Kovács Árpád: az IMF-megállapodás júniusban létrejöhet

Az ország egyik legaktívabb, többnyire amerikai üzletembereket tömörítő kamarája üzleti ebédjének volt díszvendége a közelmúltban Kovács Árpád professzor, a Költségvetési Tanács elnöke, a nemrégen felújított budapesti Mariott szállóban.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke és titkára meghívására én is helyet foglalhattam annál az újságírói asztalnál, ahol többnyire nagy külföldi és magyar médiumok képviselői voltak jelen. 

Kovács Árpád bevezetőjében elmondta, hogy a Költségvetési Tanács hivatalosan – a törvényi előírásoknak megfelelően – nyáron mond először véleményt a magyar gazdaságról és a költségvetésről.  Addig a tanács tagjai, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és ő is a saját véleményét ismerteti. Álláspontja szerint a cél a KT munkájának szélesítése, így júniusban különböző elemző cégek, valamint nagy könyvvizsgáló cégek elemző részlegeinek meghívásával egy szélesebb fórumot is tartanak a gazdaság idei első félévéről és a jövő évi kilátásokról. A professzor elmondta: az IMF-megállapodásnak nem a gazdaság teljesítménye, vagy a folyó finanszírozás szempontjából van jelentősége, ez egy bizalmi kérdés is. Az IMF-háttér a finanszírozásban segít, a szabadpiaci finanszírozási feltételek amely nélkül sokkal keményebbek lennének. Álláspontja szerint a megállapodás júniusban létrejöhet. Kovács Árpád elmondta, hogy az EU minden állama komoly problémákkal küzd. 2010-ben csak négy ország teljesítette az előírt adósági szintet. A magyar válságkezelést a 2010-2011 évek tekintetében hiperaktívnak jellemezte, álláspontja szerint hazánk a bankmentő csomagon kívül semmi olyat nem hajtott végre, ami az Európa Unió többi országában nem fordult elő. Eltérések a gazdaságpolitikák viszonylatában a beavatkozások mértékében és számában és az egyedi megoldásokban jelentkeztek. A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarország eltérően viselkedett  a többi országtól. A „terápia” intenzitásában, az adagolás mértékében és adott esetben a kommunikáció vitelében. A neves közgazdász szerint 2012-től óvatosabb, hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartásra, „finombeállításokra” van szükség, de ez nem jelenti az eddigi lépések megtagadását. A professzor szerint nagy vonalakban egyet lehet érteni a különböző „külső szervezetek”, például az OECD Magyarországgal kapcsolatos véleményével, ugyanakkor az ajánlások megvalósítása az adott feltételek között korántsem egyszerű – húzta alá.

Problematikus, hogy az OECD jelentése azt javasolja, még az idén vonjon ki a kormány a költségvetésből százmilliárdokat, úgy, hogy közben ne nyúljon a fogyasztáshoz, az oktatáshoz, a roma felzárkóztatáshoz. Ugyanakkor elvárja, hogy tegyen rendet az egészségügy és a tömegközlekedés területén, és  karcsúsítsa az önkormányzatokat, amivel persze a gazdaság érzékelhető növekedése hiányában egyelőre csak újabb munkanélkülieket „gyártana”. A tanulmány a javasolt átalakítások társadalmi következményeivel – nézőpontjából talán érthetően – kevéssé foglalkozik, nem tud tanácsot adni. Ez láthatóan a kormány dolga – emelte ki.Kérdésre válaszolva, hogy az EU jövőjére milyen hatással van a válság, a következőket mondta: Európának a gazdasági válság bizonyos értelemben jót tett. Rávilágított a problémákra. És rádöbbentette tagjait, hogy közös a kockázat.

Szarvas István

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email