Civil Európa
az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról
2010. december 23. – 9. évfolyam 27. szám

A. Hírek
B. EU2011 magyar civil esemény
C. Könyv
D. Forrás
E. A hírlevélről

******************************

**********
Békés karácsonyi ünnepeket és
boldog új évet kívánunk minden Olvasónak!
Európa Ház
****************************************


A. Hírek

SZERÉNY, EURÓPAI, HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES: A BELGA EU-ELNÖKSÉG JELLEMZŐI
Tájékoztató az Európa Ház Villanófényben programsorozatának első eseményéről

A közelgő magyar EU-elnökség előtt érdemes tájékozódni a többi tagország tapasztalatairól: Belgium 2010 második félévében tizenkettedik alkalommal tölti be a soros eu-elnöki tisztet. Tapasztalataikról Pierre Labouverie, Belgium magyarországi nagykövete számolt be civil szervezeti képviselőknek az Európa Ház szervezésében 2010. december 21-én Budapesten.

A 2009 decemberében szervezett, a svéd EU-elnökségről szóló nagykövetségi visszatekintő után (lásd: A svéd EU-elnökség tapasztalatai: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1688) ismét tájékoztatót szervezett az Európa Ház civil szervezetek számára, immár a most zajló és tíz nap múlva véget érő belga EU-elnökségről.

Pierre Labouverie, Belgium budapesti nagykövete beszámolójában kiemelte: az EU-elnökséget úgy kell felfogni, mint az Európai Unió irányítási rendszerének egyik fontos, de nem egyetlen elemét. Az európai uniós politika formálásában Labouverie öt főszereplőt nevezett meg: az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács állandó elnöke (Herman Van Rompuy) és az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (Catherine Ashton) mellett a soros EU-elnökség fontos feladata az európai politikák formálása és összefogása.
Az elnökség feladata, hogy olyan, az európai uniós közösség számára fontos témákat tárgyaljon és vigyen előrébb, melyeknek van megfelelő, leginkább az Európai Bizottság által kezdeményezett alapja. Ezért nem javallt olyan nemzeti szinten fontos, de európai szinten kényes kérdések önkényes felvetése, mint például a kisebbségek helyzetét egységes európai szabályozással rendezni kívánó, a konferencián kérdésként elhangzott felvetés. Ellentétben a magyar EU-elnökség egyik kiemelt témájaként kezelt roma kérdés európai dimenziójával, aminek egy európai bizottsági dokumentum adja meg a kellő európai megalapozottságot.

Az EU-elnökség vitelével kapcsolatos nemzeti megközelítésről Labouverie elmondta, hogy az említett európai dimenzió szem előtt tartása mellett a hatékonyságra és eredményességre hangsúlyt fektetve értékelhetik egy ország EU-elnökségét sikeresnek. Hozzátette: ilyen eredménynek számít, hogy a felvételüket kérő országok közül Montenegró 2010 decemberében hivatalos tagjelöltté vált, illetve a közös európai menekült-politika és szabályozás felé tett lépések a belga EU-elnökség alatt. Ez utóbbi, a svéd EU-elnökség alatt kezdeményezett és Stockholmra keresztelt program hangsúlyos elemként szerepel a magyar EU-elnökség napirendjén is (Ahány hely, annyi prioritás: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1897).

A belgák tizenkettedik EU-elnökségük alkalmából azzal az újítással éltek, hogy a programalkotásba előzetes bevonták a civil szervezeti szereplőket. A tematikus és miniszterek elnökletével (Belgiumnak folyamatos kormányválsággal küszködik, de minisztereik vannak) megszervezett ún. nemzeti tanácsadó testületek célja az volt, hogy alkalmat teremtsenek a civil társadalom szereplői számára véleményük kifejtésére arról, hogy mit várnak a kormánytól az EU-elnökség alatt. Az ilyen típusú részvétel biztosítása önmagában jelentős fejlemény, de a javaslatok figyelembe vételén még van mit javítani (lásd: Spanyol-belga-magyar civil állásfoglalás az EU-elnökségről: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1894). A civil társadalom jelentőségének növekedése az uniós jogszabályokban is tetten érhető. Ezek közül is kiemelkedik az Európai polgári kezdeményezés új jogintézménye, értékelt Labouverie (erről lásd külön cikkünket).

Labouverie tájékoztatása szerint fontos szempont volt, hogy a hivatalos EU-ülések mentén a társadalom szélesebb rétegei kapcsolódjanak be az elnökségi munkába. Így a 8. EU-Ázsia (2010. október 4-5.) csúcstalálkozó mellett kapcsolódó szakszervezeti és üzleti találkozókat szerveztek. Ez az esemény volt a belga EU-elnökség 500 hivatalos rendezvénye közül a logisztikai szempontból legösszetettebb, ugyanis 48 állam- és kormányfő programját kellett összehangolni. A belga EU-elnökség alatt szervezték meg a 3. EU-Afrika csúcstalálkozót is Líbiában 2010. november 29-30-án, amelyhez szintén kapcsolódtak civil társadalmi és az üzleti szektor számára kínált programok.

Labouverie szerint az európai, hatékony és eredményes EU-elnökség negyedik összetevője minden bizonnyal a megfelelő hozzáállás, ugyanis az EU-elnökség vitelében gyakorolt szerénységgel minden bizonnyal gyorsabban lehet célt elérni az Európai Unióban.

A cikk képei az interneten: http://www.eucivil.hu/news.php

Kapcsolódó cikk:
HASZNOSÍTANDÓK: A svéd EU-elnökség tapasztalatai
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1688

DIPLOMÁCIA A GLOBALIZÁLT VILÁGBAN
Erdős André tájékoztatója civil szervezeteknek

Kérdés: Ön itt a mongol nagykövet? Válasz: Úgy nézek én ki? A new yorki ENSZ-székházban egy kékruhás ENSZ-őr és Magyarország egykori ENSZ-nagykövete között lezajlott beszélgetés nem csak az emberek eltérő világképét ábrázolja, de rámutat arra, amit jó ha mindenki tud: Magyarországnak kis országként kell megtalálnia helyét a globalizált világban. A CIVICUS Európa Alapítvány budapesti rendezvényének vendége Erdős André nagykövet volt 2010. december 17-én.

Magyarország számára a világ nem Sopronban kezdődik, és nem Battonyánál ér véget, sőt, a nap sem nálunk kel és nem is nálunk nyugszik, fogalmaz sommásan Erdős, ami a globalizáció előretörésével csak még nyilvánvalóbbá vált. Ez azt is jelenti, hogy a világ magyarok számára kevésbé ismert tájának történései ugyanúgy közvetlen hatással vannak ránk, mintha Európában vagy éppen Magyarországon történtek volna. Ennek a folyamatnak a mindennapi életben hasznosított eszközei az internettől a mobiltelefonig ma már jelentős mértékben átszövik az átlagemberek mindennapjait, de megváltoztatta a diplomácia világát is. A diplomata ma már nem írógépen fogalmazza a jelentését hazulra, keze ügyében nincs stencilgép sem és nem kell perceket várnia a telefonközpontos kapcsolására, ha telefonálni akar. Ellenben rendelkezésére állnak a modern technika eszközei.

A modern technológiák alkalmazás természetes folyamat az ENSZ-ben is, amely 192 tagországával a világ legszerteágazóbb kormányközi szervezete. De a szervezet figyelemmel van a társadalmi folyamatokra is. Ez utóbbi bizonyítéka, hogy Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár egy nemzetközi civil szervezetek képviselőiből (többek között a rendezvényt szervező CIVICUS anyaszervezetének akkori főtitkárából) álló tanácsadó testületet is létrehozott, amelynek feladata az volt, hogy civil társadalmi szempontokat jelenítsen meg az ENSZ döntéshozatalában. Ezzel együtt az ENSZ kormányközi jellegét és mandátumát nem váltják fel a civilek.

Magyarország ENSZ-nagyköveteként Erdős André többször lehetett a világ sorsfordító eseményeinek közelében. Például amikor Magyarország a minket a második világháború óta legközvetlenebbül érintő fegyveres konfliktus, a délszláv polgárháború idején az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja volt (a testületnek öt állandó tag mellett tíz nem állandó tagja van, ez utóbbiak egyike volt Magyarország 1992-1993-ban). Erdős szerint a fegyveres konfliktus megakadályozásának sikertelensége abból is adódott, hogy a kétpólusú világrend felbomlásával a világ vezető hatalmainak nem állt érdekében Jugoszlávia feltétlen egybentartása, és a testületben részt vevő országok rosszul mérték föl az etnikai alapú feszültségek mértékét. Így a nagyhatalmak csak 1995-ben léptek és született meg a háború első szakaszát lezáró daytoni békeszerződés. (Magyarország ismét pályázik a Biztonsági Tanács nem állandó tagságára 2012-2013-ban.)
Erdős harmadik ENSZ-kiküldetése alkalmából is az események központjában találta magát, ugyanis 2001. szeptember 11-i new yorki ikertornyok elleni terrortámadáskor is a városban volt az állomáshelye. A támadás után az utcán készített személyes videóiról a Duna Televízió adott összefoglalót néhány éve.

A nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás és érdekérvényesítés egyik legfontosabb hozzávalója a megfelelő kommunikáció. A mások számára érthetően és értelmezhetően megfogalmazott üzenetek jelentőségét nem lehet alulértékelni, legyen szó az ENSZ-ről vagy Magyarország EU-elnökségéről vélekedett Erdős. Ehhez viszont nyelvet, nyelveket kell beszélni, amiben mi, magyarok az Európai Unió tagországai között legutolsók vagyunk az Eurostat felmérése szerint.

A cikk képei az interneten: http://www.eucivil.hu/news.php

http://www.civicusineurope.org

JOGSZABÁLY KAPUJÁBAN
Az Európai Parlament és az Európai Tanács döntése az Európai polgári kezdeményezésről

Lassan révbe ér az Európai polgári kezdeményes új, a Lisszaboni Szerződés alapján létrejövő intézménye. A róla szóló jogszabályt az Európai Tanács heteken belül formálisan is kihirdetheti, a tagállamoknak egy évük lesz az aláírásgyűjtés nemzeti szabályait lefektetni. Az 1 millió európai uniós állampolgár támogatását élvező kezdeményezéssel a tervek szerint 2012-től lehet élni.

Az Európai polgári kezdeményezést joggal nevezhetjük a Lisszaboni Szerződés civil szempontból egyik legfontosabb fejleményének. A kezdeményezés célja, hogy egy millió európai uniós állampolgár valamely, az Európai Unió hatáskörébe tartozó ügyben jogszabály-kezdeményezéssel élhessen az Európai Bizottság felé, napirendre véve többek között a civil társadalom számára fontos ügyeket. Az egy éve tartó egyeztetések után, melynek részeként széleskörű társadalmi konzultációkat szervezett az Európai Bizottság, most az Európai Parlament és az Európai Tanács is döntött a kezdeményezésről.

Az Európai Parlament 2010. december 15-i plenáris ülésén 628 igen, 15 nem és 24 tartózkodó szavazattal jóváhagyta az Európai polgári kezdeményezésről szóló javaslatot, amit előző nap az Európai Tanács is elfogadott. Magyar vonatkozása is van az európai parlamenti döntésnek, mert az előterjesztés egyik jelentéstevője Gurmai Zita európai parlamenti képviselő volt.

Az elfogadott szabályozás némiképp könnyíti az eredeti, az Európai Bizottság által megfogalmazott tervezetet. Így az EU-tagországok negyedéből, jelenleg minimum hét országból, kell egy adott kezdeményezéshez aláírást gyűjteni. A korábbi elképzelés egyharmad és kilenc ország volt. A civil szervezetek ennél is könnyebb feltételeket szerettek volna kiharcolni és a minimális tagországok számát 20%-ban meghatározni (erről bővebben itt: http://www.citizens-initiative.eu/). Meghatározták az egy országból minimálisan gyűjtendő aláírások számát is. Számítási módja, hogy a tagország európai parlamenti képviselőinek számát be kell szorozni 750-el. Ez hazánk esetében 16 500 támogatót jelent (lásd: 16 500 magyar aláírása: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1771).
Fontos fejlemény, hogy egy kezdeményezést minimum hét ország legalább hét állampolgárából álló ún. állampolgári bizottságnak lehet indítania és a kérdésről az Európai Bizottságnak az aláírásgyűjtés megkezdése előtt meg kell vizsgálnia a kérdés megfelelőségét (korábban ezt csak 300 000 aláírás összegyűjtése után tette volna a Bizottság).

Az aláírásokat elektronikusan is lehet majd gyűjteni, az Európai Bizottság ingyenesen tesz elérhetővé egy erre a célra fejlesztett szoftvert. Az aláírások ellenőrzése nemzeti szinten a nemzeti hatóságok feladata lesz. A helyi szabályok megalkotására a tagállamoknak egy év áll rendelkezésükre.

Az aláírásgyűjtésre is egy év áll rendelkezésre. Utána az Európai Bizottságnak három hónapja lesz a döntésre, hogy befogadja-e a kezdeményezést és jogszabálytervezetet készít vagy sem. Az Európai Bizottságnak a döntését indokolnia kell majd.

Az elfogadott szabályt az Európai Tanács heteken belül megjelenteti az Európai Unió hivatalos lapjában. A tervek szerint 2012-től indulhat az első Európai polgári kezdeményezés a gyakorlatban.

Sajtóanyag az Európai Parlament honlapján (angol):
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20101215IPR10190+0+DOC+XML+V0//EN&language=EN

Sajtóanyag az Európai Tanács honlapján (angol):
http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/genaff/118465.pdf

Az európai polgári kezdeményezésről az Európai Bizottság honlapján:
http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/citizens_initiative/index_hu.htm

Kapcsolódó cikkek:

16500 MAGYAR ALÁÍRÁSA
A sikeres európai polgári kezdeményezéshez
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1771

VÁLTOZATOS NEMZETI TAPASZTALATOK
A polgári kezdeményezés intézményéről
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1748

KÖZÖS CIVIL ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EU HONLAPJÁN
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1744

KÖZÖS CIVIL ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1729

TARTALOMMAL MEGTÖLTENI
Nyílt egyeztetés az európai polgári kezdeményezésről
http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1670

B. EU2011 magyar civil esemény
Folyamatosan gyűjtjük és adjuk közre a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó civil eseményeket. A már beérkezett programokat köszönjük, azokat feltöltjük a www.eucivil2011.hu honlapra. A regisztráció folyamatos, ha sz/tervez ilyen programot, szívesen fogadjuk jelzését.
Az alábbiakban egy már rögzített eseményről tájékozódhat:

KISEBBSÉGEK EURÓPÁÉRT – EURÓPA A KISEBBSÉGEKÉRT

A 2011. első felében az EU soros elnöki tisztségét betöltő Magyarország felelőssége az őshonos és történelmi kisebbségek ügyének európai uniós szintű jogi rendezésében.

Időpont: 2011. március 4-5.
Helyszín: Pécs
Szervező: Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre és határon túli partnerszervezetei
További információ: Matkovits Kretz Eleonóra
E-mail: nemetkor@gmail.com

C. Könyv

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERZŐDÉSES REFORMJA – az Unió Lisszabon után
dr. Horváth Zoltán és Ódor Bálint

2008 után második alkalommal jelenik meg a kötet, amelynek új kiadása immár a Szerződés hatályba lépésekor hozott rendelkezésekkel is kiegészült. A könyv átfogó és közérthető áttekintést ad arról, hogy milyen változásokat jelent az Európai Unió mindennapi működésében a Lisszaboni Szerződés által végrehajtott szerződéses reform, és a különböző módosítások hogyan érintik a tagállamokat és az uniós állampolgárokat. Ennek érdekében a változások mellett az Unió Lisszabon előtti működési kereteit is röviden bemutatja, szerkezete az új szerződés előtti és az azt követő helyzet összehasonlítására épül. Feltárja például az alapvető összefüggéseket az intézményi és döntéshozatali reform, a tagállami érdekérvényesítés, illetve az uniós politikák átalakítása között.

A szerzők – dr. Horváth Zoltán és Ódor Bálint – parlamenti, illetve kormányzati oldalon szakértőként részt vettek az EU szerződéses reformjához vezető sokéves gondolkodási és tárgyalási folyamatban, így az új szerződésről való elméleti tudnivalókat a különböző üléseken, tárgyalásokon szerzett gyakorlati tapasztalataikkal egészítik ki.
Kézirat lezárása: 2010. május 1.

HVG-ORAC
Budapest, 2010
6400 forint

A könyv megrendelhető:
http://www.hvgorac.hu/sites/portal/az_europai_unio_szerzodeses_reformja__az_unio_lisszabon_utan@900200_kiadvany.html

D. Forrás

HAZAI EU-ELNÖKSÉGI HONLAP

2010. december 20-tól érhető el a 2011. január 1-én kezdődő magyar EU-elnökség hivatalos honlapja.
http://www.eutrio.hu
http://www.eu2011.hu

AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK HONLAPJA

2011. január 1-vel az Önkéntesség Európai Éve is kezdetét veszi.
http://www.onkentesseg2011.hu

E. A hírlevélről
A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról.

Szerkesztőség:
Civil Európa Hírlevél/Európa Ház
P: 1395 Budapest 62., Pf. 113.
T: (1) 356-8440, F: (1) 356-8499
E: info@eucivil.hu, I: http://www.eucivil.hu

A hírlevél megjelenését a Nemzeti Civil Alapprogram és a Kovács Alapítvány támogatja. Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az info@eucivil.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: www.eucivil.hu. A Civil Európa Hírlevél 9. évfolyam 27. számát 9192 előfizetőnek küldjük. Fel- és leiratkozás: info@eucivil.hu

WordPress Plugin Share Bookmark Email