Reális Zöld Valóság vélemények!

A cikk interneten is megtekinthető itt: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=562338

Amennyiben bármilyen kérése, kérdése van készséggel állunk rendelkezésére a szerkesztoseg@online.nepszava.hucímen.

Hajóvonták találkozása tilos!

Az évszázadokra visszatekintő magyar vízgazdálkodási kultúra egyik legfontosabb bázisa, a VITUKI a végnapjait éli a Fidesz-kormány jóvoltából. Vannak akik szerint a 120 éves gyökerekkel rendelkező intézet felszámolása mögött a kormánypárt anyagi érdekei állnak. Mások szerint a történtek személyes ellentétekre vezethetőek vissza.

Ma, 05:36
Erről, és a VITUKI eddigi feladatiról beszélgettünk Mayer Istvánnal, az intézet tavaly visszavonult környezetvédelmi és vízgazdálkodási igazgatójával.

– Sokak szerint a Fidesz-kormány döntései jóvoltából a végnapjait éli a 120 éves gyökerekkel bíró Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet jogutódja, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VITUKI). Ennek egyik látványos jele, hogy jelentős nagyságú elbocsátások történtek a cégnél. A tavalyi 240 helyett ma már csak 140 szakember dolgozik a cégnél, és márciustól ők sem kapták meg a teljes bérüket. Ennek az egyik következménye, hogy 120 év folyamatos működés után a napokban hivatalos formában megszűnt a vízállásjelentés. Önt milyen kapcsolat fűzte a társasághoz?

– Rögtön a műszaki egyetemi mérnöki diplomám megszerzése után kezdtem kutatóként tevékenykedni az intézetnél. Összesen negyven évet dolgoztam ott, az utóbbi több mint 20 évben különböző vezetői pozíciókat töltöttem be. Még akkor sem léptem ki az intézettől, amikor a bős-nagymarosi vízlépcsővitában Szlovákiával tárgyaló Dunai Programirodát vezettem 1997-1998-ban. Az egymást követő kormányok hivatalos, vagy informatív formában egyébként később is kikérték a véleményeimet a vízlépcsőper ügyében. Tavaly, saját elhatározásomból léptem ki a vállalattól: 64. életévemben úgy döntöttem, hogy nyugdíjba vonulok. A cég múltjával kapcsolatban pedig megjegyezném: a vízjelző szolgálat az ország elmúlt 120 éves viharos történelme során a legnehezebb időkben is működött. A szervezet még a főváros 1944 -es ostroma idején is szolgáltatott adatokat. A mostani helyzet azonban nagy vonalakban ahhoz hasonlítható, mintha egyik napról a másikra megszűnne az Országos Meteorológiai Szolgálat.

– Egyes feltételezések szerint kormány közeli cégek anyagi érdekei motiválják a VITUKI módszeres felszámolását. Vannak olyanok, akik a Simicska Lajos volt Fideszes pártpénztárnok érdekeltségi körébe tartozó Közgépet is emlegetik, mint a vállalat eltűnésének az egyik nyertesét. Ön mit gondol erről?

– Nem tudom, hogy milyen megfontolások alapján született döntés az intézet sorsáról. Az azonban tény, hogy a VITUKI a saját tevékenységi köreiben eddig a hazai piac mintegy felét tudhatta magáénak, ez évente 1,5-2 milliárdos bevételt jelentett. Abban az esetben, ha felszámolják a társaságot ez az összeg a piac többi szereplőjéhez jut. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy VITUKI birtokában lévő ingatlanok, a speciális mérő- és egyéb eszközök milliárdos értéket képviselnek. Azt egyébként furcsának tartom, hogy a mostani kormányzat folyamatosan azt hangoztatja, hogy jobb állami kézbevenni amit csak lehet, s ennek jegyében állami tulajdonba von különböző piaci érdekeltségeket. Amíg a 100 százalékos állami tulajdonban lévő VITUKI esetében ellenkező tendencia tapasztalható. Így a VITUKI- hoz nem jut elegendő mennyiségű kormányzati megbízatás, ez pedig akár az intézet csődjéhez is vezethet.

– Némely szakmabeliek személyes vonatkozásokat is felemlítenek a VITUKI felszámolása körüli események kapcsán. Többen azt állítják, hogy Illés Zoltán a Fidesz környezet-politikusa szemében szálka az intézet. Leegyszerűsítve a történteket: Illés Zoltán a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen, a VITUKI pedig annak megépítése mellett foglalt állást az elmúlt évtizedekben. Lehet ebben a teóriában igazság?

– Nem célszerű ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat. A VITUKI nem tett mást, mint árnyaltan megfogalmazta az előnyöket és a hátrányokat a vízlépcső vita ügyében. A szóbeszédnek azonban van alapja. A VITUKI részt vett 2005-től 2011-ig egy Európai Uniós programban, amelynek a célja a Duna hajózhatósága javításának az előkészítése volt. El is készültek a szükséges tervek a mintegy harminc helyszínen szükséges beavatkozásokhoz, és hat esetében jogerős engedélyeket is kiállított a szakhatóság a tervezetek megvalósításához. Illés Zoltán azonban általam ismeretlen felhatalmazás és jogcím alapján levelet írt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőséghez, hogy több engedélyt ne adjon ki. Ez megtörtént és a már kiadott jogerős engedélyeket is visszavonták, ebből természetesen perek lettek, ezek a jogviták a mai napig lezáratlanok.

– Ennek feltehetően köze van ahhoz, hogy a kormányzat tavaly úgy döntött, hogy a dunai hajózóút javításához felhasználható mintegy 20 milliárd forintos uniós támogatási keretet inkább kerékpár utak építésére fordítja, ha erre az Unió – ami nem valószínű – engedélyt ad. Milyen következményekkel járna egy ilyen lépés?

– Ez azt eredményezné, hogy Magyarország továbbra sem tenne eleget az Európai Unióval szemben vállat kötelezettségeinek. Emellett vissza kellene fizetni azt mintegy 2,5 milliárd forint támogatást, amelyet már felhasználtunk az uniós keretből arra, hogy előkészületeket tegyünk a folyó hajózhatóságának a javítására.

– Mi az, amivel a VITUKI eddig foglalkozott?

– Minden, ami a felszíni, vagy a felszín alatti vizek állapotával kapcsolatos állami felelősségi körbe sorolható teendő. Az intézet munkatársai végezték a vízminőségi vizsgálatokat, a vízállás előrejelzést, részt vettek az árvíz elleni védekezésben, a különböző katasztrófák elhárításban, a környezetvédelmi munkákban, a hidrológiai, illetve a folyómedrek felmérésében, a vízi műtárgyak – például a hidak – építésének az előkészítésében, a nagy méretű erőművek hűtő rendszerinek a tervezésében és azok üzemeltetésnek a folyamatos ellenőrzésében, az Európai Unió által kért ország jelentések elkészítésben és még sorolhatnám, hogy mi minden másban. Nem tudom, hogy abban az esetben, ha VITUKI megszűnne, ezeket a teendőket a jövőben milyen szervezet végezhetné el, az eddig megszokott, nemzetközileg is elismert magas színvonalon.

Illés József /

© NÉPSZAVA online