Dóra Tibor (Kisújszállás, 1925. október 28. – Budapest, 2011. október 23.)

A budapesti műegyetemen 1951-ben szerzett mérnöki oklevelet, amelyet 1965-ben gazdasági mérnöki végzettséggel egészített ki.

Első munkahelye 1948-ban a győri székhelyű Rábaszabályozó Társulat volt, ahol mérnökgyakornokként geodéziai munka, árvízvédelmi művek tervezése volt feladata. Aztán jöttek az életpálya egyéb állomásai: 1949 és 1957 között az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet és utódvállalatai UVATERV, MÉLYÉPTERV, valamint kölcsönadással Haditechnikai Intézet. Tervező, irányító tervező, csoportvezető beosztásokban. Feladatai ekkoriban a különféle ipari acél és vasbeton szerkezetek tervezése (kötélpályák, szállítószalagok, daruk) tervezőként, majd irányító tervezőként a vas- és vasbeton-szerkezeti szakosztályon, majd osztályon. Kölcsönadott mérnökként a Haditechnikai Intézetben  pályázat nyertesként irányító tervezője volt az NPO 52 jelű közúti utász hadihídnak (25 évig ez volt rendszeresítve a magyar néphadseregnél), majd a MÉLYÉPTERV hídirodáján a különleges hidak osztályán ugyancsak irányító tervezőként jegyezte az M52 jelű utász hadihidat (ami nem épült meg), majd a csongrádi közúti hidat (ami viszont ma is üzemel). 1956-ban politikai magatartása miatt az UVATERV-től elbocsátották. 

1958-tól egészen 1984-ig a VIZITERV állományában volt, ahol statikus műszaki ellenőrként kezdte, de csakhamar a Kiskörei vízlépcsőrendszer főtervezője lett. 22 éven át felelős tervezője lett a beruházási programnak, az engedélyezési tervnek, a tározó és árvízvédelmi létesítményei koncepciótervének. Szakterületei a komplex vízgazdálkodási létesítmények, szerkezetek, közlekedési létesítmények megvalósításának előkészítése, műszaki-gazdasági elemzések készítése tervezése, beruházások lebonyolítása és műszaki ellenőrzése voltak. 1984-ben politikai okokból felmondtak neki. Ekkor került a  PLANORG Mérnöki Iroda GM-hez, majd ennek utódjához a KOMIR Komplex Mérnöki Iroda Szövetkezethez, amelynek ügyvezető elnöke lett. A cégnél különféle fejlesztési munkákban vett részt, út-, vasút, víziút, kikötő és más magasépítések, valamint a vízellátás-csatornázás területén szakági tervezéseket, tervezési előmunkálatokat, a szükséges műszaki-gazdasági elemzéseket végzett. Mindezek mellett részt vett a műegyetemi szakmérnökképzésben, ahol a  Beruházások előkészítése témakörben tartott előadásokat, továbbá a BME Mérnöki Továbbképző Intézetében a Vízépítési műszaki ellenőri tanfolyam előadója volt.

Mindezek mellett szakirodalmi munkásságot folytatott egyrészt a Mérnöki Kézikönyvek  egyes fejezeteinek megírásával, valamint szakfolyóiratokban megjelent cikkeivel. Mérnöki csoportok tagjaként számos szabadalom fűződik a nevéhez, amelyeket nem csupán idehaza, hanem külföldön is bejegyeztek és alkalmaznak.

Munkájának elismeréseként a Munka Érdemrend valamennyi fokozatát megkapta, valamint 1993-ban Lampl Hugó-díjban részesült.

Dóra Tibort 2011. november 8-án búcsúztatták el a budapesti Farkasréti temetőben.

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email