“Elérkezett az idő a leszámolásra az amerikai imperialistákkal”

http://hetivalasz.hu/vilag/lehetseges-hogy-most-valoban-raketat-inditanak-mi-feszulten-figyelunk-62253

Tov&#225bb olvasom »

Simor András az EBRD alelnöke lesz

Simor Andrást nevezték ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD elnökhelyettesévé – jelentette be szervezet szerdán. A Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetője a fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettesi posztot foglalja el.

A kiadott sajtóközlemény szerint a július 1-jén hivatalba lépő Simor András a bank legfőbb döntéshozó testületének, a végrehajtó bizottságnak is tagja lesz.

Mint a kommüniké hangsúlyozza, Simor András „rengeteg tapasztalatot hoz magával a pénzügyi szektorból az EBRD-be”, hiszen a jegybank hatéves elnöki tisztségén kívül a Budapesti Értéktőzsde első embereként tevékenykedett és más fontos pozíciókat is betöltött a magánszférában.

Az ötvenkilenc éves Simor komoly versenyben szerezte meg az elnökhelyettesi címet. Az állás iránt óriási nemzetközi érdeklődés mutatkozott. A szakmai pozí­cióra mintegy száz jelölt ­közül választották ki a volt magyar jegybankelnököt, a pályázókat több körben hallgatták meg.

Az EBRD elnöke, Sir Suma Chakrabarti elnök elé terjesztett rövidített listáról egy bizottság döntött, melynek élén a neves török közgazdász és politikus, az ENSZ Fejlesztési Programjának volt igazgatója, Kemal Dervis állt. Úgy tudjuk, a két éve kinevezett brit elnök részletes személyes beszélgetéseket folytatott az ajánlott szakemberekkel, majd a részvényeseket képviselő igazgatóság elé terjesztette Simor András nevét. A testület egyhangúlag támogatta a szavazáson.

A kinevezésről szóló közleményben Sir Suma Chakrabarti úgy fogalmazott a bank „nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy ilyen erős mezőny érdeklődött az EBRD egyik legfelső vezetői tisztsége iránt. Simor András személyében széleskörű felkészültséggel és szakmai ismerettel rendelkező bankár kerül a pénzintézethez”.

A banki közlemény idézi Simor Andrást is, – aki egyébként megbízásáról egyelőre nem nyilatkozik a sajtónak. „Boldognak” nevezi magát, amiért kiválasztották az elnökhelyettes posztjára. Az EBRD-t „kulcsfontosságú szereplőnek” tekinti működési területén, így „megtiszteltetésnek számít a bank munkájának segítése”. Simor  hatéves jegybankelnöki mandátuma március 3-án járt le a Magyar Nemzeti Bank élén. Utolsó interjújában jövőbeli terveiről nem kívánt nyilatkozni, csupán azt jelezte, pihenésre vágyik. Megjegyzendő: Simor a Monetáris Tanács tagjaként az összeférhetetlenségi szabályok miatt szakmájában hat hónapon át nem is helyezkedhetett volna el Magyarországon.

A politikáért felelős elnökhelyettes feladatkörébe számít a stratégiai döntések koordinációja és azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, melyek az 1991-ben életre hívott banknak a célországok gazdasági átalakulásában vállalt mandátumát erősítik. Simor András elnökhelyettesi feladatköréhez hozzátartozik a különböző fejlesztési intézményekkel, alapokkal, illetve bizonyos külső részvénytulajdonosokkal és szervezetekkel folytatott együttmüködés is.

Simor András elődei között neves közép-európai személyiségek találhatók, mint Németh Miklós és Jan Fischer volt kormányfők.

Forrás:  http://nol.hu/gazdasag/simor_az_ebrd_alelnoke_lesz

                                                                                                          Ködszurkálás, pufogtatás

Hogyan működhet a kormány és ellenzéke szükséges elemzések és hatásvizsgálatok, hiteles tájékoztatás nélkül?

A válasz röviden: így! A mostani írás az ötödik a sorban. Az előző négy: Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?; Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?; Tematizálás. Rezsiköltségek helyett természetes monopóliumok.; Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

A kormány és ellenzéke, valamint a „gazdaságkutató intézetek”

Feltehetőleg nem nekem kellene ezeket a kérdéseket feltárnom, hanem a kormánynak, intézményeinek,  illetve a remekül megfizetett „gazdaságkutató intézeteknek”. De nem teszik. Hogy miért nem, arra két válasz adható. Az egyik: ez nem érdekli a kormányt és ellenzékét, valamint a „gazdaságkutató intézeteknek” a politikához alkalmazkodó vezetőit. A másik: a mai “gazdaságkutatók” nem képesek erre. Egyik válasz sem olyan, amit a társadalom tudomásul vehetne.

További részletek>>>a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/03/rezsikoltsegek-nagy-pufogtatasok-a-parlamentben-es-azon-kivul/#more-1104

Az írás rövidesen folytatódik!

Budapest, 2013. március 25.

Szabadi Béla

http://szabadibela.hu/

A vészhelyzet kihirdetése kötelező lett volna

Az Alaptörvény szerint a Kormány vészhelyzet következményeinek az elhárítása érdekében vészhelyzetet hirdet ki. A 2011. évi CXXVIII. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, vonatkozó passzusa szerint több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás esetén a vészhelyzet kihirdetendő.

Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé

Kötelező feladatok, amelyekkel a kormány nem akar foglalkozni

Ebben a cikksorozatban, aminek első része már megjelent,  néhány olyan problémára kívánom felhívni a figyelmet, aminek megoldása – bár a kormányok kötelező feladata lenne – még mindig várat magára. Sőt többnyire a kiinduló helyzet tisztázásáig sem jutott el a mai kormány, ahogy elődei sem, pedig e problémák megoldása nélkül kilábalásra és fenntartható növekedésre nem lehet számítani.
(…)

Remélem, hogy az illetékesek megfontolják a leírtakat, nem úgy, mint a rezsicsökkentésről írott figyelemfelhívásomat. A baloldal továbbra is szegény szolgáltatókról és megnyirbált nyereségükről kesereg és nem azokról a százezrekről, akik a háztartási energia több évtizede tartó irgalmatlanul gyors áremelkedése miatt már nemcsak egyéb szükségleteiket nem tudják kielégíteni, de energiaszámláikat sem képesek kiegyenlíteni.

A rezsiköltségek csökkentése nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. (Ld. pl. Kell-e csökkenteni az áram a  és a földgáz árát? Megjelent: 2012. december 26.) De nem úgy, ahogy az Orbán-kormány teszi. Meg lehetett jósolni, hogy ha nem közgazdaságilag, árképlettel alátámasztott megoldást keres, hanem adminisztratív kényszert alkalmaz, elrendeli az áremelést, aminek a mértékét nem kiszámítja, hanem kigondolja, abból csak gondok lesznek. Bírósági ügy, bírósági ítélet, a következmények áthárítása a fogyasztókra. Akár minőségrontás formájában.

Részletek>> a Kiszorított véleményem c. blogban http://szabadibela.hu/2013/03/megkesett-felvezeto-egy-mar-elindult-cikksorozat-ele/#more-1032

Budapest, 2013. március 13.

Szabadi Béla

Dr. Héjjas István:
AZ EMBERISÉG KOCKÁZATAI
A rohamosan szaporodó emberiség gyorsuló ütemben éli fel a természeti erőforrásokat, és közben egészségre ártalmas anyagokat
bocsát ki a környezetébe. Azonban a bajok orvoslására hozott intézkedések nem mindig ott segítenek, ahol a legsúlyosabb a probléma,
sőt egyes intézkedések olykor többet ártanak, mint használnak. A fontosabb kockázati tényezők a következők:
 Az emberiség élelmiszer ellátása
 A járművek üzemanyag ellátása
 Egészséget károsító anyagok felhalmozódása a környezetben
 Az emberiség energia ellátása
 A globális klímaváltozás szakszerűtlen kezelése
 A hagyományos értékek értékvesztése

A teljes PDF letöltése:  Az emberiség kockázatai!

.

FIDESZ JANI

Szigetközben 80 ezren felismerték azt, amit a liberálisból polgári párttá vált FIDESZ negyedszázad elteltével képtelen felismerni.

A szivattyús vízpótlást szorgalmazó mosonmagyaróvári Pap Jánost (fidesz janit) 1998-ban és 2002 -ben is, megválasztották a térség egyéni országgyűlési képviselőjének. FIDESZ JANI megválasztásához 2002-ben hozzájárult a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központ 2001. júliusi- augusztusi számában „Azért a víz az úr!” című írásban szereplő hazugságok, ferdítések a vízlépcsőről. 2014-ben a vízlépcsőről hasonló hazugságokat tartalmazó írásnak Szigetközben senki sem dől be. Ha a FIDESZ továbbra is akadályozza, hogy a természetvédelem érdekében műtárgyak létesítésére kerüljön sor Szigetközben, képviselő jelöltjei 2014-ben a FIDESZ JANI sorsára jutnak.

Látócső veszélyei

A látócső hasznos szerszám. Kutatók kiváló eszköze. Ha csövön át tekintünk a kiválasztott objektumra, környezete nem zavar a részletek vizsgálatában. A cső kirekeszti a külvilágot csak a lényeget mutatja!

Ma egy ilyen virtuális látócsövön át tekinthetünk a hazai energetikára mi többiek. Egy „önzetlen” társaság adja kezünkbe e lehetőséget. Kutatásai eredményeit közzé téve bizonyítja hogy mi mindannyian Paks II-t akarjuk. Ezt tartjuk adóforintjainkra egyedül érdemesnek.

A látócső nemcsak a fényt, a hangunkat is kirekeszti az érzékelésből. Minden józan műszaki, társadalom tudományi, gazdaságossági és felhasználói megfontolást. Minden hozzáértő elemzést, közvélemény kutatást. Minden határainkon kiáltozó külföldi tapasztalatot.

Kihasználva a tényt hogy energetikánkat felülről szemlélő, a világ energetikai jelenében tájékozott, jövőjét kutató egyetlen energia hordozóhoz sem elkötelezett állami színekben munkálkodó intézetünk, tudós kollektívánk sincs.

Vélemények persze vannak. De nem hallatszanak az „égig”. Hiszen a Parlament döntött. S ez legtöbbünket megnyugtat. Meg kell hogy nyugtasson!

Bár talán van még esélye annak hogy valaki, felelős vezetőnk mégiscsak ki akarja zárni a kételyt. Megnyugtatni a szkeptikusokat csendesíteni az egyre hangosabb ellenzőket, meghallgatni a józan észre műszaki- és gazdasági tényekre a Világban zajló energetikai átalakulásra hivatkozókat.

Megbízást ad Akadémiánknak, kikéri egyetemeink véleményét, meghallgatva, mérlegelve és közzé téve azt. Hiszen az energetika előállítás oldalán nem érzelmi kérdés!

Legyen egy ad hoc bizottságunk köztiszteletű személyekből tudós tanárainkból. S tehessenek javaslatot energia stratégiánk szilárdítására.

Magyarország energetikai érdekeinek természeti lehetőségeinek, adottságainak tisztázására, összehangolására és hosszú távú megnyugtató kezelésére. A valódi egyetértés reményében.

Livo László