztalára (Hol van Balázs Péter, Kiss Tibor, Iván Gábor és a stáb?), de a kérdéseink sajnos még aktuálisak, ezért változatlanok!
Beliczay Erzsébet mellékelt cikke – tőlünk függetlenül – zömében, ugyanarról szól!
A 2011. évi soros magyar EU-elnökség előzetes napirendjén kiemelt napirendként szerepel az EDRS megtárgyalása, amely Magyarország számára elvileg, egy – 13-14 évig vissza nem térő – nagy lehetőséget jelent!
Csak remélni tudjuk, hogy Magyarország nem marad a “kihasználatlan lehetőségek országa“!
A korábbi magyar kormányok a Duna és a Tisza komplex kérdéskörével csak a szavak, a “deklarációk”, a “szlogenek” szintjén foglalkoztak (Lásd: ÚMFT 2017-2013. “Duna Komplex Program”, “Tisza Komplex Program”, a “Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT”, Európai Területi Együttműködési Operatív Program / ETEOP, stb. hol van?, hogy a korábbi, “Alföld Program”-ról, a “Tisza Terv”-ről már ne is beszéljek!), amelyeket konkrét tettek nem követtek! (Ha csak az Országgyűlés által korábban hozott, témára vonatkozó törvény módosítását, vagy annak hatályon kivül helyezését, nem tekintjük annak!).
A 2010. évi választások után létrejött, új Országgyűlés és a második Orbán Kormány ilyen előzmények után kezdhette meg működését, amelyet még az Észak-Magyarországi árvíz, belvíz, majd az Ajkai vörös-iszap tragédia is nehezített, és a belvízzel elöntött területek naponta tovább növekvő mértéke, még a napokban is, tovább nehezít!
Egyúttal azonban rávilágított – az éghajlatváltozással is összefüggésben – a hazai vízgazdálkodás, árvízvédelem, természet-, és környezetvédelem évtizedek óta felgyülemlett problémáira, és a szemlélet-, paradigma-/paradogma-váltás, valamint az integrált, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, komplex fejlesztés, és finanszírozás (EU + hazai társfinanszírozás, fokozott állami szerepvállalással), és a többcélú hasznosítás szükségességére is.
Azért ne feledkezzünk meg eközben a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásáról, a Paksi Atomerőmű korszerűsítéséről és bővítéséről sem!
Hol van a “Klíma-stratégia“, az “Árvíz-stratégia“, az “Aszály-stratégia“, az “Energia-stratégia“, stb.? (És az ezek közötti összhang?)
A Duna-stratégia kidolgozásának szükségességét valójában, Románia és Ausztria vetette fel, amelyet a Baden-Württembergi Tartomány, majd az Európai Unió is felkarolt!
Magyarország ugyan gyorsan csatlakozott a kezdeményezéshez, de elejétől fogva a többi Duna-menti ország által képviselt, józan, reális állásponttal szemben, prioritásként – az EU Víz Keretirányelvét / VKI félreértelmezve – csak az “ívó/vízkészlet-védelem“, az egyoldalú “környezet-, és természetvédelem” szempontjait hangsúlyozta, figyelembe nem véve az “erősen módosított víztestek“-re (Duna, Tisza, Dráva, Rába, stb.) vonatkozó előírásokat, ill. eltérő feltételeket. (ebben az esetben a “Jó ökológiai potenciál” elérése a cél!). Az EU-VKI ugyanis kiterjed a vízenergiára és a hajózásra is! (lásd: mellékelt dokumentumok címlapjai)
Az árvíz-, és belvíz-, valamint az aszály elleni védelem, a hajózás, a vízenergia többcélú hasznosítása, a kapcsolódó, terület-, vidék-, mezőgazdaság-, vízi-, vízparti-, kulturális-örökség-turizmus fejlesztése háttérbe szorult! (Víz-visszatartás, tározás, vízkormányzás, EuroVelo 6. sz. Duna-menti Kerékpárút-hálózat, Magyar Limesút / Ripa Pannonica, Nemzetközi Duna Túrák / TID, mezőgazdasági öntözés, stb.?)
A cikkből néhány, alapvető konkrétum, ill. megállapítás sajnos kimaradt!
Csak néhány a sok közül:
– a “Stakeholder Konferenciák” sorozatán elhangzott – a magyar hivatalos állásponttól eltérő – véleményekről, javaslatokról a hazai média nagyrészt hallgatott, a hivatalos közleményekben szinte meg sem jelent! Mi is csak az internet jóvoltából tudtunk tájékoztatást adni – szűk körben – a legfontosabbakról a téma iránt érdeklődők részére.
– a hivatalos magyar álláspont kialakításánál a Külügyminisztérium a szakmai és civil szervezetek észrevételeit, javaslatait korábban nem vette, ill. még most sem veszi figyelembe! A magyar közlekedéspolitikában a hajózás, vízi-közlekedés/szállítás még mindig nem számít valójában “környezetbarát”-nak, a magyar energiapolitikában a vízenergia még mindig nem számít “megújuló”-nak! (Az MTA “Megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentuma és Pálinkás József, az MTA elnöke ellen, a hivatalos sajtótájékoztató után, azonnal megindult a volt “Duna Kör” utódszervezetei képviselőinek nemtelen támadása!)
– a Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának javítására vonatkozó tervezési megbízást, a duzzasztásos, vízlépcső-építéses megoldás vizsgálatának kizárásával adta ki a korábbi Kormány, amelyet a mai napig a “Nemzeti Összefogás és Konzultáció Kormánya” sem módosított! Ilyen körülmények között, még az összehasonlító, műszaki-, gazdasági-, gazdaságossági-, ökológiai tanulmányok sem készülhettek, ill. készülhetnek el! (Amelyre vonatkozóan az EU-VKI előírásai alapján az OVGT-nek és az SKV-nak ki kellett volna terjednie!) A magyar Duna-stratégia akkor miről fog szólni? A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság itéletének közös – magyar-szlovák – végrehajtása, Magyarország Dunával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése meddig várat még magára?
Az Európai Bizottságnak, ill. a EU Regionális Politikai Főigazgatóságának 2010.12.08-ig kell – ilyen előzmények, és előkészítés után –  kell az Európai Duna Régió Stratégiát / EDRS-t véglegesíteni!
Kiváncsian várjuk a fejleményeket, de főleg a konkrétumokat, mert a koncepciókkal, stratégiákkal már “tele van a padlás”!
Baráti üdvözlettel:

—
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

WordPress Plugin Share Bookmark Email

Küldés/Megosztás