Dunai vízlépcsők a Széchenyi Tervben

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) támogatja, a kormány viszont egyelőre “nem
veszi a nevére” az újabb dunai vízlépcsők felépítését. A beruházás
megítélése a jelek szerint a Fideszt is megosztja.

Hargitai Miklós| Népszabadság| 2011. február 5. |25 komment
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

comandante | 2011. február 6. | 15:15:46
Vízlépcsőt, vízerőművet nem lehetett építeni a környezetvédők szerint,
de gázturbinás erőművet például igen.

Border | 2011. február 6. | 13:12:03
Igen is szükség van a vízlépcsők kiépítésére és nem ártana azt a sok
“okost” felelőségre vonni, akik leállítatták az építést.
Más: Miért nem lehet kommentelni az: A Népszabadság fotósát elkapták
az egyiptomi katonák – beszámolót?


FIROBÉ | 2011. február 6. | 11:35:49
Az a LÉNYEG EZEKNEK A TILTAKOZÁSOKNAK, HOGY CSAK ERRE KÉPESEK. iNKÁBB
AZT MONDANÁ, HOGY EZT NEM…, DE EZT LEHETNE HELYETTE EZÉRT ÉS EZÉRT.
jA, EHHEZ MEG TUDÁS KELL.

FIROBÉ | 2011. február 6. | 11:33:57
Nem tom, hogy az LMP mit olvasott ki az ÚSzT-ből, de a meglévő 8 vízi
erőműre is lehet költeni esetleg. A kormány szóvivő meg tájékozatlan,
“Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek”. Igaz, attól
függ, hogy mit akar kedvezőnek tekinteni.
“A hazai kis- és törpe vízerőművek nagy része a kedvezőbb
adottságokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon, a Rába baloldali vízgyűjtő
területének kisvízfolyásain található.” Így is lehet.

anonymus | 2011. február 6. | 09:33:49
Azért érdekesek ezek a kis zöld emberkék. Ne legyen szénerőmű, ne
legyen gázerőmű, ne legyen atomerőmű, ne legyen vízerőmű! Akkor mi
legyen drága, aranyos polgártársaim? Meg miből gondolják, hogy a
társadalom nagy része elutasítja? Azért még jó lenne tudni, hogy ők
hol élnek? Használnak-e elektromos energiát? Vajon közlekednek-e
gépkocsival? Fűtenek-e otthon, vagy télikabátban fagyoskodnak? Mit
akarnak igazán? Lehet, hogy kiszolgálják az aktuális lobbi érdekeket?
Ne feledkezzünk meg, hogy egy ilyen állami nagyberuházás jótékony
hatással lenne a gazdasági fellendülésre is.

tengerimalac | 2011. február 5. | 16:08:18
Erősen várom, hogy ez az eszetlen LMP-s politikus hasonszőrű elmeeset
elvtestvéreivel együtt, amikor viszi a víz a Margitszigetet, Pestet és
Buda alsóbb részeit, kiáll és egész életkeresetét felajánlja, mint egy
picike kártérítést az újjáépítéshez! Mert ilyen árvíz az lesz! Az idő
nem nekünk dolgozik! Akkor de jól jönne, ha a víz magasságát akár
centikkel is apaszthatnák! Persze nekünk iszapömlés, emberhalál,
hitelválság és úgy tűnik sok százezer embert érintő árvíz kell, hogy a
liberializmus papíron tökéletes eszmerohamait helyrepofozzuk!
Szabályozással megelőzni? Ugyan! Utólag drágábban, esetleg
megfizethetetlen életek elvesztése árán beavatkozni! Az az igazi
liberális megoldás!

tengerimalac | 2011. február 5. | 15:45:15
Folyt:. Hisz a magyar libatömést sem csak elvek miatt ellenezték
sötétzöldikéék, hanem francia euró ezrek hatására!

tengerimalac | 2011. február 5. | 15:44:09
Olvasom a sok ellenző “érvét”. Vagyis a semmit! Olyanokat, hogy “úgy
megbánták, akik vízerőműveket és duzzasztókat építettek”. Meg csökken
a biodiverzitás. Hát igen! Állatira lecsökken, ha a holtágakat ismét
vízzel lehet megtölteni és ott helyreáll az eredeti életközösség! Ha
az a mocsok, amit beleengedünk nyaranta aszályban, nem dúsulhat a
mérgező szint fölé, hát tutira bánják a vízi lények! Állati baj, ha
évente kb. kétszer az árvíz nem fenyegetheti a Margitszigetet, s a
lentebbi vidékeket elöntéssel! Oltári gond, ha a Dunán a mostani kb.
10-15 átkelő helyett még vagy 4-5 lehetővé tenné az átkelést! Az is
hatalmas probléma, ha a közúti fuvarozást kiváltja a vízi, hisz oly
tökéletes az úthálózatunk és a forgalomszervezésünk! Az meg igazán a
tragédia, ha még áram is jön a duzzasztóműveknél épített turbinák
révén, hisz úgyis energiadőzsiben fetrengünk! Ha öntözésre is
felhasználjuk a felduzzasztott vizet, ha ismét helyreáll a
talajvízszint, az meg az igazán elviselhetetlen borzalom ám! Persze
igazuk lehet az ellenzőknek! Csak árulják már el a tutit, hogy most,
és nem a ködös jövőben valami ma nem is létező izéből, vagyis miből
akarják leakasztani azt az áramot, amit nyaranta a légkondik el fognak
használni egyre többet és többet. Mert biza most “szénbő, gázbó,
atombó” csinálódik. Sőt honi valutánkat tékozoljuk, hogy a Kapolyi
féléket gazdagítva importáljuk az áramot is!!! Ámbár lehet, hogy az
ellenzőket ezek a Kapolyifélék pénzelik? Ugye nem lenne új. Hisz a
magyar libatömést

fpetya | 2011. február 5. | 15:39:26
El tudom képzelni, hogy a Bős-Nagymarosi duzzasztómű körüli vita is
inkább ilyen zsigerből és érzelmi alapon ellenző alapállásból
folyhatott.

fpetya | 2011. február 5. | 15:38:52
Laikusként nehéz erről a témáról komolyan szólni, de az már a cikk pro
és kontra érveléséből is látszik, ami egyúttal a legnagyobb baj: hogy
a beruházást a kormány a lobbisták és a sötétzöldek huzavonájának és
támogatottságának függvényében gondolja megvalósítani vagy elvetni.
Látszik, hogy a komoly vitát a komolytalan, de nagypofájú résztvevők
irányítják és a kormányok meg a népszerűségre törekedve igyekszenek
elkerülni a nagyobb népszerűségvesztést. Na, hát így biztosan nem
lehet okosan, előrelátóan dönteni.
Hasonlónak érzem ezt a vitát a szélkerekeknél tapasztalthoz. A
Várpalota feletti tési fennsíkon Tés faluval egyetértésben telepített
a saját költségén egy beruházó egy szélkereket és a próbaüzem után
gondoltak mérleget vonni és néhány további egység telepítéséről
dönteni. A környék sötétzöldjei a lapátokról leszakadó légörvények
infrahangjaitól féltették a fennsík állatvilágát, az innen kb. 20
km-re lévő Szfvár két politikusa pedig városuk átszellőzöttségét.
Az egyszem szélkerék ma is ott áll a fennsíkon hirdetve a magyar elme
és összefogás sikerét.
Azt azért még laikusként is úgy gondolom, hogy ha erős a szél, a fák
ágairól és törzséről is szakadnak le légörvények, amelyek talán még
infrahangokat is keltenek, az állatok valahogy mégis elviselik. Szfvár
nagyokosainak aggályára – úgy gondolom – nevetséges lenne bármi
ellenérvet mondanom, elég nevetséges az érvelés már maga is.
El tudom képzelni, hogy a Bős-Nagymarosi duzzasztómű körüli vita is
inkább ilyen zsigerből

katarakt | 2011. február 5. | 15:13:26
Talán szakembereknek kellene ezt eldönteni nem politikusoknak.

Kálmán László | 2011. február 5. | 14:42:19
Remélem nem csak beszélnek róla, hanem meg is teszik!

szamtan_mertan | 2011. február 5. | 14:29:01
Pasinszkinak
Ha nem lépcsőzték volna be a Körösöket, akkor napjainkban nyáron
kiszáradna! Ha nem lenne két tiszai vízlépcsőnk, akkor nem lehetne a
Körös-völgybe a Tiszából vizet átvezetni, amely a jelenlegi
vízellátottságot biztosítja!

szamtan_mertan | 2011. február 5. | 14:23:04
(folytatás 2.)
Azok, akik meg azt mondják, hogy a hajókat kell igazítani a folyóhoz,
azt javaslom, hogy ne a magyar közvéleményt győzködjék arról, hogy át
kell építeni a hajókat, mert magyar belvízi (és tengeri) áruszállítás
lényegében nincs, hanem azt a 12000 külföldi hajóegység tulajdonost,
aki a Dunán hajózni szeretne.

szamtan_mertan | 2011. február 5. | 14:22:10
Nagymaros, akkor azzal 6-7 %-ra nőtt volna az áramtermelésen belül a
víz aránya és összességében 10 %-os arány felett állnánk most.
Egyébként az osztrákoknak a Dunán nem 4, hanem 9 és fél (egy közös a
németekkel) vízlépcsőjük van, és jó néhány más vízfolyásokon, így a
villamosenergia majd 70 (hetven) %-át vízenergia hasznosításból
nyerik.
Sokszor elhangzik az, hogy az ország vízenergia készlete elenyésző,
gazdaságtalan lenne hasznosítani. Ez nem igaz! A vízenergia készlet
nem nagy európai viszonylatban, de érdemes lenne hasznosítani.
Jelenleg csak 5 %-át hasznosítjuk, ezzel Európában messze sereghajtók
vagyunk! A készletek 70 %-a a Dunában található, tehát a Bősi áramrész
szlovákoktól való kikövetelésével, a nagymarosi és Budapest alatti 2-3
vízlépcsővel a kívánt részarányt (14-15 %) vízerőből is el lehetne
érni, az egyéb járulékos haszonról nem is beszélve: hajózhatóság,
vízkészletgazdálkodás, holtágak vízellátásának biztosítása, stb. Az
egyik leglényegesebb problémája a Dunának megoldódna: az igen jelentős
és megállíthatatlan (vízlépcsők nélkül) medersüllyedés, amelyet ma
senki komolyan nem vizsgál, mindenki, beleértve a környezetvédelmi és
természetvédelmi hatóságot is – például a Duna hajózhatóság projektten
belül – szembecsukva elfeled, miközben a tervezett hajózhatóságot
javító program éppen gyorsítani fogja a medersüllyedést.
Azok, akik meg azt mondják, hogy a hajókat kell igazítani a folyóhoz,
azt javaslom, hogy ne a magyar közvéleményt győzködjék arról, hogy át

szamtan_mertan | 2011. február 5. | 14:20:53
A “sötétzöldek” Bős-Nagymaros játéka eddig több, mint 2000 milliárd
Ft-ba került az országnak, ami közel annyi, mint a magánnyugdíj
pénztári vagyon államosításnak költségvetési bevétele. Pedig a világon
több, mint negyvenezer vízlépcső van, amely nélkül sem az
energiatermelés, sem a vízkészletgazdálkodás nem tudna létezni.
Magyarországon a megújuló energiatermelés részaránya az áramtermelésen
belül vészesen alacsony, 5 % körüli, amelybe a részben rönkfa
tüzeléssel termelt elektromos áram is beleszámít, amelynek hatásfoka
nem éri el a 30 %-ot, miközben ha ezt a fát kandallóban fűtenénk el,
akkor annak hatásfoka 60-70 % körül lenne. Ezt az alacsony hatásfokú
termelést az állam a KÁP kaszán keresztül még több tízmilliárddal
támogatja is! A 2015-re vállat 13,4 % megújuló részarányt
biohulladékkal tervezi a kormány a jövőben elérni, amely a
mezőgazdasági biohulladék eltüzelését jelentené nagyrészt. Ennek két
fontos hátulütője van: az energiasűrűsége vészesen alacsony, így a
szállítási költségek igen nagyok, másrészt a talajerő utánpótlásban, a
talajvédelemben ez az anyag ma is hasznosul. Meg lehet termelni az
energiaültetvényeken a mai haszonnövények helyett, hadd legyenek még
drágábbak az élelmiszerek.
A vízenergia hasznosítása nélkül az ország soha sem (!!!) fogja elérni
a vállalt megújuló részarány a villamosenergia termelésen belül! Ha a
tervezett szerint megépült volna Bős-Nagymaros, akkor azzal 6-7 %-ra
nőtt volna az áramtermelésen belül a víz aránya és összességében 10 %

Pasinszki | 2011. február 5. | 14:00:35
T. Hölgyeim és Uraim! A Körösöket végiglépcsőzték. Drasztikusan
csökkent a biodiverzitása. (A biodiverzitás kb. a fajgazdagságot,
eltartóképességet jelenti.)

ulrich | 2011. február 5. | 13:55:10
A duzzaszto egyike azon tipikus mutargyaknak amiket eloszeretettel
epitenek irgalmatlan kolcsegekkel, oriasi kornyezeti karokkal,
gazdasagi haszon nelkul, lobbicsoportok nyomasara. Nyugat-Europaban,
Amerikaban, Japanban mar reg megbantak, hogy teleraktak gatakkal
folyoikat. Az alabbi kommentek vilagosan mutatjak, hogy a kommentelok
kizarolag magyar hirekbol tajekozodnak. Ha nem igy lenne, akkor
tudnak, hogy Japanban pl. a legutobbi valasztasokon tortenelmi
gyozelmet arato part egyik fontos uzenete az esztelen gatepitesi mania
leallitasa volt.

béry | 2011. február 5. | 09:21:59
A fel vilag nem azert rohog rajtunk, mert nem epitunk gatat, hanem
azert, mert sorra kovetjuk el azokat a hibakat, amiket a feljlettebb
vilagban reg megbantak.

Józsi | 2011. február 5. | 13:03:48
Az ellenzőknek javslom ,szíveskedjenek elemzni, hogy Tiszalöknél, és
Abádszalóknál okozott -e környezeti károkat a megépült 2 db tiszai
vízlépcső, és hogy a Dunán a szlováékok által megépített mű miylen
kjö9rnyezetiu károkat okozott. Jólfizetett megélhetási ELTE-s elméleti
környezetvédők -akik a vízépítési szakmához semmit nem értenek – Mark
Palmer úr által finanszírozva óriási károkat okoztak nekünk, miközben
mindenki a hülye , szakmailag primitív elemneket felmutató és ráadásul
össszeférhetetlen magyarokon röhögött.
Rajtunk.
És az őrület folytatódik.

masutttudos | 2011. február 5. | 13:01:43
Az első FIDESZ kormány a tandíj- és a vízlépcső-ellenes mozgósításnak
köszönhette a létrejöttét. A második a tandíj- és vizitdíjelleni
mozgósításnak a kétharmados győzelmét. Vagyis, ezekben a kérdésekben
jóideig lehetetlen racionális vitát kezdeni. Matolcsynak pedig, aki
vállalata az ÚSZT-t, nyilvánvalóan le kellene mondania egy ilyen
baklövés után.

Balcsi | 2011. február 5. | 12:28:57
Indulatok nélküli szakmai vitára lenne szükség, aminek az eredményét
korrektül, ferdítések nélkül, objektíven közölnék a közvéleménnyel.
Amíg a másik fél anyázása (kommunistázása, rasszistázása,
fasisztázása, stb.) a legfőbb érv ebben az országban, bármiről is van
szó, addig nem lesz itt előrelépés semmiben.

puli | 2011. február 5. | 11:18:19
Van valami abban hogy a mini kilátó (40 cm ) nemzeti érdek volt a több
generáció számára hasznos műtárgy pedig nem az .
Érdemes az MTI erre vonatkozó híradását elböngészni ,-ott ugyanis a
téma szépen és szakszerűen szerepel .

Arra hivatkozni hogy ez is a haverok üzlete lesz , szóval röhögnöm kell rajta .

Pedig építettek síkvidéki alagutat és völgyhidat is meg M6-ot amibe a
ezen lap havaria fotója szerint a beton alatt kimaradt a kavicságy is
.

béry | 2011. február 5. | 09:21:59
A fél világ rajtunk röhög! A szlovákok olcsó áramot termelnek 17 éve ,
mi pedig cca. 3 ezer milliárd Ft.-ot dobtunk ki Bős- Nagymaros ügyben.
Lipták professzor urat kellene megkérdezni, meg a politikusokat!
Németországban már Hitler óta a belső szállítás is olcsó viziúton
történik, jónéhány vízlépcső is van! Miután Hágában 20:1 arányban
vesztettünk a perben, kidobtuk a fenti pénzt, ismét lehet növelni az
államadósságot!

kakambuki | 2011. február 5. | 09:00:26
Az állítást, miszerint nem nemzeti érdek a Duna lépcsőzése vízi
erőművekkel nem értem.
A feladat végrehajtása szerintem több mint sürgető, leginkább az
árvízvédelmi gondjaink megoldása miatt. Ugyanakkor egy sor más
feladatot is meg lehetne oldani hiszen a beruházást drágasága miatt
eleve több célra tervezik. Nem feledhető, hogy az EU célja is a
folyamatos hajózási útvonal biztosítása a Dunán végig, tehát az
igénnyel nem vagyunk egyedül. Ne feledjük: a feladat egy részét mások
már megcsinálták saját kockázatukra és az égvilágon semmi bajuk nem
lett belőle sem politikai sem gazdasági, sem pedig természeti. A
haszon az övék a miénk egy többszáz milliárdos brutális emlékmű
Nagymarosnál és mindenki rajtunk röhög.

Csefa | 2011. február 5. | 08:42:01
A duzzasztás nem csak vízlépcsőket jelent. Igaz, ha már elkészül akkor
érdemes több célra is használni. Vannak vizes területek, melyek
rehabilitációját méretüknél fogva csak duzzasztással lehet elérni. Van
ilyen a Hanságban is, Kisköre is értékes természeti potenciállal
rendelkezik.
Az LMP tagjai között is vannak GNV ellen tiltakozók, a Duna-Charta és
az Élő-Lánc is magába szállhatna, hogy összesen hány SZÁZ MILLIÁRDos
kárt okoztak az országnak ennek a szemléletnek országos szintűvé
terjesztésével.
Amíg a világ leggazdagabb országa vagyunk addig nem kell azzal
foglalkoznunk, hogy döntéseinknek milyen káros hatásai vannak.
Mérlegelni felesleges!

HIRDETÉS

A magyar nemzeti érdekkel sem áll összhangban
Móricz SimonAz ÚSZT úgy fogalmaz: “Amikor sikerül elérni a társadalom
jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását
célszerű megkezdeni. A megépítendő vízierőművek – az egyéb pozitív
hatásukon túl – olcsó, tiszta megújuló energiát biztosítanának a
gazdaság számára.”

– Az LMP szerint nincs szükség további dunai vízlépcsőkre. Nemcsak
azért, mert a társadalom nem akarja, hanem azért sem, mert ezek a
vízlépcsők ökológiailag károsak, gazdaságilag pedig értelmetlenek –
jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. Az
Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának LMP-s elnöke szerint
az ÚSZT fenti passzusa azt jelzi: a kormány semmibe veszi a Fidesz
választási ígéreteit (a párt vezetői egy tavaly májusi fórumon
világossá tették, hogy kormányra kerülve sem támogatnak semmilyen
vízlépcsőépítést). Jávor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani
pálfordulás is megmutatta: a Fidesz a korábban képviselt elveinek is
könnyűszerrel hátat fordít, ha a mögötte álló gazdasági lobbik érdekei
úgy kívánják.

– A gátépítés ellenzésével ma nem lehet újabb társadalmi csoportokat
megnyerni, hiszen a vízlépcsőépítést szinte az egész társadalom
elutasítja. Viszont egy nagyszabású beruházással kedvezni lehet a
párthoz közel álló vállalkozásoknak – jegyezte meg. Az ügy miatt a
Duna Charta levélben fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium vezetőihez. A szervezet szerint mindeddig a
magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapját képezte, hogy a
Magyar Köztársaság az alsó vízlépcső(k) megépítését elvetettnek
tekinti, és arról vitát sem nyit. Úgy látják, hogy a most előkerült
elképzelés kifejezetten hátrányos helyzetbe hozhatja a magyar felet a
bős-nagymarosi jogvitában.

HIRDETÉS

A kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy
magyarországi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők
létesüljenek – ezt mondta Nagy Anna kormányszóvivő pénteki, budapesti
háttérbeszélgetésen. Kifejtette: az Új Széchenyi Terv pályázatai
között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló
energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában
sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne
szó. Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek ebből a
szempontból – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar kormány úgy látja, ez
a nemzeti érdekekkel sem áll összhangban.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár lapunknak nyilatkozva
megjegyezte: a kormány hivatalos álláspontja szerint -amelyet a
napokban a külügyminiszter és a Duna-régió stratégiáért felelős
kormánybiztos is megerősített – nem kerülnek újabb vízlépcsők a Duna
magyar szakaszára. Hogy akkor mit keres a fent említett cél az Új
Széchenyi Terv közlekedési fejezetében, arról Illés szerint az ÚSZT
összeállítóját (Matolcsy Györgyöt) kell megkérdezni.

WordPress Plugin Share Bookmark Email