Reális Zöld Valóság vélemények!

Reális Zöld valóság Média rovata

Juhos László főszerkesztő

Tisztelt Juhos László Úr!
Szíves tájékoztatására megküldöm a hatóság illetékességébe tartozó kérdéseire adott válaszainkat.
A Média- és Hírközlési Biztos előzménye a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének az intézménye volt, ennek keretei bővültek, illetve a törvény pontosította a Hatóság és a Biztos közötti munkamegosztást. A Biztos a törvény célkitűzése értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiával kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre.

A Biztos jogintézménye, a törvényben rögzített speciális eljárásával a hatósági eszköztárral egyéb eljárásokban nem érvényesíthető fogyasztói érdekeket védő, ezzel a fogyasztói jólétet előmozdító, mindeközben a szolgáltatókkal konstruktívan együttműködő, hatékony problémamegoldó fórumként jön létre. A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A Biztos ajánlást illetve tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében.

A 2010. évi CLXXXV. törvény, azaz az Mttv. 219.§-ban lévő hatályon kívül helyező rendelkezései szerint az Rttv. összes tartalmi szabálya hatályát vesztette, tehát nem igaz, hogy a jelenlegi médiatörvények mellett, azokkal párhuzamosan a régi törvény is alkalmazható.

Üdvözlettel:
NMHH Kommunikációs igazgatóság, Külső kommunikációs osztály

Juhos László <juhos.laszlo@chello.hu> 2011.01.19 10:00

To <sajto@nmhh.hu> cc Subject –> Zsuppán Attila : KÉRDÉSEK

Reális Zöld valóság Média rovatának a kérdései:

• Az Mttv. 140. § (1) bekezdésének az értelmezését kérjük. .A vonatkozó passzus nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ha valamely média- vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nem sért törvényt vagy jogszabályt, akkor is eljárás indítható ellene a Média Biztosnál, pusztán azért mert egy csoport “méltányolandó érdekének sérelmét okozhatja”.Kérjük a passzus értelmezését.
• A média jogok tiszteletben tartása körül a demokratikus ellenzék fontosabb szerepet játszik, mint a demokratikus kormányzó többség. Ha a kormánypártok nem ismerik az ellenzéket, sérül a sajtószabadság, állítják a reális zöldek.
  Az Országgyűlés által 1995-ben elfogadott média törvény az Országgyűlés egyik legnehezebb szüleménye volt. Elfogadáskor az MSZP-SZDSZ koalíciónak 2/3 többsége volt, ennek ellenére a kormányoldal ismerte az ellenzéket, a média törvényt az Országgyűlés nagy többséggel fogadta el. Mi a véleményük erről? Miért nem követték a korábbi fair play eljárást?
• A médiatörvénykezésre vonatkozólag az a valós helyzet, hogy az új média törvény elfogadásával az 1995-ben december 21-én elfogadott média törvény számos passzusa továbbra is hatályos.
  A törvény értelmezésének körüli zavarokkal kapcsolatos lehet, hogy a média területére három jogforrás hatályos a régi média törvény számos passzusa, a Média Alkotmány és az új média törvény?
• Orbán Viktor a választások napján 2010. április 25-én a Vörösmarty téren a következőket mondta:
  „A mai napon a magyarok bebizonyították, hogy van értelme a demokráciának”, mert „demokratikus keretek között olyan nagy horderejű változást tudunk véghezvinni, amelyet régen csak a forradalmak tudtak” ….  “ma forradalom történt a szavazófülkékben”. Okozója lehet a Miniszterelnök vélekedése is a média törvény elleni fellépésnek? A választások eredményét forradalommal összehasonlítani nem szerencsés. Két ok miatt sem. Az első ok az, hogy a vesztesek önként átadták a hatalmat, erőszakra nem volt szükség. A másik ok pedig az, hogy a katolikus hívő ember nem híve a forradalomnak. Orbán Viktor református számára a forradalom emlegetése összeegyeztethető vallásával, de mint politikusnak békés választások eredményét forradalommal összehasonlítani, melléfogás volt. A forradalom lényege, hogy a forradalmárok a hatalmat erőszakkal ragadják meg, a hatályos törvények helyett, új törvényeket alkotnak. A forradalmárok a múltat végképp elfelejtik.
  A médiatörvénykezésre vonatkozólag az a valós helyzet, hogy az új média törvény elfogadásával az 1995-ben december 21-én elfogadott média törvény számos passzusa továbbra is hatályos. Szó sincs arról, hogy a média területén forradalmi változásra került volna sor. Orbán Viktor forradalmat emlegető beszéde a média területére a forradalmi változások bekövetkezését üzente, és ez kiváltotta a média törvénnyel szemben az ellenállást. Mi a véleményük a fentiekről?
• Budapest, 2011. január 19.
  
• Juhos László

főszerkesztő