Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm az “Újbudai Nemzeti Estek” keretében, 2013.02.13-án, Kepli Lajos országgyűlési képviselő által tartott, “Magyarország vízgazdálkodása – Vízlépcsővel, vagy anélkül” c. vetített előadásáról szóló tudósítást, ill. az Újbuda TV által készített, rövid videó-összeállítást!

http://www.youtube.com/watch?v=AOUraB59piQ&list=UUAyt_SMtWG8_u6JLbIPf8Yg&index=15  2:37   Megjelenés ideje: 2013.02.16. Újbuda TV. A Jobbik közéleti előadássorozata legutóbb Magyarország vízgazdálkodását vette górcső alá. A Hétvezér projekt keretében már a párt választási programjában is szerepelt a nemzeti vízgazdálkodási stratégia kidolgozása, mely szerint a legfontosabb feladat a termőföld kiszáradását is megakadályozó Duna-Tisza csatorna kiépítése, és a folyók duzzasztással történő szabályozása. 

Önmagában már az is elismerésre méltó, hogy végre akadt egy olyan országgyűlési képviselő, aki vállalkozott arra, hogy – többek között – őszintén, szakmai alapon, nemzeti-, nemzetgazdasági szempontok, ill.  hazai és külföldi helyszíni tapasztalatok alapján – ismertesse az évtizedek óta “tabu”-témának számító, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerre vonatkozó államközi szerződés egyoldalú felmondásával, és ennek következményeként, aDuna 1992. évi elterelésével összefüggésben a Szigetközben kialakult helyzetet, a probléma megoldására indított, sikeres országos népi kezdeményezést, ill. annak parlamenti vitáját is, a levonandó, és a vízgazdálkodásunk terén hasznosítható végkövetkeztetésekkel együtt.

Ennek keretében foglalkozott, az 1977. évi csehszlovák-magyar államközi szerződéssel, annak magyar részről történt, egyoldalú és teljesen indokolatlan felmondásával, ill. ennek következményeként a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti perről, és annak Magyarországot 7:1 arányban elítélő határozatával, a Duna ausztriai és németországi szakaszán megépült vízlépcsők pozitív tapasztalataival, ill. ezek hazai gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel és szükségességével.

A klímaváltozás, az árvíz-, belvíz-, aszály, stb., elleni védelem szükségszerűen veti fel a tervszerű vízkészletgazdálkodással, a vizek visszatartásával, duzzasztással, vízlépcső-építéssel, hajózással, vízenergia-termeléssel, a mezőgazdasági öntözéssel, stb. kapcsolatban végre egy értelmes, szakmai alapokon nyugvó, párbeszéd, ill. érdemi “nemzeti konzultáció”-sorozat megtartásának, ill. a “tabuk” ledöntésének szükségességét. A hazai vízkészletünk 96%-a külföldről érkezik, és több víz hagyja el az országot hasznosítatlanul, mint amennyi érkezik, vízmérlegünk, és a fajlagos vízhasznosítás szempontjából ezért egyszerre számítunk vizekben gazdag, ill. az utóbbi vonatkozásban “vízhiányos” térségnek! Elég, ha csak aDuna-Tisza-közi Homokhátság “elsivatagosodására” gondolunk, amely közismert problémának a megoldása évtizedek óta várat magára! (tervek voltak és vannak, pl. a Duna-Tisza-csatornára, az elkezdett, de félbehagyott Csongrádi Vízlépcső beruházás, korszerűsített formában történő befejezésére, stb.)

A Budapest, XI. kerület Újbuda Önkormányzata jó példával járt elől, amikor a fenti rendezvényt – a téma jelentősége miatt – az “Újbuda” c. kerületi újságban, kerületi hirdetőtáblákon – pártpolitika-mentesen – propagálta, ill. az “Újbuda TV” is tudósított a rendezvényről! Gratulálunk a kezdeményezéshez, és a jövőre vonatkozóan, követendő példának tartjuk ezt a gyakorlatot, országos méretekben is, amely talán egyszer “megfertőzi” a közmédiát is!

Baráti üdvözlettel:




Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil:  +36 30 319 2033

 

Mellékletek:

2013_02_13_nemzetikincsnkavzvzgazdlkodsmagyaror

 

.

———————————————————————————–

———- Továbbított levél ———-
Feladó: Dr Tóásó Gyula <toasogy@mtk.nyme.hu>
Dátum: 2013. február 21. 14:53
Tárgy: RE: 2013.02.13. “Nemzeti kincsünk a víz! Vízgazdálkodás Magyarországon – Vízlépcsővel, vagy anélkül?” Kepli Lajos országgyűlési képviselő előadása az “Újbudai Nemzeti Estek” keretében.
Címzett: peteril Péteri <peteril62@gmail.com>

 

Kedves László bátyám!

 

Mellékelek egy 1999-es HVG cikket, melyet nemrégen kaptam. Az egyik érdekessége az írásnak:

 

Székely egyébként, mint a HVG-nek elmondta, szakértőként kívánta alkalmazni a Duna Chartához csatlakozott Hajósyt, aki azonban nem kívánta alávetni magát a legszigorúbb, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatnak. 

 

Tudtok valami magyarázatot arra, hogy az illető miért nem merte akkor vállalni az átvilágítást?

 

Üdvözlettel: Tóásó Gyula


Tájékoztatásul, és esetleges válaszadásra, annak akinek van valamilyen információja a feltett kérdésre vonatkozóan, küldi:


Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil:  +36 30 319 2033

Utóirat: Lehet, hogy érdekes dolgok derülhetnének ki, és magyarázatot kaphatnánk sok mindenre! Mindenesetre a “hölgy” szakmai életpályája, hivatali (KTM, stb.) és MTA Szigetközi Munkacsoportjában betöltött “tisztségei”, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek konzultációinak jegyzőkönyveiben szereplő, változó képviseleti felhatalmazásai (“Nők a Balatonért”, stb.) elég sok feltételezésre adhatnak okot!

HVG 1999 (3) 

1999-12-04-Magyar-szlovák-tárgyalások a Dunáról-HVG 1999-48 (3)HVG-SzabóGábor

 

.

WordPress Plugin Share Bookmark Email