Reális Zöld Valóság vélemények!

Európai Duna Régió Stratégiához adalékok. Folyó-völgyek komplex hasznosítása Európában. 2. D / Spreewald Berlin és Cottbus között.

Kedves Kollégák!
Az Európai Duna Régió Stratégia a “végéhez (!)” közeledik! Az EDRS magyar szakaszának konkrét, hivatalos programjait sajnos még mindig nem ismerjük, de informális értesüléseink szerint az EDRS szerves részét fogja (talán?) képezni: – a Tisza vízgyűjtőterületének fejlesztése, 5 ország nemzetközi együttműködésével, az EU támogatásával, a “TICAD” keretében,- a Mura-Dráva-Duna “Bioszféra Rezervátum”, amelynek létrehozására szándéknyilatkozat aláírására került sor 2011.03.25-én Gödöllőn, valamint felmerült- a Sió-csatorna hajózhatóvá tétele, többcélú hasznosítása is. (lásd: Vidékfejlesztési Minisztérium / Illés Zoltán államtitkár nyilatkozata, stb., id. Kopár István  a MAHART Balatoni Hajózás volt vezetőjének nagy örömére! Lásd: 2005.04.07-én kelt, OGY Területfejlesztési Bizottsági jegyzőkönyv és állásfoglalás!) A 2010.10.08-i, korábbi, hasonló tárgyú irásom folytatásaként (1. Spreewald. http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=535 ) a Spreewald – Berlin és Cottbus közötti – Lübbent és Lübbenaut is érintő, “szorbok” lakta szakaszáról, további dokumentumokat, térképeket, fényképeket, videókat mutatok be, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a politikai döntéshozókat megpróbáljam meggyőzni arról, hogy a duzzasztás, a vízlépcső-építés, víztározás és a “vízkormányzás” lehetősége milyen előnyöket rejt magában, az integrált tervezés, a komplex fejlesztés, és a többcélú hasznosítás esetén, a hazai domborzati adottságokhoz hasonló, külföldi – jelen esetben német – de megvalósult és 120 éve sikeresen működő(!) példák esetén! A kiválasztott példa dokumentálja azt is, hogy a városi (Berlin / Főváros) és a vidéki-/falusi környezethez (Lübben, Lübbenau, Burg, Lehde, Leipe, stb.) lehet differenciáltan, a térség adottságaihoz igazodva fejleszteni! (Lásd: Duna, Tisza és mellékfolyói?) Különösen ajánlom a Kormányon belül, a Külügyminisztérium / KüM (különösen: Prőhle Gergely, EU kapcsolatokért is felelős, helyettes államtitkár, volt Berlini Nagykövet!), a Vidékfejlesztési Minisztérium / VM (vízügy, környezet-, természetvédelem, vidékfejlesztés, falusi-turizmus, stb.), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / NFM (közlekedés, energia, infrastruktúra-fejlesztés), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium / NGM (turizmus, vendéglátás, kereskedelem, területfejlesztés, stb.)  illetékeseinek figyelmébe, külön-külön és együttesen is!

http://www.youtube.com/watch?v=fZQeL8gwVJw&feature=related

Repülővel Spreewald felett. Spreewald bemutatása a levegőből. Csatornák, csatorna-hálózat, tavak, Lübbenau, Lübben, ..10:00

http://www.youtube.com/watch?v=LdoG-IZjOp4&NR=1

1. Lübbenau – Spreewaldi kenutúrák, uborkavásárlás, zenés 3:38

http://www.youtube.com/watch?v=tRJF7d4i5hY&feature=related

2. Uborka-kerékpárút a Spreewaldban. Lübbenau, Lehde – Szabadtéri múzeum, Leipe, Raddusch – kikötő, uborkavásárlás- becsületkassza, …7:08

http://www.youtube.com/watch?v=O4rAHwS3nsY

5. D-Spreewald-Lübbenau / Spreewaldfest – Kenu-Korzó. Csónakfelvonulás 6:46

Az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv, a Konvergencia program, a Nemzeti Vidékstratégia (a “Magyar Vidék Alkotmánya”) megvalósítása, az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és Stratégiai Környezeti Vizsgálatának /SKV, a Duna hajózhatóságának felülvizsgálata, valamint a magyar Duna-stratégia, a magyar Tisza-stratégia kidolgozása során érdemes és nagyon hasznos lenne – az eddigi prekoncepciók és presztizs-szempontok, valamint a “duzzasztás-, és vízlépcső-ellenes” álláspont feladása árán – elgondolkozni a mellékelt – 120 éve sikeresen működő –  pozitív példák hazai gyakorlatba történő átültetésén!

A vízi-, és kerékpáros túrát – a volt nagykövetre való tekintettel – Berlinből kezdjük, amelyet a Spree mellett, a Havel és a Dahme is érint ugyan, de ezzel most nem foglalkozunk. A Berlin és Cottbus között a Spree – a közbeiktatott hajó-/csónak-zsilipek segítségével működő “vízkormányzás” révén – szabályozott csatornahálózati-rendszert és bioszféra-rezervátumot alkot, ahol békés egymás mellett élésben van az ember és a természet, virágzik a vízi-, vízparti-, kerékpáros-, természetjáró-, öko-, kulturális-, rendezvény-, örökség-turizmus, folyik a termelés (konzervgyár – uborka, dísztök, napraforgó, stb. termelés!), a helyi termékek értékesítése, a helyi hagyományok ápolása és bemutatása, a helybeliek foglalkoztatása, mind a négy évszakban is, de már több, mint 120 éve! Hogy lehetséges az, hogy minden normális országban a környezet-, természetvédelem, a vízügy, az energetika, a gazdaság, a terület-, és vidékfejlesztés és a turizmus-fejlesztés különböző ágazatainak képviselői konszenzusra tudnak jutni, a látszólag ellentétes érdekek egyeztetetésében, majd ezt követően meg is tudják azt valósítani? Nálunk ez miért nem megy? Miért és meddig gyártunk “futószalagon” soha meg nem valósuló koncepciókat, stratégiákat, programokat? Mit tesz a Kormány a fenti probléma megoldásának (vagy tovább-fokozásának?) elősegítése érdekében? Mire jó ez Nekünk, a Szomszédainknak, és Európának? Addig is, amíg a válasz megérkezik, mindenkinek “Kellemes Szorb Húsvéti Ünnepeket” kíván,
Baráti üdvözlettel:
—
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Dokumentum és képek:

———————————————————————————————–

Kiegészítés: